A kriptodeviza-szektort novemberben megrengető FTX-összeomlás nagy volt, de több mutatójában is jóval elmarad egy korábbi esettől. Már 2014-ben is sokan azt hitték, akkora csődöt nem heverhet ki a kriptodeviza-piac, aztán mégis. De a gyógyuláshoz akkor is sok idő kellett.
Néha úgy tűnik, nincs új a nap alatt, még az annyira fiatal kriptodeviza-szektorban sem. Ha a jelenlegi hírekből az is jön át az olvasóknak, hogy valami elképesztő méretű pénzügyi összeomlás történt novemberben az FTX tőzsdénél, nem árt tudni, hogy valójában történt már hasonló. Így 2014-ben csődbe ment egy olyan kriptovaluta-tőzsde vagy kereskedési platform, amely fénykorában a teljes bitcoin-forgalom több, mint 70 százalékát bonyolította le. Úgy hívták, Mt. Gox.
A kár nagysága az FTX-nél, amely “csak” a harmadik legnagyobb kriptotőzsde volt, kevesebb, mint egy százaléka az összes kriptopiaci kapitalizációnak. Míg a tokiói székhelyű Mt. Gox esetében nagyjából 4,5 százalék lehetett. (Mintegy tízmilliárd dollár volt a teljes kriptópiac értéke napi árfolyamon 2014. február 7-én. A Mt. Gox-nál elvesztett bitcoinok 446 millió dollárt értek akkori áron, így a szektor 4,5 százaléka volt a kár.)
Viszont a károsultak száma az FTX-nél valószínűleg egymillió feletti, ez nyilván sokkal nagyobb, mint a Mt. Gox esetében, ahol mintegy 25 ezer károsult lehetett. Ám 2014-ben még csak kevesen hallottak a bitcoinról, az összes aktív használója számához viszonyítva ez is igen magas szám.
Hackerek vagy belső emberek?
De mi is történt a Mt. Goxnál? A mai napig sem teljesen világos, tulajdonképpen nem egy eseményről, hanem eseménysorozatról beszélhetünk. Volt itt már 2011-ben egy hackertámadás, és lehet, hogy az akkor megszerzett titkos bitcoin-számlahozzáféréseket (kulcsokat) később évekig felhasználták a tőzsde hanyagsága miatt. Jött azután 2013-ban egy bankszámla-befagyasztás, és már akkor akadozni kezdtek a kiutalások, likviditási zavarok léptek fel.
A kegyelemdöfés 2014 februárban érkezett, amikor végképp felfüggesztették a tőzsde tevékenységét, és az derült ki, hogy hiányzik mintegy 850 ezer bitcoin a leltárból. A Mt. Gox ezt hackerekre fogta, mások szerint inkább belső ember lehetett. Ma a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy egy orosz-európai konkurens tőzsde, a később szintén megszűnt BTC-e tulajdonosa lehetett a hunyó. (Vagy pedig ő az, aki tisztára mosta a pénzt, így tudja, ki a tettes.) Ami meglepő, és az FTX esetére is emlékeztet, hogy a Mt. Gox adminisztrációjában uralkodó hatalmas káosz miatt állítólag évekig nem vették észre, hogy valaki lopja a számlákról a bitcoinokat.
A szürreális események sorát gyarapította, amikor néhány héttel később azzal álltak elő, hogy az eltűnt bitcoinok közül mégis megtaláltak 200 ezret egy olyan tárcában, amelynek a létezéséről már régen megfeledkeztek, de most a tárcák visszamenőleges átvizsgálása során újra felfedezték
A károsultak meglepő gazdagodása
Már 2014-2015-ben is sokan azt hitték, hogy ekkora botrányt nem heverhet ki a kriptodeviza-piac, ami akkor még túlnyomó részben, nagyjából 90 százalékban bitcoinból állt. A bitcoin ára a 2014 február eleji 500-600 dollár után sokat esett, és 2015 elején 200 alá is benézett. A 2013 végi fellendülést – 1200 dollár körüli tetővel – valójában egy pár éves medvepiac, “kriptótél” követte, amit a Mt. Gox esete minden bizonnyal jelentősen súlyosbított.
