Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott a Wall Streeten, legalábbis annak techorientált részén. A nyugati féltekén a befektetők lemondóan könyvelték el, hogy ennyi volt: a kínai mesterséges intelligencia hatékonyságban ver mindent, amit Amerika fel tud mutatni.
Jó piaci szokás szerint ez a világvége-hangulat egy egész hétig tartott, mire a Wall Street felfogta, hogy az az AI azért mégsem fénylik annyira, ráadásul másolták is az egészet. Az indexek elég hamar kiheverték a dolgot – most, a trumpi őrület fényében, alig látszik a chartokon a decemberi apokalipszis –, mára pedig azt is tudjuk, hogy a DeepSeek jó kínai termék módjára kémkedett is a felhasználók után, szóval úgysem lesz tényező az AI-palettán.
Pedig a DeepSeek sorsa nem változtat az elmúlt években kialakult helyzeten: Kína nemcsak napelemek, elektromos autók vagy nyersanyagok terén versenyez le mindenkit, hanem a mesterséges intelligenciában is.
Az e heti ábránk azt mutatja, hogy a bejelentett AI-szabadalmak százalékosan hogyan oszlanak meg az egyes országok között. És ez még csak a 2023 év végi adat, a friss fejlesztések benne sincsenek!
Persze mindez nem azt jelenti, hogy Kínában halmozódik fel minden, ami a jövő mesterséges intelligenciáját alkotja, hiszen egyrészt a szabadalmak jó része igazából matematikai összefüggésekre és algoritmusokra vonatkozik, másrészt a szabadalmak nagy része csak jogi formalitás, konkrét versenyelőnyt okozó haszna sosem lesz. De azért a trend világosan látszik.
És míg a nyugati féltekén a szabadalmak szinte kizárólag techcégeknél vannak, addig Kínában főleg államilag befolyásolt technológiai vállalatoknál, mint a Tencent, vagy konkrétan kormányzati szerveknél és állami fenntartású egyetemeknél.