Kína deflációja, a Glóbusz válsága

A világ második legnagyobb gazdaságában 2023 júliusa volt az első hónap 2020 Covid-válságos novembere óta, amikor mind a fogyasztói (-0,3%) és mind a termelői árak (-4,4%) csökkentek év per év alapon. Ez Pekingen innen és túl sem jó hír…

A deflációra hatással vannak – egyéb kihívások mellett – a tartósan gyenge fogyasztói kereslet és az ingatlanpiac problémái is. Utóbbival több bejegyzésben is foglalkoztunk tavaly a HOLDBLOG-on; például itt és itt.

Szakértők már kongatják a vészharangot, hogy az elmúlt 30 év gazdasági Hosszú Menetelése után a kínai pangás korszakának kapujában állunk, ami olyasmi lesz, mint Japán “elvesztegetett évtizede(i)”.

Azonban ennek örömére a leghéjább Langley-i Héjáknak sem érdemes pezsgőt bontani. A kínai növekedésnek – vagy annak hiányának – óriási hatása van és lesz a globális kereskedelemre, a nyers- és alapanyagpiacra, a high-tech gyártókra, a milliónyi kínai vendégéjszakában bízó turizmusra és a többi…

Tehát – reshoring-szárnybontogatások ide vagy oda – az esetleges kínai stagnálást meg fogja érezni a teljes világgazdasági struktúra.