Forrás: Tradingview.com
A 200 ezer megkerült bitcoin azonban már 2014-ben is a százmillió dolláros tartományt közelítő érték volt, ma pedig milliárdos nagyságrendű, bár egy részét idő közben a japán csődbiztos értékesítette. A fordulatos ügyben sok más érdekesség történt, többek között a bitcoin meredek áremelkedése miatt a befektetők kára hamar megtérülni látszott. Bár kifizetésekre a mai napig nem került sor, pár hónapon belül végre megtörténhet, és mintegy 130 ezer bitcoint, valamint jelentős mennyiségű készpénzt kaphatnak vissza a károsultak. Ez az érmecsomag a mai nyomott áron is 2,2 milliárd dollárt ér, és némi nyomás alá helyezi a bitcoin mostani árfolyamát.
Az elpusztíthatatlan bitcoin
A károsultak közül sokan, akik idő közben eladták volna a bitcoinjaikat, a közel kilenc éves árfolyamemelkedésnek hála a végén sokkal jobban fognak járni, mintha nem lopják meg őket. Még úgy is, hogy az eredeti bitcoin-darabszámnak csak egy részét kapják vissza. A Mt. Gox egyik fő tanulsága, hogy a bitcoin esetében a tartsd – hold, illetve “hodl” – stratégiát eddig nemigen tudta legyőzni semmi. Még az idei árfolyamesések ellenére is sok éves távlatban nyereséges volt ez a stratégia.
Még oly nagy árzuhanások, súlyos botrányok, mély csalódások után is fel-fel tud állni ez a szektor. A fenti ábra alapján egyes csődök a medvepiaci lejtmenetet erősítették, katalizálták, már-már maguk indították be, mint a Terra és a Mt. Gox esetéből látszik. Más esetben inkább úgy tűnik, mintha inkább következményei lettek volna a már zajló folyamatnak, az eséseknek.
A november eleji FTX-csőd óta mintegy 15 százalékot esett a bitcoin, húszezerről 17 ezerre, de az idén már korábban nagy eséseken ment keresztül. Május-júniusban nagyjából lefeleződött, 40 ezer dollár környékéről 20 ezer környékére. A neheze, a piacból való befektetői kiábrándulás nagy része így talán már megvolt. Kérdés, hány csontváz esik még ki a szekrényből.
(Az ábrán szereplő QuadrigaCX egy szintén kalandos sorsú kanadai kriptovaluta-tőzsde volt, amelyet pilótajáték-szerűen működtettek, és 2019-ben 115 ezer befektető 190 millió USA-dollárnyi értékét nyelte el.)
További fontosabb források: Wikipedia, Buybitcoinworldwide
Az FTX-krach új evolúciós pályára állíthatja a kriptószektort
Az FTX kriptotőzsde bukása még sokáig foglalkoztatja majd a szakmát, és lehet, hogy egészen sok dominónak kell ledőlnie, amíg béke lesz. Ám a romokból kialakulhat egy új, biztonságosabb rendszer, ahol a hasonló esetek már nem történhetnek meg. A baj ugyanis nem a kriptodevizák hiányosságaiból fakadt, hanem abból, hogy nem használták a megfelelő védelmi eszközöket.
A Decent Investments/CryptoPosition csapatával és külsős kriptoszakértőkkel kiegészülve 2018 januárja óta heti rendszerességgel tekintjük át a kriptopiac híreit, eseményeit és aktualitásait. Közben eszmét cserélünk, vitatkozunk, alaposan kielemezünk egy-egy projektet vagy a technológiai újításokat értjük meg mélyebben. E beszélgetéseket BlokkolóÓrának neveztük el. A BlokkolóÓra életünk elmaradhatatlan részévé vált, mindig tanulunk valami újat vagy találkozunk érdekes gondolatokkal. Az ott felmerülő témák közül hétről-hétre szemezgetünk néhányat, ennek eredménye a fenti cikk is.