Lengyelország, ahol már árazzák a mély válságot

Hosszabb távú részvénybefektetők számára az ilyen tőzsdei esések, mint amilyet most élünk át, vételi lehetőséget jelentenek. Azért nem árt nagyjából megbecsülni, mekkora is lehet a „baj” és ebből mennyit árazhatnak a piacok. A nagy globális tőzsdék szintjén számomra nem egyértelmű a kép. Egy közepes mértékű esés már bekövetkezett, de a baj ennél nagyobb is lehet, ha nem rendeződik a helyzet az energiaárakban. Lengyelország viszont egyre érdekesebb, mert itt már egész rossz dolgokat áraz a piac.

Elsőként nézzük az esés mértékét. Az alábbi táblázat lengyel és a fő európai tőzsdeindex esését mutatja saját devizában, aktuálisan és a korábbi esések időszakában. A lengyeleknél a mostani esés gyakorlatilag elérte a Covid-időszakban látott mértéket és a nagy 2008-as válságnak is több mint a felénél tart. Európában a mostani esés egyelőre sokkal kisebb mértékű a korábbi nagy válságokhoz képest.

Ami tovább növeli a lengyel esés „vonzóságát”, hogy a válság előtt sem volt magas szinteken a varsói tőzsde, alig ment a pandémia előtti szint fölé és nem volt magasabban az öt évvel ezelőtti szinthez képest.

Ugyanez a kép rajzolódik ki, ha a piac árazására tekintünk. Válságok időszakában mindig nagy kérdés, mennyire fognak elromlani a profitok, ezért korlátozottabban használhatók a profit-előrejelzések. Ezért azt az utat választom, hogy megnézem, mekkora profitra voltak képesek a vállalatok a válság előtt, feltételezve, hogy ez az szint, ami majd viszonylag hamar közelítőleg visszatérhet a válság elmúltával. A következő ábra mutatja az esés indulópontját jellemző értékeltséget.

Jól látható, hogy a lengyel piac az elmúlt évtizedben egyre alacsonyabb értékeltségre került (erről már írtam korábban). Míg 2007-ben azt gondolták a befektetők, hogy ez egy tartósan gyorsan növekvő, Európába felzárkózó gazdaság, amely viszonylag magas szorzót érdemel, mostanra nem sok maradt ebből az optimizmusból. Míg 2007-ben két kézzel vásárolták a lengyel részvényeket a hazai nyugdíjpénztárak, mostanra ez is eltűnt a nyugdíjreformok negatív hatásának következményeként. És ez a helyzet találkozik most azzal a kellemetlen helyzettel, hogy Lengyelország egy Oroszországgal ellenséges ország annak közelében, illetve a legnagyobb és leglikvidebb piac Közép-Európában, így azt tudják adni a külföldi befektetők, ha a térségből pénzt akarnak kivonni.

Mindez rövid távon most ránehezedik az árfolyamokra, ami azonban egyben lehetőség is hosszabb távon.

A nyomott kiinduló árazás és a viszonylag nagy esés együttesen azt eredményezi, hogy a varsói tőzsde visszatekintő értékeltsége mostanra gyakorlatilag megegyezik az elmúlt másfél évtized válságainak mélypontjánál tapasztalttal.

Ugyanez a kép rajzolódik ki, ha ciklikusan kiigazított P/E-rátát (a Shiller P/E mutató az elmúlt 10 év átlagos profitját nézi inflációval igazítva) használjuk az értékeltség vizsgálatára. Ezen mutató alapján a lengyel piac 2004 óta – amióta ilyen adatsor létezik – sohasem forgott ilyen alacsony árazáson.

Érdemes kitérni röviden az esés okaira is. Egyről már írtunk fentebb, illetve átmeneti(bb) jellegű: a háború miatt vonnak ki pénzt a térségből és a lengyel piac ennek a középpontjában van.

