Ti kérdeztetek – Kun-Welsz Edit válaszolt

Hová tegyék a pénzüket a lusták? Hogy juthatunk hozzá a befektetett vésztartalékhoz? Kinek való az online vagyonkezelés? És kinek az olaj? Alaposan megsorozták kérdésekkel az olvasók Kun-Welsz Editet, a HOLD portfóliókezelőjét, akivel nemrég portréinterjút készített D. Tóth Kriszta. Íme néhány a WMN.hu-n megjelent válaszokból:

„»Diverzitásnak« tekinted-e magadat egyedül női portfóliómenedzserként, ha igen, mi a hatása?”

Kun-Welsz Edit: Valójában minden diverzitásnak tekinthető, ami újdonságot, eltérő látásmódot és különböző véleményt hoz egy csoportba. Voltak példák arra a megbeszéléseink során, amikor kiderült, hogy az a fajta nézőpont, ahonnan én közelítek egy problémát – egy megértendő részvény fő értékvezérlőit –, az eltér attól, ahogyan a többiek gondolkodnak. Másképp megfogalmazva, mást tekintettem fontos tényezőnek az adott cég jövőjét és potenciálját illetően. Ilyen példa volt, amikor a lengyel CCC cipőbolt jövőjéről vitatkoztunk a csapattal: az általános lengyel makroökonómiai helyzet megítélése mellett a szegényebb rétegek preferenciái és jövőbeli felzárkózása szerintem fontosabb kérdés. Nehéz megfogni, hogy egy ilyen példa vajon a női mivoltomból fakad-e, vagy egyszerűen csak a múltbeli tapasztalataimból. Ha választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy

az én tapasztalásaim és látásmódom formálódása a kilencvenes évek Magyarországán kezdődött, amikor még erőteljesebb volt a lányos és fiús dolgok, érdeklődési körök elkülönítése.

Lehet, hogy éppen ezért vagyok fogékonyabb bizonyos iparágakat vagy cégeket illetően, és ezért lehet az, hogy a kollégáim kevésbé.

„Milyen szakot végeztél az egyetemen, mi a végzettséged elnevezése? Milyen tankönyvekből tanultál? Én is »fura« vagyok, szeretek ilyeneket olvasgatni, bár az én kedvenceim a törvények. Németországban élek, és most kezdek egy kétéves képzést itt, mint könyvelő-bérszámfejtő, de szeretnék hobbi- (tehát csak magamnak) szinten a befektetésekkel foglalkozni, mert hiszem, hogy ez a jövő. Tudnál esetleg könyveket ajánlani a témában?”

K-W. E.: A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem, úgy alakult, hogy több szakon is. A maximalista tanulós énem először a nemzetközi gazdálkodás alapszakra vezetett. Egyrészt tetszett, mert érdekes tantárgyak voltak, másrészt ide kellett akkoriban a legtöbb pont a felvételi eljárásban. Az első év folyamán azonban rájöttem, hogy a számolós énem nagyon unatkozik ezen a szakon, ezért felvettem mellé a pénzügy és számvitel alapszakot is, így lett teljes a kép. A két alapszak elvégzése után pénzügy mesterképzésre mentem, ezen belül pedig befektetéselemző szakirányra (ez lett a végzettségem neve is). Mellette egy kiegészítő mesterképzést is elvégeztem, aminek CEMS-program a neve, ennek keretén belül Barcelonában töltöttem egy szemesztert az ESADE Egyetemen. 

A tankönyveim közül a pénzügyszak bibliája a Bodie–Kane–Marcus szerzőhármas által írt Befektetések (Investments) című könyv volt. Vállalatértékelésből pedig az alapokat Damodaran tette le nekünk a Valuation című könyvével (magyarul A vállalatértékelés kézikönyve címet kapta). Emellett, ha érdekel a befektetések világa, akkor ajánlott olvasmányunk volt például Malkieltől a A Random Walk Down Wall Street, vagy a régi klasszikusok közül Peter Lynch könyvei is.

„Mi a különbség az önök tevékenysége, és a »tőzsdézés« között?”

K-W. E.: A definíciók megszállottja vagyok, így ezzel indítom ezt a választ: a tőzsdézés pénzügyi termékekkel való kereskedést jelent különböző platformokon. Közös jellemző, hogy minden esetben mi magunk hozzuk a befektetési döntést, tehát veszünk és eladunk termékeket. Az én értelmezésemben és múltbeli tapasztalataim alapján még azt is hozzátenném, hogy a tőzsdézésnek van egy negatív árnyalata is, mégpedig az, hogy impulzív módon végezzük ezt a tevékenységet és nem elemezzük le teljeskörűen a kockázatokat. Hozzám a befektetés megfogalmazás, mint tevékenység, sokkal közelebb áll, pedig a szó eredeti értelmében én is tőzsdézem, tehát kereskedem pénzügyi termékekkel.

A vagyonkezelés, amit a HOLD Alapkezelő nyújt, egy komplex szolgáltatás. Ennek keretében a ránk bízott összeget a legjobb tudásunk szerint befektetjük, elemezzük a piaci lehetőségeket, és kezeljük a kockázatokat is.

