Vélemény: Magyarország gazdasági teljesítménye erősebb forintot indokol. A fő probléma nem az inflációval vagy a kamatokkal van, sőt még csak nem is (közvetlenül) Oroszország tehet róla. Brüsszellel kellene megegyezni; a helyreállítási alap folyósítása mellett az olcsó uniós hitel sem ártana az országnak.
Ahogy Zsiday Viktor írta, a piac meglehetősen „furán” viselkedik. Az extraprofit-adóra – amin kevesen lepődtek meg és még talán a vártnál enyhébb is lett – rendesen beestek a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén és a forint is tovább gyengült. Az a forint, ami hagyományosan a régiós devizákkal együtt szokott mozogni.
Mi lehet az oka?
A jelenlegi egyéves várakozások a Bloomberg szerint (feltéve, ha Európát elkerüli a recesszió):
Magyar GDP-növekedés: 4,3%, infláció 9,3% (jegybanki inflációs cél 3%), év végi irányadó kamat: 7,4%, bruttó hazai termék-arányos költségvetési egyenleg -5,3%
Lengyel GDP-növekedés: 4,2%, infláció: 11,8% (jegybanki inflációs cél: 2,5%), év végi irányadó kamat 6,75%, bruttó hazai termék-arányos költségvetési egyenleg -4%
Cseh GDP-növekedés: 2,1%, infláció 12,7% (jegybanki inflációs cél 2%), év végi irányadó kamat: 6,5%, bruttó hazai termék-arányos költségvetési egyenleg -4,9%
A költségvetési egyenleg kivételével (bár itt sincsen nagy különbség, csak az a gond, hogy hazánk GDP-arányos államadóssága kiugróan magas a szomszédokhoz képest) a magyar gazdaság az egyik legjobban teljesítő ország lehet a régióban.
Az egyik legmagasabb GDP-növekedéshez a relatíve alacsonyabb infláció társul. Mindemellett a forintot védi a leginkább a monetáris hatóság, mert várhatóan Magyarországon lesz év végére a legmagasabb az irányadó kamat.
Ez alapján az MNB nehezen okolható a forint alul teljesítése miatt.
A magyar gazdaság makro szempontból egy kis, nyitott gazdaságnak számít. Ez azt jelenti, hogy nagy a külkereskedelem szerepe, fontos a fizetési mérleg egyenlege és az infláció szempontjából kiemelt szerepe van a devizaárfolyam stabilitásának. Amennyiben egy kis, nyitott gazdaság fizetőeszköze túlzottan leértékelőik a devizapiacokon, akkor az ország de facto inflációt importál. A magyar gazdaság fejlettségi szintjéhez és struktúrájához a lengyel áll az egyik legközelebb. Az utóbbi hónapban mégis ellenkező irányba ment a magyar és a lengyel deviza.
Május elején a lengyelek megegyeztek az EU-val a helyreállítási alapról, így Varsó közel 24 milliárd euró értékben jut vissza nem térítendő támogatásokhoz és kedvezményes hitelhez. Ekkor kezdődött a forint és zlotyi teljesítménye közötti divergencia. Magyarország még mindig nem jutott hozzá a koronavírus járvány miatt létrehozott helyreállítási alaphoz. Ezek a források a globális gazdasági problémák miatt meglehetősen hiányoznak a tőkemérlegből.
Önmagában az euróban érkező támogatások átváltásával erősödni tudna a forint, ami mérsékelné az inflációt is.
Mindemellett az EU-s hitelkeret kihasználása is szóba került. A megemelkedett kamatok miatt az olcsó Uniós kölcsön segítséget tudna nyújtani az államháztartásnak, mivel annak költsége jelentősen alacsonyabb lehet, mint a magyar szuverén adósságé. A hitel felvételére 2023 szeptemberéig van lehetőség, tehát van még idő annak eldöntésére, hogy kíván-e Magyarország élni a lehetőséggel.
Navracsics Tibor területfejlesztési és EU-s források lehívásáért felelős miniszer azt nyilatkozta, hogy „minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a helyreállítási alap megérkezzen”. Navracsics szerint erre 2022 második felében sor fog kerülni. A mihamarabbi megegyezés azért lenne jó, mivel a helyreállítási alap vissza nem térítendő komponense növekedéssel kiigazított forrásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az idő közben elért gazdasági növekedés függvényében egyre kevesebb támogatásra jogosult az ország. Eddig Magyarország hozzávetőleg 400 milliárd forinttól esett el a helyreállítási alap elfogadásának hiánya miatt, ami a harmadik legtöbb az Unióban.
A piacokon jelenleg olyan hangulat uralkodik, hogy a jó híreket csak akkor kezdik el érdemben árazni, amikor már az események bekövetkezése szinte biztossá válik.
A hétéves EU-s költségvetés körüli viták és az olajembargó is azt mutatják, hogy a magyar kormányzat a tárgyalásokban a „végsőkig” elmegy, azonban a fontos kérdésekben végül uniós kompromisszum születik. A devizapiacok jelenleg nem feltétlenül ezt árazzák, ami alapján a forint fundamentálisan alulértékelt lehet. Viszont az is valószínűtlen, hogy egyik hétről a másikra megegyezés születik, tehát a forint erejét rövid távon az MNB kamatemelési üteme fogja leginkább meghatározni.
Összeomlás? Átárazódás!
Nagyon gyorsan történt. Pedig Európában még be sem fejezték a mennyiségi lazítást (QE), az USA-ban pedig el sem kezdték a mennyiségi szigorítást (QT) és a fejlett világban alig néhány kamatemelésen vagyunk túl. Ennek ellenére az eszközárak rengeteget estek az elmúlt fél évben. A globális kötvényindexek 10-15, a nagy részvényindexek 10-15-20 százalékot zuhantak idén május elejéig. Ezzel a részvénypiacok letörölték az elmúlt 1-2 év, a kötvények némely esetben az elmúlt 5 esztendő emelkedését. Ráadásul ez elmúlt fél évben az árszínvonal is ugrott 5 százalékkal, így egy passzív tőkepiaci befektető nagyon rövid idő alatt elvesztette reálvagyonának közel ötödét. A jó hír az, hogy ezt követően így már kicsit jobbak a reálhozam kilátások. A rossz pedig az, hogy még mindig nem túl magasak.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.