Fed: Az infláció magasabb lehet 2021-ben, mint azt eddig az amerikai hatóságok várták.
Az amerikai jegybank Nyílt Piaci Bizottságának június 16-i sajtótájékoztatója vegyes képet vázolt fel a jövőről. Pozitív meglepetés volt, hogy a Fed felemelte a 2021-es amerikai GDP-növekedésre vonatkozó várakozását; immár 7%-os bővülést vár a három hónappal ezelőtti 6,5%-os bővüléssel szemben. Azonban a régen tapasztalt gazdasági fellendüléshez évtizedekkel ezelőtt látott inflációs nyomás is párosul. A Federal Reserve a márciusi 2,4%-os inflációs várakozást módosítva most már 3,4%-os inflációt projektál az év végéig.*
A magasabb infláció pedig magasabb irányadó kamatokat és magasabb hozamkörnyezetet jelent a jövőben. A laza monetáris kondíciókhoz, adócsökkentésekhez és nagyvonalú kormányzati transzferekhez szokott piac nem örült a hírnek. A sajtótájékoztató közben az
S&P 500 index közel 2%-ot esett, a 10 éves államkötvény hozama pedig 10 bázisponttal nőtt.
A gazdaság (enyhe) túlfűtöttsége mögött számos tényező állhat, a hírtelen megnövekedett aggregált kereslettől kezdve a túlterhelt ellátóláncokig, azonban az állam szerepe e téren kiemelkedő. 2021-ben globális viszonylatban az Egyesült Államok szövetségi kormányzata adja az (egyik) legnagyobb GDP-arányos fiskális stimulust az országának. **
A legfrissebb májusi inflációs jelentés szerint a fogyasztói árak 5%-ot nőttek az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Részben ennek hatására dönthetett úgy a Fed, hogy a kamatemelési várakozásain is módosít; 2023 végéig egy 25 bázispontos emelés helyett már két emeléssel számolnak.
Az amerikai jegybank még június elején bejelentette, hogy elkezdi leépíteni a vállalati kötvény állományát. Havonta 13 milliárd dollár értékben fognak rövid távú vállalati kötvényeket értékesíteni. Ez önmagában monetáris szigorításnak minősül, azonban a Fed-nek még mindig aktív a mennyiségi lazítási programja; havonta 120 milliárd dollár értékben vásárolnak államkötvényeket.
Az amerikai monetáris kondíciók továbbra is ultralazák, amelyet a Federal Reserve mérlegfőösszegének fokozatos emelkedése is mutat. Amíg ez így marad, addig a hozamok nem tudnak tartósan sokat emelkedni. Az alacsony hozamkörnyezet azért is szükséges az Egyesült Államok gazdaságának, mivel az állami költségvetési hiány – nominális értelemben véve – 2020-ban minden eddigi rekordot megdöntött, és nagy valószínűséggel idén is magas marad. A magasabb hozamok mellett pedig az államadósság kamatterhe is növekedne, amely kedvezőtlen az államadósság fenntarthatósága és az ország hitelminősítése szempontjából.
A Federal Reserve még 2020 augusztusában jelentette be, hogy a monetáris politika átáll a hosszabb távú átlaginfláció célzására. Ez lényegében azt jelenti, hogy deflációs és dezinflációs időszakok (recessziók) után a jegybank hajlandó egy bizonyos pontig tolerálni, ha az infláció meghaladja a célértéket. E megközelítéssel a Fed nemcsak serkentheti a COVID-19 válság utáni gazdasági felépülést, hanem a szövetségi költségvetési deficit fenntarthatóságának kérdését is elhalaszthatja.
A Fed elnöke – aki az év eleje óta azon az állásponton volt, hogy a 2%-ot meghaladó inflációs nyomás csupán átmeneti – ezúttal némileg módosított a véleményén. A sajtótájékoztatón Jerome Powell a következőt nyilatkozta:
„Az infláció magasabb és tartósabb lehet, mint amire eddig számítottunk.”
Ugyanakkor Powell azt is hangsúlyozta, hogy a komolyabb szigorításokra (kamatemelésekre) nem kerül sor addig, amíg a munkaerőpiac állapota érdemben nem közelíti meg a járvány előtti tendenciákat. Így az aktuális kérdés a mennyiségi lazítási program sorsa marad: meddig fog folytatódni a Fed havi 120 milliárdos kötvényvásárlása?
Amennyiben az amerikai jegybank befejezi az eszközvásárlási programját, akkor a hozamok az inflációs és a kamatemelési várakozások függvényében újra emelkedni kezdhetnek. Az új jegybanki várakozások – és a májusi CPI adat – szerint a fogyasztói árak emelkedése mégsem lesz annyira ideiglenes (és alacsony), mint azt az amerikai döntéshozók az év első felében projektálták. Igaz a trendeken még az indiai delta vírusvariáns is jelentősen módosíthat.
* Az infláció mérésére több mutatószám is létezik. A legismertebb mutató a fogyasztói árindex (CPI), amelynek az alakulásához igazítják az inflációkövető államkötvények hozamát. A Federal Reserve által használt inflációs mutató a PCE (personal consumption expenditures) index, amely a fogyasztóiárindex-el szorosan együtt mozog, igaz átlagosan 0,1-0,2 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat.
** Japán esetén a fiskális akciók mérésének módszertana vita tárgyát képzi a közgazdászok körében, így az ország kimarad az összehasonlításból.