Kína már nem a külföldi tőke csúcscélpontja

Egyre kézzelfoghatóbbá válik Kína nemkívánatossága a (külföldi működő-) tőke számára. A gyorsan mozgó portfólióbefektetések terén nem meglepő, hogy hirtelen nagy kiáramlás volt megfigyelhető, miután érezhetően megromlott a nyugati világ és Kína viszonya.

A forró pénz távozását persze katalizálta a 2022-ben végbement hozamemelkedés, ami sokat segített a nyugati eszközök vonzóságának javításában – azonban a működőtőke esetében a rövid távú relatív vonzóság nem az elsődleges szempont. Az ilyen típusú döntések meghozatalakor sokkal hosszabb távon gondolkodnak a befektetők.

Az alábbi ábra alapján ebben a lassabban mozduló ligában is látványos az elfordulás Kínától. 1998 óta első ízben fordult elő, hogy a külföldiek több tőkét vontak ki, mint amennyit befektettek a távol-keleti gazdaságába. Az érme másik oldala a kínaiak által külföldön eszközölt működőtőke-befektetések mértéke: ez meglehetősen stabil. Az elmúlt 10 évben negyedévente 40 milliárd dollár értékben eszközöltek ilyen befektetéseket. Ezentúl ezt nem hogy nem ellensúlyozza a külföldiek Kínába történő tőkeallokációja, hanem egyenesen tovább rontja az ázsiai óriás fizetési mérlegét.