Közismert tény, hogy Kína hatalmas devizatartalékkal rendelkezik. Felelős gazdaként ezeket a tartalékokat különböző eszközökbe fektetik be, többek közt a világ első számú tartalékdevizájába: az amerikai dollárba, így közvetve az amerikai államkötvényekbe. Az azonban már egy közkeletű tévedés, hogy ezáltal Kína a kezében tartaná az amerikai gazdaságot.
A gondolatmenet folytatása úgy szólna, hogy Kína jelentős zsarolási potenciállal bír abban a tekintetben, hogy ha egyszerre a piacra dobná az általa tartott összes államkötvényt, azzal olyan hatalmas hozamemelkedést és piaci turbulenciát generálna, ami megroppantaná a fő vetélytársa gazdaságát.
Amellett, hogy egy ilyen forgatókönyv nem túl valószínű, hiszen ezen Kína is rengeteg pénzt bukna, a lenti ábra tanulsága szerint a kínaiak sem gondolják, hogy a kezükben egy ilyen “kötvény-fegyver” lenne. Jól látható, hogy a Kína által tartott amerikai kötvények állománya már több mint 10 éve épül le. Napjainkban már csupán bő 800 milliárd dollárra rúg.
A kontextus kedvéért érdemes a kínai portfolió mellé tenni az amerikai központi bank, a Federal Reserve által birtokolt államkötvények állományát. Ennek értéke több mint 5000 milliárd dollár. Külön kiemelendő, hogy az állomány nagy részét nemrég vásárolta a Fed: a Covid-válság után rövid idő alatt 4000 milliárd dollárt fektettek amerikai államkötvényekbe.
Ha egy olyan különleges helyzet alakulna ki, hogy egy rivális ország az USA kötvényeinek piacra öntésével kívánna turbulenciát okozni, valószínűleg nem okozna különösebb gondot a Fed számára további 800 milliárd dollár értékben kötvényeket venni. Ha pedig nem nehezedik a piacra egy ekkora tétel, akkor nincs hozamemelkedés, nincs turbulencia, nincs hatása a feltételezett „kötvény-fegyvernek”.