Számos cikk született már arról, hogy végül miért télen lett a világbajnokság. Beszéltünk eleget arról is, hogy milyen hatással lehet ez a klubfoci-szezonra, illetve hogy Katar mitől tér el nagyban attól, amit eddig megszokhattunk. A világbajnokság azonban lezárult, és itt az ideje mérlegre tenni mindazt, amit a torna kezdete előtt gondoltunk.
Amitől biztosan más volt ez a világbajnokság, mint amit megszoktunk
Sterilebb volt ez az eseménysorozat a megszokottakhoz képest, ez egészen bizonyos. Katar egy felfoghatatlanul kis ország, különösen azokhoz az államokhoz képest, amelyek eddig világbajnokságot, vagy akár olimpiát rendeztek. Az ebből fakadó hiányosságokat nem lehet pótolni és ezt már a televízióból is lehetett érezni. A bejelentkezések során a stadion körül poroszkáló nézőket ugyan láthattuk, de nem terjedtek a YouTube-videók, amikor a szurkolók tömegével melegítenek a mérkőzésre a környékbeli szórakozóhelyeken. Elmaradtak a színes, szagos, vicces storyk, amik minden tornát jellemeznek. Katar a mérkőzések után sem telt meg úgy élettel, amit ilyen esetben mondjuk Budapest utcáin is megszokhattunk. Mindezt még egyébként akkor is, ha a magyar válogatott mondjuk éppen Németországban játszott sorsdöntő mérkőzést az Európa-bajnokságon. Egyszerűen a jellemzően alkoholmentes, teljesen más kultúrájú és berendezkedésű, első arab világbajnokság más feltételeket teremtett.
Az első arab világbajnokság abból a szempontból is legendát szült, hogy Marokkó révén egy teljesen muszlim vallású ország masírozott be a legjobb négy közé. A szervezetten védekező, de javarészt Európában születő játékosokból verbuválódott válogatott valóban csodát tett. Legyőzte Belgiumot, Spanyolországot és Portugáliát is. A spanyolokat ugyan csak büntetőkkel, de egy ilyen esetben mindezt nem kell magyarázni. Marokkó egyben az első afrikai ország is volt az elődöntőben. Ezzel követve az észak-amerikai és ázsiai kontinenst, amely 1930-ban (USA) és 2002-ben (Dél-Korea) először és utoljára tudott az európai és dél-amerikai nemzeteken túl elődöntőst adni. És mivel Ausztrália hivatalosan is az ázsiai selejtezőkben szerepel, ezzel alighanem ebből a szempontból az összes érintett kontinens lefedésre is került.
Ami már a 2021-es Eb-n is kibökhette a nézők szemét, az most csak megsokszorozódott. Ugyanis még több ázsiai cég kezdetett el hirdetni a pályák mellett. Itt volt például a korábban nem ismert crypto.com, amely neve alighanem magáért beszél. A cég az egyre jobban ismert és sajtózott országból, Szingapúrból került létrehozásra. Aztán itt van a meglehetősen figyelemfelkeltő Byju’s nevű indiai techcég, vagy éppen a Wanda Group, amely egyenesen a legnagyobb szponzorrá gyúrta magát. A kínai illetőségű cég 850 millió dollárt pumpált bele a Katar projektbe, amely ezt követően csak tovább fog nőni.
A kínai érdekeltségű vállalatok a világbajnokság legnagyobb szponzorai lettek, 1,4 milliárd dollár körüli összeggel.
Olyan kínai támogatók voltak még jelen, mint a Vivo vagy a Hisense, akiket már jól ismerhetünk. Természetesen ott volt a dél-koreai Hyundai Motors, és még egyértelműbben komoly szerepet kapott a Qatar Airways. Érdekesség, hogy a katari és arab emirátusoki légitársaságok teljesen leigázták a futballszereplők piacát. A legnagyobb kluboknál már az a meglepő, ha nem a légitársaságok neveivel ellátott mezben futnak ki a pályára a csapatok.
Nem sokan vettek maguknak arcokat sem a világbajnokságokhoz a múltban. Ezúttal parázs vita alakult ki annak kapcsán, hogy David Beckham vált a torna mondhatni első számú nagykövetévé. Az angol sztár 175 millió dollár fejében lett tíz évre egyben az országot népszerűsítő személy. Beckham egyben az UNICEF nagykövete is, így ez a fajta szerződés okozott némi fejtörést a rendszerekben. Az egykori középpályás alapvetően kerülte is a nyilvános médiafelhajtást és az interjúkat is. Egyes hírek szerint mindezektől a katariak sem voltak éppen túlzottan lelkesek, de a több mint 200 milliárd elköltött dollár után még így aprópénz a Beckham és a köztük lévő együttműködés. A katariak azonban olyan fajsúlyos arcokat is bevetettek, mint a mindenki által ismert TikTok-sztár, Khaby Lame. A 150 millió követővel rendelkező úriember értelemszerűen a jellemzően 25 év alatti generáció megszólítására volt tökéletes elképzelés, míg David Beckham a 35-55 év közötti korosztály számára jelent fogalmat. A nyitóeseményen ráadásul a 85 esztendős Morgan Freeman is megjelent, aminek hála sokak szava elállt a meglepetéstől.
