A kriptopiacon az elmúlt fél évben óriási mértékű árzuhanásnak lehettünk tanúi. 2021 novemberében a –visszatekintve egyértelműnek mondható – kriptobuborék tetején egy bitcoin ára súrolta a 69 ezer dollárt, a teljes kriptovilág piaci kapitalizációja pedig 2840 milliárd dollárra növekedett. Bő fél év elteltével a bitcoin jelenleg alulról közelíti a 20 ezer dolláros értéket, a teljes kriptopiac pedig értékének 70 százalékát elveszítve 860 milliárd dollár körül mozog. Ilyen mértékű összeomlás után nem meglepő, hogy a piac intézményi szereplői is elkezdték bedobni a törülközőt, sorozatos becsődölésük pedig még mélyebbre lökheti a még életben maradó coinok értékét.
„Only when the tide goes out do you discover who’s been swimming naked”
szól Warren Buffett híres idézete, ami tökéletesen leírja a kriptopiac jelenlegi helyzetét. Amíg tart az őrület, csak felfelé mennek az árak és bármilyen kutya tematikájú kriptovalutával hetek alatt megduplázhatjuk a pénzünket, addig nagyon könnyű pénzt keresni (papíron). Ez a környezet azokat a szereplőket jutalmazza, akik kimaxolják a „kockázat-métert” és egyre nagyobb és nagyobb tétekkel, óriási tőkeáttétellel vesznek fel pozíciókat a piac még további emelkedésére fogadva. A baj akkor jön el, amikor hirtelen megváltozik az irány, rohamosan csökken a kriptovaluták értéke és nem tudják fizetni a spekulációs célból felvett hiteleiket. Visszatérve a hasonlatunkhoz: eljön az apály és ők ott állnak a vízben, letolt gatyával.
Terra-Luna
Az apály márpedig eljött, ez nem kérdés. Az első nagyobb dominó, a dél-koreai gyökerű Terra-Luna ökoszisztéma volt. A TerraUSD (UST) egy stablecoin, amelynek értékét a dollárhoz rögzítették, a Luna pedig egy natív coin, amely szabadon mozgó árfolyammal rendelkezett, és segített stabilan tartani a Terra 1 dolláros értékét. Do Kwon, az ökoszisztéma kitalálója a két coint a Földhöz és a Holdhoz hasonlította, amelyek stabilizálják egymást az űrben. Idén május közepén ez a két „égitest” viszont – jelenleg még vitatott okok miatt – együtt repült bele a Napba.
Az összeomlás nem volt különösebben nagy meglepetés. Akik józan paraszti ésszel ránéztek a feltételekre láthatták, hogy az egész ökoszisztéma növekedése fenntarthatatlan. A Terra stablecoin-ra Do Kwon és csapata úgy teremtette meg a keresletet, hogy elképesztő mértékű, 20 százalékos éves hozamot ígért a UST-ben tartott betétekre. Ilyen magas kockázatmentes hozamról Bernie Madoff óta nem hallottam!
A 20 százalék körüli garantált hozam éles kontrasztot nyújtott a hagyományos pénzügyi világ hozamsivár környezetében, így a kevésbé szofisztikált (és ahogy később látni fogjuk igenis szofisztikált) szereplők számára a UST igazán vonzó ajánlat volt. A stablecoin-ok által nyújtott szisztematikus veszélyre a Fehér Ház is felhívta a figyelmet 2021 novemberében, azonban valódi lépés nem történt a befektetők védelme érdekében.
Az összeomlás okait most nem boncolgatnám, de lényeges még megemlíteni, hogy a piaci volatilitás ellen a Terra 1 dolláros értékének megőrzésére 2022 februárjában Do Kwon megalapította a Luna Foundation Guard (LFG) alapot, amely óriási mennyiségű bitcoint tartott. Az elképzelés az volt az LFG alapítása mögött, hogy amennyiben gond lenne a piacon és a Terra elvesztené az 1 dollárhoz rögzített értékét az LFG-ben zárolt bitcoinokat eladják, és abból a pénzből támasztják meg stablecoint. A szépséghibája a dolognak, hogy a Terra stabilizálására vásárolt bitcoinokat valahol a 35 ezer és 45 ezer dolláros árfolyamon vették, tehát még a vészhelyzet esetére félrerakott pénzen is óriásit buktak.
A Terra-Luna ökoszisztéma összeomlása közvetlenül 60 milliárd dollárnyi értéket égetett el, azonban a közvetett hatásai ennek sokszorosáért felelősek.
Celsius
Alex Mashinsky láthatóan sosem rajongott a bankokért. A Celsius alapítója nyilvános megjelenésein gyakran a kedvenc „Banks are not your friends” feliratú pólójában volt látható, és többször élesen kritizálta a nagy különbséget a bankok látra szóló betétre adott kamata és hitelekért kért kamata között. Nem megalapozatlan nézete szerint a bank így olcsón tud forráshoz jutni, amelyet magas kamattal hitelez ki, a különbségből pedig busás bónuszokat fizet ki a menedzsmentnek. Mennyivel jobb lenne, ha a betétesek kapnák meg ezt a magas hozamot!
A kriptopiac összeomlásának következő áldozata a nála tartott stablecoin-okra 9-12 százalék közötti hozamot ígért. A Terra-Luna ökoszisztéma vérengzését látva nem kellett nagy zsenialitás ahhoz, hogy lássuk valószínűleg a 12 százalékos garantált hozam sem egy hosszú távon fenntartható modell, és a körülbelül 1,7 millió betétes megrohamozta a Celsiust, hogy kimentsék az ott tartott pénzüket – melynek mértéke összesen a 20 milliárd dollárt közelítette – mielőtt ez a cég is a földbe áll.
