Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Az európai és magyar bankszektor

London volt az Európai Unió bankközpontja és mégsem küzdött érte az EU, illetve nem gyakorolt gesztusokat felé. Mi a véleményetek?

Az Európai Unió nem szeretett volna precedenst teremteni azzal, hogy engedi a briteket „fájdalommentesen” kiesni az Unióból. Úgy gondoljuk, hogy ez is egy járulékos veszteség volt, ami áldozatul esett a kilépésnek. Továbbá London csak az egyik pénzügyi központ volt, ami mellett ott volt (és van) Párizs és Frankfurt is. Néhány bank a Brexit miatt át is helyezte tevekénységét ezekbe a városokba, így pont a két bennmaradó nagy EU-tagországnak még előnyei származtak London kiesésével.

Mit gondoltok az európai nagybankok előtti kilátásokról? És a hazai bankokéról?

Az európai nagybankok hosszú éveken át szenvedtek az alacsony és negatív kamatkörnyezettől. Az EKB tavaly megindította kamatemelési sorozatát, amivel újra fellélegezhettek kicsit. A látraszóló betétek esetében a bankok rendszerint nem fizetnek kamatot, így a pozitív kamatkörnyezet jól jött az olyan bankoknak, ahol a hiteloldal átárazódik.

Sok bank viszont sok hosszú állampapírt is vásárolt, ami gondot tud okozni, ugyanis, ha nagyon sok betétet vonnának ki, akkor ezeket a bankoknak hirtelen el kellene adniuk. Ebben az esetben a magasabb hozamkörnyezet miatt veszteséget kellene realizálniuk ezeken az értékpapírokon, ami a tőkehelyzetüket rontaná. Európában elég jól tőkésített a bankrendszer, ezért még ha lesz is egy-egy bank, aki ilyen problémába ütközhet egy volatilisebb időszakban, akkor sem látunk a teljes szektor minden bankjára kiterjedő problémát ebből fakadóan.

Sokkal inkább kérdés, hogy az átárazódó hitelek és a gyengébben teljesítő európai gazdaság miatti makrokörnyezet okoz-e problémát a háztartásoknak és vállalatoknak. Egyelőre azt látjuk, hogy komoly probléma nincs, egészségesek a hitelportfóliók, ezért amíg a kamatok nem szállnak el, és a jelenlegi keretek között maradnak, akkor egy pont ideális környezetben működhetnek a bankok.

A hazai bankok esetében már olyan kamatszintek vannak, amelyek kifejezetten károsak. A hitelezés ilyenkor leáll, ami visszahat a gazdaság teljesítményére is. Fontos, hogy az állam Magyarországon még jelentősen terheli a szektort „extraprofitadónak” nevezett terhekkel, illetve a kamatstoppal a banki állomány egy részét nem engedi átárazódni, így a magas kamat pozitív hatásait is korlátozza.

Ebből adódóan azt gondoljuk, hogy az elmúlt 1-1,5 évben a magyar bankok helyzete inkább rossz, az európai bankoké pedig jelenleg inkább jobb irányba változott.