Lítiumbirodalommá vált a kenguruk földje


Két ország dominálja a lítium globális kitermelését, a versenyhivatalok vakarhatják a fejüket egy esetleges lítiumkartell felemelkedése miatt.

Ami az olajban az Arab-félsziget, az uránban Kazahsztán, az lítiumban Ausztrália. Az elektromos autók akkujában nélkülözhetetlennek tűnő lítium globális kitermelésének majd felét, 47 százalékát bányászták a kenguruk földjén 2022-ben és az előrejelzések szerint a globális lítiumkitermelés várható triplázódása során is domináns, 40 százalék feletti maradhat az ausztrál kitermelés.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy Chile 30 százalékos részesedéssel a második helyen áll, akkor a globális versenyhivatalok vakarhatják a fejüket egy esetleges lítiumkartell felemelkedése miatt.

A finomítók zöme Kínában van

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Egyfelől Kína is rendelkezik 15 százaléknyi kitermeléssel, másfelől a kínai cégek az elmúlt évtizedben jelentős tulajdonrészeket szereztek ausztrál és chilei bányákban. Továbbá az Ausztráliában bányászott lítiumot (szpodument) még finomítani kell,

és a finomítói kapacitások közel 70 százaléka Kínában van.

Globálisan a lítium kétharmad részben klasszikus bányászatból származik, ahol a kibányászott szpodument finomítják végtermékké, egyharmad részben pedig felszínre szivattyúzott sóoldatok lepárlásával, finomítás nélkül jutunk lítium-karbonáthoz.

Vállalatok szintjén már csökken a koncentráció, de még így is igen magas. 2022-ben a chilei SQM a piac 20 százalékát birtokolta, az amerikai Albermale a 16 százalékát, míg a kínai Tianqi a 7 százalékát. Mindhárom cég tőzsdei társaság és mindhárom cég hatalmas zuhanáson van túl az elmúlt években a lítium árának összecsuklása miatt.

Jó befektetés lesz?

Hogy jó befektetések-e, az azon múlik, hogy mit gondolunk a lítium hosszú távú egyensúlyi áráról, azaz mi az az árszint, ami mellett megéri annyi új bányát nyitni, ami kielégíti az évtized végére várhatóan triplázódó keresletet. Illetve azon is, hogy a részvények tőzsdei árai milyen jövőbeli fehér arany kurzust tükröznek. Egyik sem könnyű kérdés, de a sorozat következő részében igyekszünk némi támponttal szolgálni, felbillentve a fátylat a műhelytitkaink egyes elemeiről.

A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 17 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.

A Tele Energiával sorozat többi részét itt böngészheti a HOLDBLOG-on.