Kérdőjelek az amerikai fogyasztó körül

Az Omikron visszaszorulásával jó esély van arra, hogy 2022 a vírusválságból való normalizálódás éve lesz. Az elemzői várakozások erőteljes gazdasági növekedésről szólnak világszerte. Nincs ez máshogy az USA kapcsán sem, ahol a kilábalás egyik motorjának a lakossági fogyasztás gyors bővülését tekintik, 3,5 százalékos reálbővülést várva. Azonban ez a motor döcögősebbnek bizonyulhat a várakozásoknál.

A problémát mi sem szemlélteti jobban, mint a frissen napvilágot látott amerikai fogyasztói bizalmi index, amely évtizedes mélypontra esett. Ilyen mély szintre érkezni ez az indikátor csak gazdasági recessziók idejében szokott.

Forrás: Bloomberg

Mi magyarázhatja az amerikai fogyasztók borúlátását?

Valószínűleg két tényező, kisebb részt a pandémia és nagyobb részt az inflációs probléma. Előbbi gyorsan javulhat, így az a tény, hogy ma sokkal rosszabb a fogyasztói hangulat a 2020 tavaszi szintjénél, noha úgy tűnik kifelé megyünk a vírusválságból, arra utal, a második a fő hangulatrontó. Ugyanis veszíti el a lakosság a vásárlóerejét (világszerte). Miközben decemberben 7% volt az éves infláció mértéke az USA-ban, addig csak 4,9 százalékkal emelkedtek az órabérek 2021-ben. Előre tekintve sem rózsás még a helyzet, a 2022-re körvonalazódó infláció mértékét talán épp, hogy eléri a bérdinamika.

Az idei évre mégis erőteljesnek várt amerikai fogyasztásbővülés hátterében a vírusidőszak alatt felhalmozódott extra megtakarítás az egyik fő érv, amelynek becsült értéke meghaladja a 2000 milliárd dollárt. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy ezt milyen mértékben akarják ténylegesen elkölteni a fogyasztók. A rossz hangulatuk mérsékelheti a költekezési kedvüket, valamint az sem érdektelen, hogy az extra megtakarítás mennyire egyenletesen oszlik el a társadalom szintjén. És itt sem ideális a helyzet. Az alábbi ábra mutatja a vírusválság alatt képződött extra megtakarítás megoszlását jövedelmi csoportonként. Visszaszámolva, a megtakarítás mintegy kétharmada a felső 20% kezében összpontosul, ahol a fogyasztási határhajlandóság jóval kisebb, mint a szegényebb rétegeknél. Hiába juttatott tehát az amerikai kormány jelentős támogatást a szegényebb rétegeknek a vírus alatt, az adatok alapján ők mostanra nagyrészt felélték azt.

A vírushelyzet javulásával várhatóan át fog alakulni a fogyasztás összetétele is a következő hónapokban. Előtérbe kerül majd a szolgáltatásokra történő költés (utazás, étterem), ami a csökkenő/stagnáló reálbérek mellett nem fog érdemi teret hagyni a fizikai áruk fogyasztásának bővülésére. Erre utal a fogyasztási javakat gyártó vállalatok globálisan romló hangulata is (lenti ábra). Különösen kitettek lehetnek a visszaesésre azon tartósabb javak fogyasztása, amelyekre extra módon költöttek a fogyasztók a vírus alatt. Ilyenek voltak az otthonok csinosítására fordított kiadások, vagy az elektronikai cikkek vásárlása. Ezen szektorokból könnyen érheti negatív meglepetés a befektetőket.

Forrás: J.P. Morgan

A lakosság reálbércsökkenése nem amerikai probléma, hanem globális, máshol is fékezni fogja a fogyasztást. De az USA-ban volt a legnagyobb a lakossági költekezés megugrása a vírus alatt a nagyvonalú állami juttatások hatására, így a visszaesés is itt éreztetheti jobban a hatását. Ráadásul az amerikai tőzsde teljesítménye is jelentősen felülmúlta a világ többi piacát, így valószínűleg a befektetői várakozások is feszítettebbek lehetnek a tengerentúlon, kevesebb lehetőség van a hibázásra.