Kezdik újra felfedezni a lengyel részvényeket a globális befektetők

2024 elején a befektetési piac szakértőit kérdezte arról a Pénzcentrum, hogy mit gondolnak, mibe érdemes pénzt fektetni a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Bő egy évvel ezelőtt a miniszterelnök a rendszerváltás utáni időszak legnehezebb évének nevezte 2022-t, amit akkor sokan érezhettek úgy, hogy nagyjából meg is felelt a valóságnak. Azóta már tudjuk, hogy 2023 sem kezdődött sokkal könnyebben: az infláció a tavalyi év elején 25,7 százalékon tetőzött, a fogyasztás visszaesett, miközben a kamatkörnyezet is extrém magas volt. A jegybanki alapkamat 13 százalékon állt, ám az ekkor valóban irányadó egynapos betéti kamatláb még ennél is lényegesen magasabb, 18 százalékos volt – foglalta össze a portál.

A helyzet azóta sokat javult: az infláció novemberben már „csak” 7,9 százalékos volt 2022 novemberéhez képest, így a reálbérek csökkenése is megállhatott. Májustól az MNB is elérkezettnek látta az időt a kamatvágások megkezdéséhez – először az egynapos betéti kamatlábat csökkentette fokozatosan 13 százalékra, majd ezt követően az újra irányadóvá vált alapkamatot egészen 10,75 százalékra.

Egy szó, mint száz bár a jelenlegi helyzet még mindig messze van az ideálistól, a mostani körülmények mégiscsak kedvezőbbek az egy évvel ezelőttinél. A körülmények jelentős mértékű megváltozásával felmerül a kérdés, hogy mégis mibe érdemes jelenleg pénzt fektetni, hol tehetünk szert a legnagyobb hozamokra?

Erről kérdezett a Pénzcentrum befektetési szakembereket, köztük Tuli Pétert, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetőjét is.

Mi lehet a tuti 2024-ben?

„Aki már rendelkezik korábban kibocsátott prémium magyar állampapírral, az semmiképpen se adja el, hiszen nagyjából 19 százalékot fog hozni az elkövetkezendő időszakban (2023-as éves infláció + 1,5%). Ezen túl a pénzpiaci és rövid kötvény alapokba rengeteg pénz áramlott – és ezek az alapok nagyon jól is teljesítettek 2023-ban, de érdemes lehet körbenézni az abszolút hozamú stratégiát követő befektetési alapok között is. Ezen alapok bár kockázatosabbak, de előretekintően várhatóan jobb teljesítményűek lesznek, mint a pénzpiaci alapok.

Úgy gondolom, hogy 2024-ben a devizában denominált (például eurós) értékpapírok felülteljesíthetik a forintos termékeket is”

– fejtette ki Tuli Péter.

Tuli Péter, a HOLD intézményi üzletágvezetője
Fotó: Pénzcentrum

Miből és mitől meneküljenek a befektetők?

„Menekítésről semmiképpen sem beszélnék, de az előző pontban felvázolt gondolatmenetet követve, aki képes hosszabbtávon gondolkodni (1-3-5 év), az kockázatvállalással pénze egy részét tegye át diszkontkincstárjegyből, betétből, pénzpiaci alapból vegyes, esetleg abszolút hozamú alapba”

– mondta el ezzel kapcsolatban a szakember.

Végezetül még arról kérdezték a HOLD intézményi üzetlágvezetőjét, milyen befektetéseket ajánlana egy óvatosabb, és milyet egy kockázatvállalóbb befektető számára?

„Aki teljesen kockázatkerülő, az maradjon például egyéves magyar állampapírnál, 12 hónapos diszkontkincstárjegynél, akár egy pénzpiaci alapnál. Ezen a befektetési termékek hozama azonban folyamatosan romlik, ahogy csökkentik a hazai alapkamatot”

– mondta el Tuli Péter, aki a kockázatvállaló befektetőkkel kapcsolatban pedig így vélekedik:

„Semmiképpen sem az ingatlanokat. Ahogy említettem érdemes több kockázatot vállalni és olyan befektetésbe tenni a pénzünket, amelyek több-kevesebb részvényt és hosszabb állampapírokat is tartanak (példul vegyes befektetési alapok, részvény alap). Szintén jól teljesíthetnek az abszolút hozamú alapok melyek több devizába és eszközosztályba (részvény, kötvény, árutőzsde) fektethetnek emelkedésre, és esésre is spekulálva (shortolva).

Kicsit konkretizálva, és közelítve a régióhoz: úgy gondolom, hogy a Kelet-Közép-Európa részvénypiaca is erős maradhat, tovább emelkedhet azon belül is Lengyelország. A lengyel részvényekre most kezdenek még csak visszatérni a globális, köztük amerikai befektetők.”