A társadalom széles rétegeinek alapvetően megváltozta a munkához való viszonyát a koronavírus-járvány a fejlődő világban. Ennek egyik, az utóbbi időben sokat boncolgatott jelensége a leginkább az Egyesült Államokat és Európát érintő nagy lemondási hullámnak, Great Resignationnek elnevezett jelenség: tömegek mondtak fel munkahelyükön, nem keresnek új állást, hanem kiléptek a munkaerőpiacáról. Kevéssé ismert, hogy Kínában 2021-re a „lying flat” – kínaiul tang ping – már mozgalommá nőtt – persze olyan mértékben, amennyire ez az erősen központosított ázsiai országban egyáltalán lehetséges.
Luo Huazhong 2021 áprilisában megosztotta személyes történetét a legnépszerűbb kínai kommunikációs platformon, a Baidu Tibea internetes portálon. Elmondása szerint 2016-ban, 26 évesen felmondott a gyárban, ahol dolgozott, biciklire pattant és Tibet felé vette az irányt. Szecsuán tartományából indulva több, mint 2000 kilométert tekert a kerékpárjával, útközben alkalmi munkákat vállalt, és bár azóta visszatért a Csöcsiang tartományban fekvő szülőfalujába, azóta is csak alkalmi munkákból él, mindennapjait pedig főként testedzéssel és filozófiai művek olvasásával tölti. Lou Huazhong eredeti posztja a „Lying Flat Is Justice” címet viselte, amivel kijelentette, hogy a hiper-kompetitív munkaerőpiaci környezetben igazságtalanságot szenvednek el a kínai munkavállalók.
Ezeknek az embereknek a poszt szerzője szerint a hátradőlés az egyetlen igazságszolgáltatási eszközük.
A „lying flat” – kínaiul tang ping – mozgalommá nőtte ki magát 2021-re, már amennyire egy mozgalom életben maradhat a Kínai Népköztársaság területén. Li Chuang 32 évesen döntött úgy, hogy maga mögött hagyja egy elsőszámú kínai kiadónál végzett szerkesztői munkáját Pekingben. Felmondása után Hopej tartományba zarándokolt és 6 hónapot töltött egy kolostorban helyi taoista papok társaságában. Kis túlzással, amint visszatért a városba, pánikrohamot kapott, és ha előbb nem is, de abban a pillanatban eldőlt, hogy a belváros és az irodai munka nem neki való, így azóta Peking óvárosi részének egyik szűk sikátorában vezeti nagyszülei vegyesboltját.
Li Chuang története erősen rezonál Lou Huazhong elbeszélésével, és bár adataink nincsenek – vagy legalábbis nem férünk hozzájuk – arról, hogy az utóbbi években hogyan alakult a millenniumi generáció foglalkoztatási rátája az egyes szektorokban, a tang ping-gel kapcsolatos fórumok népszerűségéből ítélve arra következtethetünk, hogy nem csak a fent említett két fiatalember fordított hátat a túlhajszoltságnak, és dobta hanyatt magát Kína csillagos mennyezete alatt. A szorgos cenzoroknak többezer tagot és követőt számláló, tang ping-hez kötődő csoportokat, illetve posztokat kellett megfeszített erőkkel letiltaniuk az internetes platformokról, illetve meglehetősen kelendő, a tang ping brandet népszerűsítű árukat kellett villámgyorsan betiltaniuk.
A tang ping jelenséget inspiráló túlhajszoltság és fokozott versenykörnyezet elsősorban a diplomás foglalkoztatottak körében jelent problémát a kínai munkaerőpiacon. Az ország versenyképességét fokozandó, az ezredforduló után a felsőfokú oktatás támogatásának köszönhetően jelentősen nőtt a diplomások száma Kínában. 2000 és 2020 között a felsőoktatásban résztvevők aránya 7,59 százalékról 58,42 százalékra nőtt a Világbank adatai szerint. Ez a növekedés kétségkívül pozitívan értékelendő, a felsőoktatás tömegesedése azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy egy ország versenyképessége ceteris paribus nőjön.
A kínai ingatlanlufi bedöntheti a… bitcoint?
Az internet egyik legnagyobb pénzügyi hipotézisét vázoljuk fel az olvasók számára, ami (ha igaz) alapjaiban fogja megrázni a kriptopiac összes szereplőjét.
A munkaerőpiac szerkezetének le kell követnie ezt a változást, ami inkább kevesebb, mint több sikerrel valósult meg Kínában. A belföldi felsőoktatásban résztvevők számának és arányának növekedése mellett a külföldön diplomázottak arányának növekedése is jelentősen serkentette a versenyt a diplomás szektorokban, ami a felsőfokú képzettség gazdasági megtérülésének csökkenéséhez, diplomás alulfoglalkoztatottsághoz, és növekvő fiatalkori munkanélküliségi rátához vezetett a kínai munkaőrpiacon, ami elsősorban a készségek és képességek kínálati és keresleti eltérésének köszönhető. A fiatal, diplomás munkavállalók a munkaerőpiacra kilépve olyan munkalehetőségekkel találják szemben magukat, amik nem felelnek meg elvárásaiknak, a vártnál alacsonyabb kezdőfizetéssel kecsegtetnek, és nem biztosítanak előrelépési lehetőséget.