(Nagyon leegyszerűsítve: vagyonkezelési szolgáltatást nyújtunk és portfóliókezelési tevékenységet végzünk. Ezekről bővebben lehet olvasni a HOLD Lexikonban.)

„Olvastam a cikkben a HOLD Online vagyonkezelésről, ezt kinek ajánlanád?”

K-W. E.: A vagyonkezelés során az ügyfél megtakarítására a vagyonkezelő hosszú távon vigyáz, azt menedzseli annak érdekében, hogy amikor később szükség van rá (jellemzően a nyugdíjas években, vagy nagyobb családi kiadások esetében), akkor az rendelkezésre álljon a befektetésből realizált hozamokkal megnövelve. Online formában ez egy nagyon felhasználóbarát szolgáltatás, ahol nincs minimum befektetési korlát.

A HOLD Online vagyonkezelést mindenkinek ajánljuk, aki úgy szeretné befektetni a megtakarításait, hogy ne kelljen azzal foglalkoznia, fejleményeket és árfolyamokat figyelnie.

Tehát a döntés terhe lekerül az ügyfél válláról, és a vagyonkezelő végzi el ezeket a feladatokat. Mi alakítjuk ki az optimális portfólió-összetételt, figyelembe véve az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és az aktuális piaci viszonyokat.

A gazdasági helyzet és a jó befektetési lehetőségek köre folyamatosan változik. Ennek figyelemmel kísérésére és elemzésére nagy csapat áll rendelkezésünkre, aminek a tagjai mindennap azért dolgoznak, hogy a lehető legjobb befektetéseket találják meg az ügyfelek számára.

A befektetések kiválasztása során jellemzően 3-5 éves időtávban gondolkodunk, így az online vagyonkezelésben befektetett összegek tekintetében is ezzel érdemes számolni. Amikor a megtakarításainkat szeretnénk biztonságban tudni, akkor ügyfélként is legalább ilyen időtávban kell gondolkodni.

„Olajba fektetni mennyire »boomer« dolog?” 

K-W. E.: Biztos vagyok benne, hogy ez a téma sokak fejében megfordul. Egyrészt a kérdés értelmezhető úgy, hogy az olaj nem egy környezetbarát befektetés, és inkább valami fenntarthatóbbat kellene helyette keresni. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy az energiaátmenetben a következő 20-30 évben a fosszilis energiahordozókra még szükség lesz. Egyébként az olajcégek is elkezdtek egyre többet költeni az energiaátmenetre és a megújuló energiára. A teljes értékláncukból próbálják kiszorítani a károsanyag-kibocsátást, és sok nagy olajcégnek van már nettó zéró kibocsátási célja.

Másrészt értelmezhető úgy is ez a kérdés, hogy 

az olaj egy hagyományos befektetés, de ezzel ellentétben nagyon sok menő, „szexi” befektetési lehetőség is van. Ezt mindenkinek a saját stílusára és vérmérsékletére kell bízni.

„Milyen befektetési opciókat javasolsz egy 175 ezer euróval rendelkező házaspárnak, amelynek tagjait az alábbiak jellemeznek:
1) lusták a különböző adminisztrációs dolgokhoz;
2) terveznek lakást/házat/ingatlant venni a következő 1-2-3 évben;
3) de nem akarják minden megtakarításukat erre költeni;
4) szeretnék, hogy maradjon bármikor felhasználható »vésztartalék« a számlájukon.”

K-W. E.: Az első dilemmát illetően bármilyen befektetés jó, amit nem kell aktívan menedzselni. Például, ha megvennék X. Y. cég részvényét, azt nehéz lenne csukott szemmel otthagyni, így ilyen esetben a legkedvezőbb egy befektetési alap vagy vagyonkezelési szolgáltatás, amikor egy szolgáltató leveszi a döntés és monitorozás terhét az ügyfél válláról, vagy pedig egy alacsony kockázatú befektetés, amit nyugodt szívvel a számlán lehet hagyni és nincs vele teendő (például államkötvény).

A második dilemma tovább szűkíti a kört, hiszen rövid időtávról van szó. Ekkor a cél egyrészt az, hogy a befektetett pénz lehetőleg ne veszítsen az értékéből, és még a vásárlóerejét is megőrizze, tehát legalább az infláció mértékével gyarapodjon. Másrészt fontos, hogy legyen könnyen és olcsón likvidálható (tehát pénzzé tehető), főleg, ha ingatlanvásárlás a cél, ebben az esetben a tervezhetőség miatt fontos, hogy mennyi pénzzel számolhatunk.

A harmadik és negyedik pont esetében a vésztartalék az ingatlanvásárlásos összeg kategóriájába esik, hiszen, ha erre szükség van, akkor annak tervezhető összegben és gyorsan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ezeken felül is maradna a megtakarításból, akkor az befektethető kockázatosabb (ami tankönyv szerint elméletileg azt is jelenti, hogy hosszú távon átlagosan magasabb hozamú) befektetésbe (például vagyonkezelésen belül magasabb kockázatvállalás mellett összeállított portfólióba, vagy például egy részvényalapba), ugyanis ebben az esetben hosszabb távú az időhorizontunk.