Láthatóan jól megy a luxusüzlet; a sikeres idei első negyedév után LVMH a világ 10 legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalata közé lépett, egyedüli európai cégként a toplistán. A részvényárfolyamot látva a tulajdonos Bernard Arnaulttal kapcsolatban pedig egyre kevésbé állja meg a helyét az a kritika, hogy mindössze azért lett tavaly a világ leggazdagabb embere, mert az ő vagyonstagnálása mellett az addig vezető Elon Musk nagyot zuhant…
Egy – vagy inkább az egyetlen – európai húzóágazatról kérdezték a múlt pénteki Millásreggeliben Kun-Welsz Editet, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelőjét, aki lerombolta azt a mítoszt – ami például sok magyarban él, személyes tapasztalatok miatt is –, hogy a gazdag oroszok a legnagyobb luxusvásárlók. Még a szankciók és a háború előtti 2021-es “boldog békeidőkben” is csak 2-3 százalék volt a súlyuk, amivel a top 10 luxusnemzet közé sem fértek be.
“A legfontosabb, nagy növekedési potenciállal bíró piac Ázsiában van: Kína sokkal fontosabb a luxuscégek számára, mint Oroszország”
– hangzott el Kun-Welsz Edittől, aki februárban is nyilatkozott az luxusipar kapcsán, akkor a Portfolionak.
A Millásreggeliben téma volt még:
Mégis mi az, hogy a luxustermék? (definíció szerint)
Mennyire válságálló a luxuságazat? (“Aki tele van pénzzel, az úgyis fog vásárolni.”)
Milyen jövő előtt áll az ágazat? Ez az idősebb (kiöregedő) korosztály játszótere?
A hamisítás-biznisz megöli a brandeket?
A luxus (erkölcsileg) rossz?
A beszélgetés ezen a linken, a lejátszóra kattintva, 30:00-tól hallgatható meg.
LVMH, a sárm kalmárja
Új abszolút rekordra ugrott a francia LVMH részvényének árfolyama az európai kereskedésben arra a hírre, hogy minden globális régióban nőttek a vállalat eladásai. A vevők zabálták a cég olyan márkáit, mint a Louis Vuitton, a Moët, a Henessy, a Dior, a Sephora vagy a Bulgari.