Ezt a problémát erősíti a kínai függőségi ráta 2010-től kezdődő fokozatos növekedése.
Részletesebb adatok hiányában nehéz meggyőződéssel nyilatkozni arról, pontosan melyik korosztályok és melyik szektorok állnak a tendenciák mögött, a következő leolvasható azonban, hogy
Kínában folyamatosan csökkenő trendet mutat a munkaerőpiaci részvételi ráta.
A 15-24 éves korosztály részvételi rátája jelentős csökkenést mutat, 2014-re már az Egyesült Államok ugyanezen mutatójánál kisebb értéket vett fel a ráta, ami – ismerve, hogy az Egyesült Államokban is problémát jelent a felsőoktatásban résztvevők munkaerőpiaci integrálása – nem tűnik biztatónak.
Ez kiegészül azzal, hogy a 15 évesnél idősebb korosztályban összességében magasabb a részvételi ráta Kínában, ami valószínűsíthetően az idős korosztályok részvételéből adódhat. Megfelelő nyugdíjrendszer hiányában a kínaiak nem engedhetik meg maguknak a munkaerőpiactól való távolmaradást akkora arányban, mint amerikai társaik.
A tang ping – ahogy arról fentebb már szó volt – hamar áldozatául esett a cenzúrának, ezzel együtt pedig a KKP egy ellennarratívát is felépített, a mozgalmat egyenesen szégyenletesnek nevezve. A KKP reakciója egyáltalán nem meglepő, hiszen a tang ping arra buzdítja a kínai munkavállalókat, hogy értékeljék újra az idejüket és a munkaerejüket, lépjenek ki a mókuskerékből és éljék meg a létezés egyszerű – és egyszeri – csodáját.
A kínai munkaerőpiac fehérgalléros szektoraiban tapasztalható túlhajszoltság – ami leginkább a technológiai szektort jellemzi – leírására használatos „996” jelző arra utal, hogy a munkavállalóknak délelőtt 9-től este 9-ig, heti 6 napon át kell dolgozniuk. A „996” kultúrája beleillik a KKP elképzeléseibe, Kína technológiai függetlenségének és belső fogyasztási bázisának kiépítésének projektjébe, a tang ping azonban pont ezzel a kultúrával fordul szembe.
A tang ping ráadásul nem csupán a munkaerőpiaci részvétellel kapcsolatban fogalmaz meg iránymutatást, hanem a tulajdon és a fogyasztás elvetését és a családalapítástól való tartózkodást is hirdeti, egyszóval minden tekintetben minimalista életmódra buzdít. A mozgalom tehát arra utal, hogy a millenniumi generáció egy része, akiknek a KKP elképzelése szerint azon kellene fáradozniuk, hogy közepes jövedelmű országból magas jövedelmű országgá tegyék Kínát, a konzumerizmus üresen kongó ígéretét látják a Párt narratívájában,
és nem kívánnak az ország építőkockáivá válni.
Bárhogyan is értékeljük a tang ping jelenséget – a materializmus elvetéseként, a KKP elképzeléseivel való békés szembefordulásként, a túlhajszoltság elkerülhetetlen következményeként, puszta lustaságként –, az egészen biztos, hogy a kínai vezetésnek komolyan kell vennie a problémát, ami hosszabb távon egy gazdaságpolitikai fordulathoz is hozzájárulhat. Xiang Biao, az Oxfordi Egyetem kulturális antropológia professzora a tang ping kapcsán úgy nyilatkozott, hogy fordulópontot jelenthet Kínában.
Békés szembefordulás – Ezt az értelmezési lehetőséget támaszthatja alá a mozgalom egyik jelmondata, amely magyarul valahogy így szól: „A laposan fekvő metélőhagymát nem könnyű learatni.” („躺平的韭菜不好割”)
Az 1978-ban meghirdetett „reform és nyitás” politikája növekvő jólétet ígért a kínaiaknak, ami többé-kevésbé – egyes területeken egyértelműen a „kevésbé” uralkodik – meg is valósult, azonban a népesedő középosztályt mára már nem elégíti ki ez az ígéret. Az anyagi gyarapodás már nem képes kompenzálni mindent, amit az élet egyéb területein nélkülöz a kínai társadalom.
A cikk szerzője Szabó Dorottya, a Budapesti Corvinus Egyetem végzős mesterszakos hallgatója. Írásai többek között a fejlodesgazdasagtan.hu honlapon olvashatók. A cikk hosszabb változatát is a fejlodesgazdasagtan.hu közli.