Beszélgetés Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatójával
Mióta foglalkoznak alapkezeléssel?
Szabó László: Több mint tíz éve vagyunk jelen a vagyonkezelési piacon befektetési alapkezeléssel, intézmények és magánszemélyek részére végzett vagyonkezelési szolgáltatásokkal. Első befektetési alapunkat, a zárt végű, hároméves futamidejű Concorde 1997 alapot 1994-ben indítottuk el 200 millió forintos tőkével. Az elmúlt tíz évben folyamatosan javítottuk a piaci pozícióinkat, így mára az 56 milliárdot meghaladó kezelt vagyonnal a Concorde Alapkezelő Rt. közepes méretű vagyonkezelő társaságnak számít. A bővülést elsősorban az elért jó hozamoknak – az alapjaink általában előkelő helyen állnak a hozamlistákon – és a jó minőségű ügyfélkiszolgálásnak köszönhetjük, hiszen az alapjaink befektetési jegyei csak egy fiókban vásárolhatók meg, szélesebb fiókhálózatban egyelőre nem érhetők el.
Az 56 milliárd forintnyi vagyonon belül 14 milliárd forintot tesz ki az általunk kezelt befektetési jegyek állománya. Sikeresek a részvény-, a kötvény-, vegyes és nemzetközi alapjaink egyaránt, a Concorde 2000 befektetési alap – amely az előbb említett Concorde 1997 immáron mindenki számára elérhető, nyílt végű utódja – már több mint hatéves értékelhető múlttal rendelkezik, és ennyi idő után talán elmondható, hogy az eredményeit tekintve az egyik legsikeresebb magyarországi befektetési alap.
A befektetési alapok, illetve a magánszemélyek részére nyújtott privát banki szolgáltatásaink mellett a legnagyobb hangsúly a magánnyugdíjpénztári és intézményi vagyonkezelői mandátumokon van. Olyan ügyfeleknek kezelünk vagyont, mint a Matáv, a Mol, a Taurus vagy a Chinoin nyugdíjpénztára, de az ügyfeleink közé tartozik a Magyar Posta, a MÁV, a Dunaferr és még számos más nagyvállalat pénztára is.
A biztosítók közül a legnagyobb brit életbiztosító magyar leánya, az Aviva bízott meg bennünket az ügyfelei vagyonának minél eredményesebb gyarapításával, de dolgozunk más biztosítótársaságoknak is.
A tavalyi év különbözött a korábbiaktól. A budapesti tőzsdeindex erőteljesen emelkedett, míg az állampapírokon elérhető hozamok alig az infláció fölött, vagy az alatt teljesítettek. A Concorde Alapkezelő miként értékeli a 2003-as évet?
Sz. L.: A piac átlagát és a benchmarkokat tekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben szinte minden portfóliónk jól teljesített a maga kategóriájában. A tőzsde szárnyalása miatt a részvényalapok egyértelműen sikeresek voltak, részben ezzel magyarázható, hogy a Concorde Részvény Alap a Magyarországon befektető alapok közül a legjobb hozamot érte el 2003-ban. Erre a tényre nagyon büszkék vagyunk, különösen annak fényében, hogy ez az eredmény a 2002. évi siker megismétlése. A kötvények tekintetében egyértelműen az élbolyban mozogtunk a pesszimista kötvénypiaci környezetben. Concorde 2000 alapunk minden hosszú távú hozam összehasonlításban a legsikeresebb magyarországi alap.
A piac egészét tekintve különösen érdekes jelenség volt, hogy a több éven keresztül tartó „optimista kötvénypiac–pesszimista részvénypiac” hangulat tavaly az ellentétes irányba csapott át. Kedveljük ezeket a szituációkat, mikor ugyanazon gazdaság különböző piacain a szereplők nagyon eltérően ítélik meg a kilátásokat. Ezek a jelenségek általában hosszú távon jó befektetési lehetőségeket kínálnak. Más kérdés, hogy rövid távon erős idegeket és türelmet igényelnek.
Ilyen változékony piacon milyen stratégiát és taktikát alkalmaznak?
