Az azonos nevű hegyvonulatról elnevezett Tatra már 1897-től gyártott gépesített luxushintókat. Később megjelentek a cég saját tervezésű személyautói is, elsőként a T77, majd a T87 és a T600 „Tatraplan”. Ha létezett jó minőségű, kivételes technikájú autó a KGST-blokkban, az a Tatraplan utóda, az 1956-tól kínált Tatra 603 volt. Az 1975-ig kínált típus három változatot ért meg. Az első modell (T603-1) három első fényszórójával – melyek közül a középső együtt fordult a kerekekkel – maga volt az egzotikum. Őt követte 1962-ben a 2-603, hagyományosabb, négylámpás orr-résszel.
1968-ban pedig érkezett az utolsó verzió, a 2-603 II, ami leginkább szélesebb front-részéről és kissé távolabb ülő négy első fényszórójáról különböztethető meg elődjétől. További újdonságot jelentett a négy, szervós tárcsafék. Maradt viszont az önhordó karosszéria, a 2,5 literes V8-as farmotor (105 lóerő, 165 Nm), az utastérben az elől egybeszabott ülőlap, az osztott hátsó ablak és a négysebességes manuális kormányváltó is. Az 5 méter hosszú autóban kényelmesen utazhattak akár hatan is, persze nem magánemberek, hiszen magánember akkoriban ilyen kaliberű autóról még nyugaton sem álmodhatott, mivel exportra is csak a KGST-országokba jutott belőle – és oda sem sok. A 603-as három változatából gyártásának 19 éve alatt mindössze 20422 db példányt szereltek össze a csehek kézi munkával Koprivnicében.
Árak: a német Oldtimer Markt árkatalógusa (Oldtimer Preise 2019) szerint a Tatra 2-603 II tökéletes állapotú egyedei napjainkban 42.900,- Euróért cserélnek gazdát. Egy szép állapotban lévő példány 30.100,- Eurót ér, átlagos állapotban pedig 18.200,- Euró a vételár. Egy felújításra szoruló autóért 8.900,- Eurót kérnek, de még a teljes restaurálásra váró példányokhoz is csak 2.300,- Euró birtoklása esetén lehet hozzájutni. Az elmúlt öt esztendőben a típus ára átlagosan 92%-ot (!) emelkedett.