Kognitív torzítások III. rész: lehorgonyzás (anchoring bias)

Befektetéspszichológiai egypercesek. Cikksorozatomban azokat a torzításokat mutatom be, amelyekkel nap mint nap találkozunk befektetőként, és igyekszünk megküzdeni velük – hol több, hol kevesebb sikerrel.

A lehorgonyzás csapdájába leginkább akkor esünk, amikor meg kell becsülnünk valamit. Ilyenkor először mindenki egy horgonyt keres, amihez utána viszonyítani tudja majd az általa reálisnak tekintett értéket. Ezt a kezdeti horgonyt viszont a többség nem képes kellő mértékben módosítani, túlságosan is ragaszkodik hozzá.

Ennek az az oka, hogy relatív értelemben sokkal könnyebb gondolkodni, mint abszolút értelemben: egyszerűbb tehát egy eszköz értékét valamihez viszonyítva drágának vagy olcsónak minősíteni, mint azt megbecsülni, hogy mennyit ér az meg nekünk. Ebben az esetben – a cikksorozatban már bemutatott konzervativizmus torzításhoz hasonlóan – a korábbi információt túl-, az új információt pedig alulértékeljük. Lehorgonyzunk tehát a kiinduló becslésünk közelében és rendkívül nehezen távolodunk el ettől az értéktől. 

Egy ilyen horgony lehet a befektetések világában, hogy mi milyen áron vásároltunk meg korábban egy részvényt. Most drágának vagy olcsónak látom a részvényt? El kellene adnom, vagy még növelnem kellene a pozíciómat? Ha valamit drágábban vettünk, mint a jelenlegi ára, hajlamosak vagyunk olcsónak, ha valamit olcsóbban vettünk drágának látni. A vállalat jelenlegi értékére valójában semmilyen hatással nincs, hogy mi egy másik befektetőtől mennyiért vásároltuk meg a részvényét korábban, mégis nagyon könnyű abba a hibába esni, hogy a korábbi tranzakciónk árához viszonyítjuk a jelenbeli döntésünket, miközben lehet már teljesen megváltozott a vásárlás óta a vállalat jövőképe.

Befektetéspszichológiai sorozatunk korábbi bejegyzései itt érthetőek el.

A Befektetéspszichológiai egypercesek (fontos) forrásai a CFA Institute oktatóanyagai.

Kognitív torzítások II. rész: megerősítési torzítás

A megerősítési torzítás (confirmation bias) akkor jelenik meg, amikor túl nagy súllyal vesszük figyelembe azokat az információkat, amelyek megerősítik az álláspontunkat, és alulsúlyozzuk, vagy nem vesszük figyelembe azokat, amelyek ellentmondanak annak. A pozitív információ beépítése sokkal könnyebb, mert nem okoz mentális fájdalmat.