No-go zóna lett az orosz légtérből

Majd’ 17 ezer kilométeres úthossz, 17 órányi menetidő – így lehet most New York és Hongkong között repülni. Az orosz-ukrán háború trendfordulót hozhat a légi közlekedésben.

Az ukrajnai konfliktus gazdasági frontján a Nyugat és Moszkva is ledobtak egy-egy hidrogénbombát. Miközben a szankciónáló országok nem engedik be a légterükbe az orosz repülőket, a Kreml is visszavágott azzal, hogy kitiltotta a felségterületéről a barátságtalan légitársaságok zömét. (Putyin most komoly energiákat fektet arra, hogy a hazai Aeroflot ki tudja szolgálni a belföldi utasigényeket.)

Az, hogy a 17 millió négyzetkilométeres Oroszország kvázi repüléstilalmi zóna lett, nagy kerülőutakra kényszeríti az utasszállító társaságokat.

Az Economist arról írt a napokban, hogy az ultrahosszú repülőjáratok elterjedése várható, és ez nem csak a háború szankciós következményeinek tudható be.

Óceánnyi kerülő

Földrajzi helyzete miatt Oroszország kiesése a nemzetközi légi közlekedésből hatással van az Európa és Ázsia, illetve Amerika és Ázsia közötti járatokra is. Szemléletes példa: március 4-én a Japanese Airlines Tokió és London közötti gépe, ami korábban szinte teljes hosszában átszelte az orosz területet, kénytelen volt az Északi-sark felé kerülni. Ezzel 3500 kilométerrel, plusz háromórányi menetidővel nőtt az egyébként sem rövid út.

Ennél is hajmeresztőbb, hogy a Cathay Pacific Hongkong – New York járata április elsején nem északnyugat felé indult útnak, hanem az Atlanti-óceánt vette irányba. Ha rögzül az egyelőre ad hoc útvonal,

akkor a 16 618 kilométerével ez lesz a világ leghosszabb, menetrend szerinti közvetlen kereskedelmi járata.

És ez nem biztos, hogy fájni fog a légitársaságnak. Még nem született végleges döntés, de a vállalat fantáziát lát abban, hogy az év ezen szakaszában uralkodó erős hátszélnek köszönhetően a gépük hasonló fogyasztással képes legyűrni a távot, mintha a régi menetrendje szerinti útvonalon repülne. (Kínán, Oroszországon, a Jeges-tengeren és Grönlandon át.)

A leghosszabb kereskedelmi útvonalról beszélünk, mégis, a 16-17 órás utazási idő egy órával rövidebb, mint az aktuális csúcstartó, a Szingapúr és a New York-i JFK közötti járat menetideje.

Szinte kiürült az orosz légtér Fotó: Flightradar24

Ennyi volt a “hub-and-spoke”?

A hosszútávú közvetlen járatok elterjedése már az orosz-ukrán háború előtt is kibontakozó trend volt. Egyre erősebb a törekvés, hogy a légi közlekedés „hub-and-spoke” modelljét, tehát azt, amikor az utasok tömegeit forgalmas összekötő repülőterekre szállítják, majd onnan utaznak tovább a célállomásuk felé, váltsák fel közvetlen járatok.

Így a jumbókra, a hatalmas monstrumokra (Boeing 747, Airbus A380), melyek tökéletesek sok utas szállítására a “csomópontok” között, egyre kisebb az igény. A tendenciát a gyártók is érzékelik – hangsúlyozta a gazdasági lap.

Helyükre kisebb, üzemanyaghatékony repülőgépek érkeznek. Ezek legnagyobb előnye, hogy egy tank kerozinnal képesek hatalmas távolságok megtételére.

Az ultrahosszú járatokban meglátott fantáziát mi sem bizonyítja jobban, minthogy idén Auckland (Új-Zéland) és New York, illetve Melbourne (Ausztrália) és Dallas között is közvetlen járatok indítását tervezik.

Csak kösse le 15-17 órán keresztül az utasokat a fedélzeti büfé és az üléstámlás médiatár kínálata!

Mennyire pusztítom a bolygót, ha repülővel utazom?

Ha érdekel Földünk megóvása, érdemes tisztában lenni a nagyságrendekkel arra vonatkozóan, hogy a repüléssel, autózással, buszozással, vonatozással mekkora környezetszennyezési különbségek között választhatunk. Ehhez szemléletes segítséget ad az alábbi ábra, amely egy-egy utasra és azonos távolság megtételére vetítve hasonlítja össze az egyes járművek CO2-kibocsátását.