Amitől biztosan ugyanolyan volt ez a világbajnokság, mint máskor
Ahogyan eleinte arról szóltak a beszélgetések, hogy milyen fura is télen nézni egy ilyen eseményt, ez az érzés a kieséses szakasz időszakára alighanem megszűnt. A tapasztalatok szerint hasonló módon teltek meg a budapesti kocsmák, és csak az igazán nagy közösségi terek, szabadidős meccsnézései maradtak el. Viszont a legnagyobb válogatottak és különösen a kieséses szakaszra megérkező délutáni, illetve esti mérkőzések, valamint a növekvő feszültség mindent visszalendített a régi kerékvágásba. Ehhez a negyeddöntők esetében négy iszonyatosan feszes párharcára volt szükség a papírformább típusú nyolcaddöntőket követően. Az Argentína-Mexikó, Franciaország-Dánia, Lengyelország-Szaúd-Arábia második csoportkörös nap után, illetve az utolsó forduló horrorisztikus eseményeit követően ekkor érkezett meg harmadjára is igazán a világbajnokság. Ez pedig minden elemében a megszokott sémákat hozta.
Az emberi jogi témákkal kapcsolatos esetek is háttérbe kerültek az utolsó hetekre, bár a szivárványos karszalag témakörében meglévő korai meghátrálás is elősegítette mindezt. Az Európa-bajnokságokon vagy az egyéb európai sorozatokban jobban lehet ilyen jellegű szimbolikákat pörgetni az afrikai-ázsiai válogatottakkal megtűzdelt eseményekhez képest, így tulajdonképpen teljes mértékben a futball került az előtérbe. Ami talán nem is akkora probléma.
A fináléba egyértelműen a két legjobb válogatott jutott, Lionel Messi és Kylian Mbappé pedig a torna két olyan gigantikus játékosa volt, amihez fogható párharcot Romário és Roberto Baggio között láthattunk 1994-ben. Ez azonban messze felülmúlta azt is. Mbappé három gólt szerzett a döntőben, Messi két góllal és egy gólpasszal felérő kulcspasszal járult hozzá mind a három argentin találathoz. És ez csupán a finálé volt… Ne nagyon lepődjünk meg tehát, ha ezért a történetért a nagy streaming oldalak sorban állnak majd a jövőben. Lionel Messi csúcsra érése egy olyan esemény volt, amit már minden más fronton megszokhattunk, de az, hogy végül ez éppen most, és még időben teljesedett be, az alighanem az egyik legmeseszerűbb történése a labdarúgásnak. Argentína által egy klasszikus futballnemzet győzött, amelytől nagyon nehéz volna sajnálni a sikert. Továbbá ennek ellenére, egy-egy meglepetéstől eltekintve, a világbajnokság jellemzően hozta önmagát, és a legnagyobb válogatottak menetelését, jó teljesítményét.
Messi bejegyzése, ami azóta a legkedveltebb poszt lett az Instagramon
Minden egybevetve a szájíz valószínűleg rosszabb a torna kapcsán, mint amilyen a valóság. Katar minden költség ellenére is röhögve elbírta ezt a világbajnokságot, az ebből való profitálást minden bizonnyal nem csupán az ország, hanem a környékbeli arab államok, az észak-afrikai országok és az ázsiai kontinens jelentős része is köszöni szépen.
Nem véletlen, hogy 2030-ra már Egyiptom, Szaúd-Arábia, Marokkó, még távolabbra tekintve pedig Kína, India vagy Szingapúr is örömmel vágyakozna egy saját rendezésre.
A sportbarátság nevében azonban remélhetőleg azon futballnemzetek is jó eséllyel rúghatnak labdába egy ilyen küzdelemben, mint Spanyolország vagy Olaszország, amelyeknek hasonlóan kijárna már egy világbajnokság.
A cikk szerzője Sziklai Attila
Mennyit keres egy válogatott labdarúgó?
Elképesztően sok konstrukció merül fel annak kapcsán, hogy milyen jutalmazásokban részesülhetnek a játékosok.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.