Magukhoz térnek a diszkontláncok a tavalyi nagy pofonok után?

A 2023-as év egyik fontos meglepetése a diszkont kereskedők gyenge forgalma volt. Ezt a jelenséget választottam az év sztorijának, ugyanis – sokakkal egyetértve – én sem számítottam erre. Ez a váratlan fejlemény volt az oka annak, hogy a diszkontláncok árfolyamának mélyrepülését figyelhettük meg tavaly, így azon befektetők, akik múltbeli tapasztalataikra támaszkodva, biztonsági játékosként ilyen cégekbe koncentrálták pozícióikat, végül nagy veszteségeket szenvedtek el.

Az általánosan uralkodó vélekedés szerint amikor a gazdaságban probléma van és a lakosság kénytelen visszafogni a fogyasztását, akkor menetrend szerint nő a diszkont kereskedők forgalma, a drágább alternatívák helyett a többség az olcsóbb termékeket, illetve láncokat keresi ugyanis – így a nap végén náluk kötnek ki a vásárlók. Ezt nevezzük „downtrading”-nek.

Néhány beszédes kiskereskedelmi statisztika a régióból

A kisker-szektor elemzőjeként nagyon érdekes, turbulens és meglepetésekkel teli 2023-as évet tudhatok magam mögött. Ennek feldolgozását egy háromrészes cikksorozatban szeretném rögzíteni, melyben szó esik az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának alakulásáról, az online értékesítés Covid-járvány utáni helyzetéről, illetve a diszkontláncok kapcsán felmerült dilemmákról is.

Csalódtak a befektetők

Tavaly viszont azt tapasztaltuk, hogy bár volt downtrading, az alacsony jövedelmű társadalmi rétegek (akik jellemzően eleve itt vásárolnak) annyira rossz helyzetbe kerültek a magas infláció okozta reálbér-csökkenés miatt, hogy visszafogták fogyasztásukat. A két hatás összeadódva a forgalom esését, egyes szegmensekben a vártnál jóval lassabb növekedését eredményezte ezeknél a szereplőknél. Összességében nem drasztikus zuhanás jött, de a downtradingtől várt addicionális teljesítmény elmaradása nagy csalódást okozott.

Mindez a szektor részvényeinek árfolyamán is mély nyomot hagyott, jellemzőbben az USA-ban, ahol egyrészt sok ilyen egység működik, másrészt jobban elkülönülnek a diszkont kiskereskedők a többi lánctól, tehát szegmentáltabb a piac.

Európában a Pepco is többek között ennek a jelenségnek esett áldozatául. Az amerikai Dollar Tree és a Target talpra tudott állni, de a Pepconak és a Dollar Generalnak ez nem sikerült (bár ebben szerepet játszottak cégspecifikus hatások is).

Elszaporodtak az áruházi lopások

Nehezítette a helyzetet egy másik, nem várt probléma is: a bolti lopások. Itt nemcsak egy-egy csokoládé vagy rágógumi elcsenésére kell gondolni, hanem sokkal nagyobb értékekre, gyakorlatilag teli bevásárlókosarak elbirtoklására is. Az USA-ban több kereskedő is arról számolt be, hogy látható kár érte őket a sorozatos lopásokból kifolyólag, ami a teljes kereskedelmi láncok pénzügyi kimutatásaiban is tetten érhető volt.

Erre válaszul jöttek a boltbezárások, lakattal lezárt polcrészek, ami mind-mind extra költséget és további profitrombolást okozott a piaci szereplőknek. Pedig a láncok jövedelmezősége a folyamatos, versenyszerű akciózások és a drágább készletek miatt már eleve nyomott szinten volt.

Visszarendeződés, kérdőjelekkel

Idén, az infláció csökkenésével, végre a reálbérek is növekedésnek indulnak, ami a kereskedők számára kedvező fejlemény. Ezen belül a diszkontláncoknak is jó hír ez, hiszen minden adott ahhoz, hogy visszatérjen a tavaly visszafogott vásárlási kedv.

Számos elemzés kiemeli azonban a piac e szegmenséhez kapcsolódóan azt is, hogy érdemes egy fontos kockázatot is szem előtt tartani: a visszarendeződéssel és a reálbérek emelkedésével a vásárlási szokások visszatérhetnek a magas inflációs időszak, azaz a downtradingen keresztüli alkalmazkodás előttihez.

A 2024-es év fő kérdése az lesz tehát, hogy melyik hatás lesz a domináns az említettek közül.

Borítókép: Liao Pan/China News Service/VCG via Getty Images