A kamatstopvonaton nincsen fék

Egy választási fogásból indult a kamatstop, ideiglenes intézkedésként. „Jó” ötletnek tűnt, hogy a politikai hasznot elteszi a kormány, a csekket fizetik a bankok. Káros mellékhatások inkább hosszú távon jelentkeznek, például hogy az állam ezzel arra neveli az állampolgárait, hogy nem kell felelősséget vállalniuk, nem érdemes távlatosan gondolkodniuk, illetve döntési helyzetekben a pillanatnyi haszonért feláldozhatják a hosszú távú előnyöket.

Ma már minden, korábban fix hitelt felvett állampolgárunk palimadárnak érezheti magát, hogy gondolt a jövőre. Aki pedig nem, azt az állam majd kimenti…

De meddig? Ez volt a kérdés, amikor értékelni kellett a kamatstop OTP-re gyakorolt hatását év elején. A tanulság(ok):

Ha nem én fizetek valamit, a kibicnek semmi nem drága, és adni jó, de legjobb a máséból.

A jót könnyű megszokni és minden ilyen intézkedést nagyon nehéz politikailag visszavonni, ezért az „ideiglenes” kormányzati intézkedésekre, ha azt nem a büdzsé fizeti, jobb hosszú távra berendezkedni, illetve kalkulálni azzal, hogy a számla még növekedni fog.

Forrás: MNB

Kamatstop: érdemes belenyúlni a piaci folyamatokba?

Zsiday Viktor szerint a kormányzat olyan intézkedésekkel válaszol a gazdasági problémákra, amelyek rövid távon megoldást kínálnak, végeredményképpen felélik a jövőt.

2022 legfontosabb gazdasági sztorijai

Sorozatunkban a HOLD Alapkezelő Zrt. szakemberei mesélik el, szerintük mi volt az idei év legizgalmasabb gazdasági-tőkepiaci eseménye.