A pénz áll nyerésre a fociért vívott meccsen?

Az európai csúcsfoci szerelmesei múlt hét kedd óta végre ismét követhetik a Bajnokok Ligája küzdelmeit.

A kieséses szakasszal folytatódó sorozat kapcsán néhány érdekes témafelvetést gyűjtöttünk össze, melyek nagy hatást gyakorolhatnak a világ legnépszerűbb sportágára, azonban a főszereplők számára az sem mindegy, hogy miként teljesítenek a pályán kívül, a tőzsde világában. (Jónéhány ismert klub tőzsdei árfolyama sokéves mélyponton van jelenleg.)

A hagyományok feledésbe merülnek

Dél-Afrika 2010, Brazília 2014, Oroszország 2018, Katar 2022, USA-Mexikó-Kanada 2026.

Mi ezekben a világbajnoki helyszínekben a feltűnő? A BRICS országok előretörése, az USA hatalmának bemutatása, Ázsia ragyogása, de leginkább Európa hanyatlása. A világpiaci trendeknek megfelelően 2030-ban jó eséllyel pályázik a centenáriumi világbajnokságra Dél-Amerika néhány országa, valamint Kína és India is ugrásra készen áll, hogy világbajnokságot rendezhessen a 2030-as években.

Eközben ma már nem fogadna senki arra, hogy a labdarúgás európai nagyhatalma, a gazdaságilag nem túl fényesen teljesítő Olaszország benyújtson egy pályázatot, hacsak nem Szaúd-Arábiával karöltve teszi azt. Mindeközben a FIFA alig várja, hogy kétévente rendezhessen világbajnokságot, és tovább növelje a felvevő piacokon található ázsiai és afrikai válogatottak számát.

A versenysorozatok átalakulnak

Természetes, hogy néha ráfér a ráncfelvarrás a különböző kupasorozatokra, de mára ez már bőven túlhaladt a megszokotton. A Bajnokok Ligája kezdeti, naivnak tekinthető időszakában tele volt a főtábla belga, görög, dán, román, osztrák vagy éppen svéd csapatokkal, miközben a legnagyobb országok is egy-egy képviselőt adtak. A komoly érdeklődésre számot tartó klubok aránya folyamatosan nőtt a BL főtábláján az évek alatt, de ez nem jelentett teljes megoldást. Így odáig fajult a helyzet, hogy az elit szereplőit joggal zavarta, hogy az erős hazai ligáiknak köszönhetően olykor lemaradnak a sorozatról.

Az Arsenal, a Manchester United vagy az AC Milan ezzel komoly összegektől esik el és a brand értéke folyamatosan hanyatlik. A Szuperliga ötlete nem véletlenül tartotta hosszú hetekig lázban a világsajtót. Az UEFA ennek okán is igyekszik a sorozatainak átalakításával megoldást kínálni a gigaklubok számára, és újabb extra helyeket adni a nagyfiúknak, de ez a mérkőzés csak a következő években fog kezdődni igazán.

Fotó: Shutterstock

Megjelenik a VAR, azaz a videóbíró

Az eddigi legnagyobb vitát kiváltó elképzelés a videóbíró bevezetése volt a sportban. A foci ugyanis az egyetlen játék, ahol nem áll meg az idő, és nem egy bizonyos pontszámot kell elérni, mint a teniszben vagy a röplabdában. Amíg a korábban bevezetett gólbíró pusztán rövid technikai megoldást jelentett, – amelyet egyébként is ritkán kell alkalmazni – addig a VAR technológia a mai napig hosszú percekre megállíthatja a játékot. Ezek mellett számos vitatott szituációt is eredményez, annak ellenére, hogy a leshelyzetek megítélésében egyértelműen javított a sportág működésén. A csapatok viszont továbbra sem kaphatnak „challenge” lehetőséget a kezükbe, így bizonyos esetek nem kerülnek vizsgálás alá akkor sem, ha az fontos lehetne az érintett félnek. Nehéz elképzelni, hogy a következő években ne jelenjen meg az ezzel kapcsolatos igény.

A játékszabályok megváltoznak

A sport játékszabályai folyamatos fejlődésen mentek keresztül a XX. században. Megjelentek a cserék, majd ezeknek nőtt a száma, változott a les szabály, vagy éppen a hazaadással kapcsolatos döntéshozatal. Ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy itt nem fognak megállni a fejlemények. A cserék számának újbóli emelése már az elmúlt években is bevezetésre került, de akad itt még néhány olyan dolog, ami előkerülhet. Szóba került, hogy a kínálattal megcélzandó Z generáció tartalomfogyasztási szokása annyira eltér a többi generációétól, hogy a 2×45 perc talán túlzottan hosszú, és unalmas lehet számukra. Mindez különösen azért lehet igaz, mert a labdarúgás az a sport, ahol a siker legfőbb megnyilvánulása, a gól, minden közismert sporthoz képest a legritkább.

Ezzel a problémával természetesen nem csupán a futball küzd.

Ha a friss generációk elfordulnak a sporttól, akkor az üzleti lehetőségek is kisebbek lesznek. Éppen ezért számos izgalmasnak ható megoldás kerülhet bevezetésre a futballban. Megjelenhet a narancssárga lap, azaz a rövid, 5-10 perces kiállítás intézménye, vagy a már lecserélt játékos visszaállítása, netán a kötött játékidő kereteinek kialakítása. További ötleteknek pedig már valóban csak a fantázia szabhat határt.

A játékosok a klubok felé nőnek

Az igazi sztárok mindig kiemelt szerepet játszottak a sportág életében. Viszont azt kevesen látták jönni, hogy a futballklubok fölé nőhetnek. Cristiano Ronaldo és Messi összesített Instagram követőinek száma bőven felülmúlja a PSG, a Barcelona, a Manchester United, a Real Madrid, a Bayern München, a Manchester City és a Juventus összes követőjének a számát.

Szürreális, nem?

A játékosok márkája iszonyúan értékes lett, így az olyan ügynökök, akik a sportolók életét irányítják, szinte korlátlan hatalommal bírnak. Bizonyos igazolások már néha sokkal inkább tűnnek marketingszagúnak, mint futballszakmainak. Éppen ezért nem kizárt, hogy a Financial Fair Play megoldáshoz hasonlóan a fizetések vagy éppen a különböző láthatatlan ügynöki díjazások szabályozásának igénye is kirobbanthat még egy háborút. Ki hitte volna, hogy idáig jutunk a Bosman-szabály után?

Összességében egyértelmű, hogy a fentiek a következő években is komoly vitákat képeznek majd a labdarúgás mindennapjaiban, és nem szabad meglepődnünk, hogy a mozgatórugó a piac lesz, mely leginkább motiválja majd a végeredményt.

A cikk szerzője Sziklai Attila

Úszó VB – kinek kellett?

Cikkünk 2017-ben, az előző Vizes VB után született. Sajnos újra aktuális.