„A FinTech nem csak technológiai innováció a pénzügyi szektorban. A FinTech a digitális pénzügyek legújabb generációja, amivel a pénzügyi szolgáltatások egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhatnak.” – mondja a fintechzone.hu. Az okostelefonok és villámgyors internet világában pedig valóban ezrével indulnak útnak a kisvállalatok, amelyek megpróbálják elfoglalni a hagyományos bankok piacát. Sokan közülük már nagyra nőttek, mint a Revolut, Transferwise, Robinhood,…
Fel is vetette számomra nemrég az egyik vezető hazai informatikai tanácsadó, hogy vége lesz-e hamarosan a nagy bankok korszakának. Az említett internetes cégek ugyanis valóban elkezdték magukhoz szippantani azokat az ügyfeleket, akik olcsó devizaváltást, ingyenes utalást, szinte ingyenesnek tűnő tőzsdei kereskedést, számlavezetést és olcsó bankkártyát óhajtanak.
Ennek kapcsán belegondoltam hát, hogy miért is megy bankba a magyar ember szerintem:
– CSOK támogatást felvenni
– Államilag támogatott diákhitelért
– Lakossági állampapírt jegyezni
– CSOK-hoz hitelt is felvenni
– Szabad felhasználású, 10 milliós ingyen hitelt kérni a gyerekvállaláshoz
– Csoportos beszedést adni a számláihoz
– Esetleg sárgacsekk beolvasós mobilappot igényelni
– A vállalatának beruházási hitelt vagy forgóeszköz hitelt kérni
– Ha pedig már vállalat, akkor egy NHP-s hitel is hasznos
– Ami pedig a legfontosabb, élni az állam által biztosított, havi 150.000 forintos, ingyenes készpénzfelvétellel
Most pedig kérdem én: Hol van a Kaliforniából kiokoskodott FinTech-nek jelentős szerepe egy olyan országban, ahol a hitelek és befektetések többsége mögött valamilyen állami szubvenció kihasználása áll csupán? Talán van valahol. Talán.