Sz. L.: Az alapképlet igen egyszerűnek hangzik: olcsón kell venni és drágán eladni. Ez azonban a piac állandóan feszített pszichikai állapota miatt persze soha nem ilyen egyszerű – sokkal könnyebb mondani, mint csinálni. Mivel a legtöbb esetben vegyes portfóliókat kezelünk, lehetőségünk van arra, hogy az évek alatt kialakított ún. multimarket balancing, azaz több-piaci kiegyensúlyozó stratégiát követve az optimista piacokkal szemben azokat a részpiacokat súlyozzuk túl, ahol indokolatlanul nagy pesszimizmust érzékelünk. A döntéseket hosszú távra hozzuk, a portfóliók „forgási sebessége” meglehetősen alacsony. Ez egy értékközpontú, globális piacszemlélet, ami azt jelenti, hogy a piacokon nem feltétlenül és nem minden esetben a közízlést követve igyekszünk kialakítani a portfóliónk összetételét. Az üzleti filozófiánk alapja, hogy mindig nagyobb figyelmet szentelünk az értékpapírok mögött álló valós folyamatoknak, makrogazdasági, vállalati eseményeknek, stabilitásuknak, iparági pozíciójuknak, mint az aktuális árfolyamoknak.
Véleményünk szerint átgondolt, racionális stratégiával, rugalmas hozzáállással sok esetben szembe kell tudni menni a trenddel. Az ilyen magatartás sohasem űzhető öncélúan, nem jelentheti önmagában véve a siker zálogát. Nagyfokú óvatosságot és meggondolt, jól alátámasztott döntéseket igényel, hiszen minden portfólió mögött megtakarítással rendelkező személy áll.
A stratégia mellett szeretném kiemelni kilencfős csapatunkat, mint az eredményeink gyarapítóit, céges kultúránk bázisát, hordozóit. Nagy részük fiatalon, már az egyetemi évek alatt került a vállalathoz, így stabil, összeszokott, gyakorlott csapatot tudtunk kinevelni, annál is inkább, mivel nálunk az iparágban egyedülállóan csekély a fluktuáció.
Mit hoz az uniós csatlakozás az alapkezelőknek?
Sz. L.: A csatlakozásunkkal kapcsolatos várakozások eltérőek: sokak szerint felkészületlenül érhetnek bennünket az egységes közös piac támasztotta kihívások: a magánvéleményem szerint a gazdaság egészének állapotára kifejtett hatásai fogják meghatározni azt, hogy milyen környezetben tevékenykedhetnek az alapkezelők.
Egy jó állapotban lévő gazdaságban a részvény- és kötvénypiacok is jól prosperálnak, míg egy gyengélkedőben számos nehézséggel kell megküzdeniük a befektetőknek. Közelebbről szemlélve elmondható ugyanakkor, hogy a külföldi hálózatok lokális irodái előreláthatóan koncentrálódni fognak, az irodák egy része távolabb kerül, így a magunkfajta hazai szereplőknek jobb esélyük lehet a piaci egyensúlytalanságok kihasználására.
Minél távolabbról hozzák meg egy adott piacra vonatkozó döntéseket, annál nagyobb az esélye, hogy félreértelmeznek bizonyos folyamatokat. Jó példa erre a tavaly év eleji forinterősítési spekuláció, amikor a londoni devizaspekulánsok olyan alapvető információkat nem ismerve nyitottak sok milliódolláros pozíciókat, mint hogy milyen módon történik a sávszélesítés Magyarországon.
Nagyobb bizonyossággal valószínűsíthetünk majd egy-egy a piac egészére vagy a részpiacokra hatással lévő változást, döntést, mint azok a versenytársak, akik tőlünk jóval távolabb elhelyezkedve igyekeznek megérteni-megérezni ugyanezt, miközben a világpiaci információkhoz való hozzáférésünk ugyanolyan pontos és naprakész marad, mint eddig. Természetesen hátrányokat is hordoz a folyamat, hiszen a hangulatot és az aktuális pénzáramlásokat az ember nem érzékeli közvetlenül, ezek azonban csak másodlagosan befolyásolják a döntéseinket, amelyeket alapvetően fundamentális tényezők figyelembevételével hozunk.
Forrás: Napi Gazdaság – 2004. június 9.