Június 12-én a magát büszkén „nem banknak” tartó betétgyűjtéssel és hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezet (de mondom, hogy nem bank) extrém piaci kondíciókra hivatkozva befagyasztotta a betétesei pénzét, és megtiltotta, hogy hozzáférjenek a nála elhelyezett valutákhoz.
Gondoljunk bele, ha az OTP idén tavasszal azt mondta volna, hogy a 10 ezer forint alatti részvényárra hivatkozva senki nem férhet hozzá a bankszámlájához. Ebben az esetben egy bizonyos összegig legalább védene minket az Országos Betétbiztosítási Alap, azonban a kriptopiacon ilyen biztonságra nem számíthatunk. A Celsius azért tudta ezt megtenni, mert a betétesek által minden bizonnyal tüzetesen átolvasott Általános Szerződési Feltételekben nem betétként hivatkozott a nála elhelyezett összegekre, hanem hitelként (látod, mondtam, hogy nem bank!).
Three Arrows Capital
Ha a kedves Olvasó jelenleg értetlenkedve néz, hogy vajon kik lehettek azok a szerencsétlen befektetők, akik elhitték, hogy kockázat nélkül hosszú távon két számjegyű hozamot lehet elérni a kriptovilágban, hadd mutassam be az egyik legnagyobb kripto hedge fund-ot, a Three Arrows Capitalt (3AC). 3AC a kriptománia során igen nagy figyelmet élvezett, ugyanis egy tipikus Wall Street Bets reddit-felhasználóhoz hasonlóan óriási tőkeáttétellel fektetett be a legkockázatosabb kriptoeszközökbe, és decentralizált pénzügyi platformokba (mint a Celsius). Ez a buborék tetején óriási zsenivé tette őket, mintegy 18 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek kizárólag a kripto ökoszisztémára fókuszálva.
A gyors növekedés eléréséhez több kriptoplatformtól is vettek fel hitelt, és tőkeáttétellel használták ki a különböző protokollok közötti arbitrázslehetőségeket, valamint mellette rengeteg decentralizált pénzügyhöz kapcsolódó szereplőt pénzeltek. Valahol érthető a fék nélküli kockázatvállalás, ha figyelembe vesszük, hogy a 3AC egyik alapítója Zhu Su publikusan vállalta nézetét miszerint a Bitcoin hosszú távon elérheti a 2,5 millió dolláros árat.
Az egyik 3AC által pénzelt szereplő a Terra-Luna ökoszisztéma volt, aminek LFG-alapjához 200 millió (egyesek szerint 500 millió) dollárral járultak hozzá. Ezt a pénzt teljesen elbukták, és a széleskörű kripto valuta portfóliójuk is óriási veszteséget szenvedett el az esésben. Mivel a befektetők pénze mellett hitelt is felvettek a betonbiztos stratégiájuk kivitelezésére, ezért csak idő kérdése volt, hogy ne legyenek képesek fizetni valamelyik partnerüknek.
Az egyik ilyen partner a torontói tőzsdén bejegyzett Voyager Digital volt, akik felé 665 millió dolláros hitele volt a 3AC-nek. Ezt a hitelt képtelen volt kifizetni, így július 2-án csődöt is jelentett a hedge fund. Ezután már meg sem lepődünk azon, hogy a Voyager Digital is megtiltotta ügyfeleinek a pénzükhöz való hozzáférést, részvény árfolyamuk pedig idén már 96 százalékot veszített az értékéből.
Szösszenetként megemlíteném még a Blockfi esetét, akiket a legutóbbi befektetési körben a kripto buborék tetején 4,8 milliárd dollárra értékeltek a résztvevő befektetők. A kripto jégkorszak őket is megviselte, jelenleg a piac egyik életben maradó szereplője az FTX kerülgeti őket felvásárlási ajánlattal, amiben egy laza 95 százalékos haircut után 240 millió dollár körüli vételárban állapodhatnak meg.
A mostani kriptohelyzet nagyon hasonlít a 2008-as válságra, ahol a Lehman Brothers csődjével a pénzügyi szereplők szoros összekapcsolódása miatt a válság gyorsan szétterjedt a szereplők között. A 3AC egy hasonlóan központi entitás volt a kripto ökoszisztémában, csak remélni tudjuk, hogy nincs már sok csontváz a kriptopiac szekrényében, amik kiesve még mélyebbre lökhetik majd a kedvenc kriptovalutáink értékét.
Lezárásként érdemesnek gondolom elmondani, hogy személy szerint abszolút hiszek a blockchain jövőjében, és úgy gondolom a technológia az életünk számos területén fog megjelenni a következő évtizedben. Azonban az elmúlt évek degenerált tőkeáttételes pozícióépítése olyan indokolatlan magasságba lökte fel a kriptopiac értékét amilyet véleményem szerint még jó ideig nem fogunk látni, sőt, ha a csődök tovább folytatódnak bőven lehet még tér a további zuhanásra.
Tulipánhagyma-e a bitcoin?
Balásy Zsolt: azt nem tudom, hogy a bitcoin mennyire stabil eszköz, de hogy ha valaki annyival intézi el a kérdést, hogy az egy tulipánhagyma, ahhoz lenne egy-két szavam.