Másik ok a formálódóban lévő energiaválság Európában, ami kérdéses, mekkora recessziót fog okozni. Ez komoly kockázat, de ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Lengyelország nem tűnik jobban kitettnek más európai országokhoz képest – áramból szinte önellátó a sok (koszos, de ez most másodlagos kérdés) szénbányájáknak köszönhetően. Ráadásul gázból is van némi hazai kitermelés, amely párosul a lengyel vállalatok által Norvégiában megvett gázmezőkkel, így mintegy 30 százalékban önellátóak. Emellett kész infrastruktúrával rendelkeznek ahhoz, hogy teljesen el tudják látni magukat gázzal az oroszoktól függetlenül. Összességében tehát energia szempontjából Európa szinten nem állnak rosszul, sokkal jobb a helyzetük például Magyarországénál. Továbbá a Lengyelországban lévő pár millió ukrán menekült még serkenti is a gazdaságot.

Harmadrészt ott van a lengyel politika populista intézkedései és az állami tulajdon magas aránya a varsói tőzsdén jegyzett vállalatok esetében, ami könnyebbé teszi a populista intézkedések véghezvitelét. Az állami tulajdon valós probléma és jelentős diszkontot érdemlő tényező, bár ez mindig is ott lebegett a lengyel piac felett (bár kicsit tovább nőtt az állami arány az elmúlt években). De az ilyen válságok felerősítik ennek a hatását, aminek már látható jelei vannak. A bankszektor extra profitját ott is elveszik, a jelzáloghiteleseknek adott nagyon kedvező hitelmoratóriumok által. És az energiapiacon is várható, hogy a lengyel kormány védeni fogja a fogyasztókat a vállalatok kárára. Emelkedés helyett esnek a tőzsdén jegyzett lengyel energiavállalatok, amelyek ezen várható negatív intézkedések nélkül hatalmas nyertesei kellenének, hogy legyenek a kialakult helyzetnek. De kevésbé agresszívak a beavatkozások, mint nálunk, a benzinpiacon például a mai napig piaci árak vannak, csak adócsökkentéssel igyekezte mérsékelni a lakosság terheit az állam.

Az eddig meghozott és a jövőben még várhatóan érkező populista intézkedések azonban az energiaválság megoldódásával idővel okafogyottá válhatnak és remélhetőleg visszaszorulnak. Az energiaárak középtávú esése az inflációt is erőteljesen lejjebb húzhatja, ami bankszektorral szembeni lakossági védelmet is idővel szükségtelenné teheti. Ráadásul a politikai kép sem egyértelmű Lengyelországban, a kormányzó PIS újraválasztása nem lefutott a jövő évi választásokon. Mindenesetre tény, a lengyel politika diszkontot érdemel a tőzsdén, csak most ez legalább reflektorfényben van és sokkal inkább sújtja az árakat, mint máskor.

Hosszú távra részvényeket

Múltbeli (elsősorban amerikai) adatokon alapuló szakmai bölcselet, hogy hosszú távú megtakarításokat elsősorban részvényben érdemes tartani. Egy-két éves horizonton nagyon volatilis tud lenni a részvénypiac, de nagyon ritka az, amikor 10 év után is veszteségben van a börze. A lengyel piac most ilyen. Ahogy az alábbi ábrán látszik, aki 2012-ben lengyel tőzsdeindexbe fektetett, az nem hogy nem kereste meg tízszer a részvényektől elvárható éves mintegy 10 százalékos hozamot, hanem még bukott is 20 százalék felett abszolút értelemben. Ez kellően nagy fájdalom ahhoz, hogy érdemes legyen az ilyen piacokra rátekinteni. A kérdés az, megmarad-e Lengyelország hosszú távon alapvetően kapitalista piacgazdaságnak vagy tartósan kisiklott. Aki az előbbire szavaz, annak érdemes lehet arrafelé nézelődnie a hosszabb távú befektetéseivel.

lengyelország befektetés

A helyzet érdekessége, hogy lassan összeér a lengyel és török részvényteljesítmény a török piac elveszett évtizedének időszakában. Lengyelország tényleg ott tartana, mint Törökország?

Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Régiós piacok

“Mit gondol a HOLD Alapkezelő a török, görög, lengyel és román befektetési piacokról?” Válaszolnuk!

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.