Jegybanki aranyláz

A központi bankok idén újra ráéreztek az arany ízére: a jegybankok 2022 harmadik negyedévében globálisan 400 tonnát vásároltak a nemesfémből, január és szeptember között összesen 670 tonnát.

Kik a legnagyobb aranyvásárlók? Hivatalosan élen jár India, Mozambik és Katar, az őrült inflációval küzdő Törökország, illetve Üzbegisztán, ahol a jegybank tartalékainak már a kétharmada arany – világviszonylatban a második legnagyobb hivatalos vásárló volt a közép-ázsiai ország a harmadik negyedévben.

A jegybanki aranykészletek nagysága elérte a 70-es évek közepének szintjét. Csak októberben 31 tonna aranyat vásároltak a központi bankok.

Becslések szerint! Amerika, Oroszország és Kína, a legnagyobb halak nem közölnek tűpontos adatokat a tartalékjaikról. A kínai és orosz bányákban évente 300-300 tonnás a kitermelés, az elérhető kereskedelmi adatok szerint Peking idén eddig további 900 tonnát importált a nemesfémből, mégis, a kínai jegybank aranytartaléka (papíron) 2019 óta változatlan.

Moszkva csereeszköze és a dollár alternatívája?

1. Annak ellenére, hogy az arany világpiaci ára idén 3 százalékot gyengült, a jegybankok értékálló lehetőségként tekintenek a nemesfémre a magas inflációs és volatilis piaci környezetben, ami nincs kitéve egyetlen lokális politikai-pénzügyi kockázatnak sem.

2. A fizikai arany vétele alternatíva azoknak a fejlődő országoknak, amelyek az importjukat és a külső adósságukat alapvetően dollárban finanszírozzák – államkötvény-kibocsátáson keresztül.A Federel Reserve kamatemelései fűtik a hozamokat és csökkentik az állampapírok értékét, ezért az aktuális Fed-politika mellett az értékőrző nemesfém egyre több kisebb jegybank számára lehetőség a dollárral szemben.

3. Az aranyhalmozás egy másik oka – Oroszország szomszédságában – a nyugati szankciók megkerülése lehet. Miután az orosz jegybanki tartalék egy jelentős szeletét befagyasztották, az orosz bankokat lekapcsolták a nemzetközi fizetési rendszerről és szinte egyetlen központi bank sem tart rubelt devizatartalékként, a fizikai arany jó alternatíva, mint jegybanki tartalék és mint csereeszköz, a Moszkvával való üzletelésben. Például Törökországnak és Türkmenisztánnak is, akik jelenleg a legnagyobb aranyfelvásárlók között vannak.

A „Nyugat” nem sok mindent tud kezdeni a folyamattal. Annak ellenére, hogy orosz arannyal tilos kereskedni Londonban, senki sem fér hozzá a moszkvai fizikai aranytartalékokhoz, amelyet hazai bányákból erősít Oroszország. Mivel az aranyvolumen változását és mozgását a kenyértörés óta nem jelenti be Moszkva, a csereügyletek sem nyomon követhetőek. Logisztikai szempontból bármennyire nehéz a fizikai fém mozgatása, a tranzakciók a nyugati országok digitális radarja alatt maradnak, ami hasznos Oroszország partnereinek is, például Törökországnak és Katarnak. A World Gold Council becsült adatai szerint az idei évi nagy aranymozgásai mögött főleg ismeretlen vásárlók állnak.

Az Economist cikke kiemelte, mindennek ellenére az amerikai dollár nemzetközi devizapiaci vezető szerepe nincs megingóban. A kínai jüan, az euró és a japán jen, de az arany sem kihívója a jegybanki tartalékvolumenek súlyában a zöldhasúnak.

„Az Oroszországot érintő nyugati szankciók egyik legfontosabb eleme a devizatartalékok egy részének befagyasztása volt, amely jelentősen korlátozta az orosz jegybank mozgásteret. Az intézkedés után már sejteni lehetett, hogy azon országok központi bankjai, amelyek nem ápolnak „feltétel nélküli” jó kapcsolatot a nyugati országokkal, megpróbálják majd valamennyire csökkenteni a dollárkitettségüket.

Erre pedig az aranyvásárlás jelenti az egyik legkézenfekvőbb megoldást. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jegybaki tartalékoknak jelentős tehetetlensége van. Ez többek között annak köszönhető, hogy rövid időn belül nem érdemes intenzíven csökkenteni a zöldhasú arányát, mert akkor a devizatartalék további dollárban denominált része érdemi leértékelődésen esne át.   

Sajnos a tisztánlátást nehezíti, hogy sok meghatározó központi bank hivatalosan nem, vagy csak jelentős csúszással teszi közzé az aranyvásárlásra vonatkozó adatait. Így a harmadik negyedév kiugró aggregált adata egyelőre csak egy becslés. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a hivatalos adatok alapján a kínai aranytartalék mérete nem változott az előző negyedévben, pedig feltehetően éppen az ázsiai óriás vásárlásai emelték meg ennyire az aggregált jegybanki aranykeresletet.”