Részben azért magasabb az infláció nálunk, mint például a szomszédos országokban, mert a vállalati szféra bizalmát szétverték, szétesett az a „Láthatatlan Kéz”, ami a kapitalizmust működteti – mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő portfóliókezelője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.
Márciusban Magyarországon 25 százalék feletti volt az infláció, miközben az euróövezetben már csak 6,9 százalék. Áprilisban is EU-rekorder adatot produkáltunk, másfélszer magasabbat, mint a második legrosszabb helyzetben lévő Lettország. Bár a kormányzat és Matolcsy György is abban bízik, hogy év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt, elemzők ezt nem tartják valószínűnek, a Gazdaságkutató Intézet például 19 százalékos éves átlagos pénzromlással számol 2023-ra.
Miért lógunk ki ennyire a régiós sorból?
Mi tőzsdei cégeket elemzünk, és azt látjuk, hogy a vállalatok profitja világszerte növekedett, méghozzá az inflációt meghaladó mértékben – mondta Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője a Reggeli gyorsban, aki szerint az Egyesült Államok esetében a vállalati profitok növekedése a legnagyobb faktor az infláció emelkedésében.
A kapitalizmus úgy működik, hogy a vállalatok versenyeznek, a fogyasztó pedig nem vásárol ott, ahol az árak emelkednek, kivéve, ha „végtelen mennyiségű pénze” van. Az Egyesült Államokban a járvány miatt, itthon pedig a választások előtt jelentős pénzeket szórtak ki a kormányok a lakosságnak, így az emberek kevésbé reagáltak érzékenyen. A vállalatok azt látták, hogy az áremelések ellenére sem esett vissza a kereslet.
Tehát “kicsit szétesett az a láthatatlan kéz”, ami a verseny által szabályozza az árakat
– magyarázta Balásy Zsolt.
Persze egy idő után elkezd fogyni az emberek pénze. Létezik az a hatásmechanizmus, miszerint “a magas árak csökkentik az árakat”. Most mindenki, beleértve a jegybankokat is, arra számít, hogy a recesszión keresztül indulnak csökkenésnek – vázolta a HOLD portfóliókezelője. Egyelőre viszont az is felfelé hajtja az árakat, hogy a vállalatok is megpróbálnak felkészülni egy akár veszteséges időszakra.
Visszatérve, a kérdés, hogy Magyarországon miért ennyivel magasabb az infláció, mint máshol. Ha nálunk valami olyasmi történik, mint az összes többi kelet-európai országban, akkor feltételezhetjük, hogy a kormánynak nem sok köze van hozzá, egyéb erőkön múlnak a folyamatok – mondta az elemző. Ha viszont valami teljesen másképp történik – márpedig a kelet-európai országokban az elmúlt hónapokban 15 százalék körüli inflációk voltak, itthon pedig 25 százalék körüli – akkor érdemes keresni, hogy mi a magyarspecifikus faktor, amögött pedig végsősoron ott lesz a központi kormányzati szint tevékenysége is.
Ilyen az energiapolitika, a forint gyengülése és a bizalom szétverése is, ami miatt emelkednek az árak – fejtette ki Balásy Zsolt.
Ársapka-országok
Magyarországon a vállalati szférának több mindentől kell tartania, mint máshol, az állam “nagyobb eséllyel száll beléjük”, kisebb a jövőbe vetett bizalom
– mondta a portfóliókezelő.
(Valami hasonlóról nyilatkozott Szőcs Gábor a Mol kapcsán.)
Balásy szerint azok az országok, amelyek kitartóan, folyamatosan alkalmaznak olyan eszközöket, mint az ársapkák, például Törökország, Venezuela és Argentína, állnak a legrosszabbul az infláció szempontjából. Az ársapka a szavazó szemszögéből a világ legegyszerűbb intézkedésének tűnik, de ez egy „látszatintézkedés”, és épp ezeknek az eszközöknek köszönhető, hogy nálunk ilyen magas az infláció. A láthatatlan kézből átmegyünk egy tervgazdaságba, a bizalom pedig szétesik – mondta az elemző.
A teljes beszélgetés ezen a linken érhető el.