Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Kína és India

Hogyan befolyásolja a kínai helyzetet a kínai ingatlanbefektetők európai ingatlanbefektetései? Csak a kínai ingatlanok befektetésétől lépnek vissza, vagy globálisan?

Szabó Balázs válaszol

Szignifikáns lassulás, összeomlás esetén a kínaiak valószínűleg kevesebbet vásárolnak majd külföldön, így az európai ingatlanpiacon is. Ezek mellett a konkrét kérdés megválaszolásában fontos lehet, hogy adott ország mennyiben engedi kínaiak számára az ingatlanok vásárlását, mennyire akar menekülni a tőke Kínából, és ezt a helyi politika mennyire hagyja majd.

India felnőhet szuperhatalommá – Amerika és Kína mellé?

Csonka Attila válaszol

A kérdést első körben érdemes geopolitikai szempontból megközelíteni:

  • Mivel Amerika szempontjából Kína elfogadhatatlan kihívást támaszt a fennálló – egypólusú – nemzetközi rendre, illetve
  • India számára Kína közvetlen (regionális) fenyegetést jelent,

e két politikai adottság miatt az Egyesült Államok és India strukturálisan egymás szükségszerű stratégiai partnerei, Kína ellenében. És ezzel mindkét ország meghatározó szereplői tisztában vannak…

Miközben India sok lépése frusztrálja az amerikaiakat (köztük az oroszokkal szembeni puhaság, a szabadkereskedelemmel és szabad befektetésekkel szembeni gyanakvás, a fokozódó autoriter tendenciák), a Kínával szembeni lehetséges ellensúly-szerep felértékeli Indiát. India a világ egyetlen népességében Kínához mérhető (sőt, épp most lehagyó) országa. Kína fejlettségi szintjének akár csak a megközelítése esetén is egy önálló globális hatalmi pólus volna.

Új-Delhi egyelőre még csak „úton van” azért, hogy megközelíthesse Kína fejlettségi szintjét.

Az építkezést több tényező is erősíti:

  • A Washington-Peking viszony megromlása miatti gazdasági és kereskedelmi re-shoring
  • A Narendra Modi vezette üzletbarát kormányzat reformtörekvései, az FDI-beáramlás ösztönzése
  • A törekvés, hogy India több stratégiai iparágban és technológiai területen globálisan meghatározó szereplővé váljon (nemzeti önerőből)

Viszont bizonyos indiai kihívások nehezítik is:

  • Tagállami politikai-adminisztratív széttagoltság, túlzott bürokrácia (ami a külföldi befektetők dolgát is nehezíti)
  • India infrastruktúrája nagy átlagban továbbra is fejletlen
  • Megreformálatlan földpiac
  • A mai napig sok indiai él a globális szegénységi küszöb alatt

Az nem tűnik valószínűnek, hogy Új-Delhi meg tudná ismételni Peking 2000-es évekbeli kétszámjegyű éves növekedési ütemét. Stabil, 6-7 százalékos, esetleg picivel még gyorsabb növekedés mellett azonban nem irreális, hogy 25 éves távon India megközelítse Kína mai átlagos fejlettségi szintjét: vagyis egy a globális átlagnak körülbelül megfelelő, felső-közepes jövedelmi és humán fejlettségi szintű országgá váljon, ahol a biztonságos szociális háló kiépítése továbbra is fontos feladat, de az abszolút értelemben vett szegénység egyre csökkenő kisebbséget érint.

(India jövőjéről és lehetőségeiről februárban készítettem nagyinterjút Trembeczki Zsolttal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjével.)

(Borítókép: Indiai demonstrálók Hszi Csin-ping kínai elnök megtépázott portréjával egy 2020-as tüntetésen. Forrás: Shutterstock)