Minden idők harmadik legnépszerűtlenebb elnökeként távozott a Fehér Házból 2021 januárjában Donald Trump. Joe Biden még az elődjénél is rosszabbul áll a felmérésekben, sőt a második világháború óta tartó időszak elnöki átlagával szemben is.
Koronavírus-válság és járványkezelés, afganisztáni kivonulás, orosz-ukrán háború és következményei, infláció, tőzsdei hullámvasút, társadalmi törésvonalak, legfrissebben a Nancy Pelosi tajvani látogatása miatt újra fokozódó feszültség Kínával
– hosszú a kihívások sora, miért nincs egyszerű és népszerű helyzetben a regnáló elnök és vele együtt a Demokrata Párt sem. Pedig a 2022 novemberében esedékes időközi választások már nincsenek messze: az urnáknál 100-ból 35 szenátusi, 39 állami kormányzói és 435+5 képviselői szék betöltéséről fognak szavazni a választópolgárok.
Jelen állás szerint kisebb csoda kellene hozzá, hogy a demokraták többséget szerezzenek a szenátusban és a képviselőházban is. Legyünk őszinték, reálisabb kérdés(nek tűnik), mekkorát nyerhetnek a republikánusok, akik egy nagy mandátumrablással nehéz helyzetbe és törvényhozói ellenszélbe kényszeríthetik a Biden-kormányzatot.
Megosztott belső hatalmi erőviszonyokkal, a 2024-es elnökválasztási ralira fordulva, nehezebb lesz Washingtonnak választ adnia a számos társadalmi-gazdasági kihívásra.
Megnyugvás?
Zsiday Viktor: Úgy tűnik, a globális piacok azt kezdik árazni, hogy az amerikai jegybank határozott, agresszív és gyors fellépése (gazdaság lassítása), valamint az árupiaci termékek áresése (dezinflációs hatások) miatt már közel az amerikai kamatemelési ciklus vége.