Hogy a magyar inflációs helyzet mennyire rossz, azt talán az mutatja a legjobban, hogy még a rekordmagas szint csökkenése is milyen fájdalmas – írta a Forbes.hu. A pénzromlás üteme ugyan tényleg alacsonyabb, de még mindig nem bukott a mutató 20 százalék alá. Mire számíthatunk? – tette fel a kérdést a lap hazai pénzpiaci szakembereknek, köztük Maróti Ádámnak, a HOLD részvényelemzőjének.
Júniusban még mindig 20 százalék felett volt a pénzromlás üteme éves összevetésben – derült ki a KSH múlt héten közölt adataiból. Az elemzők körében is nagyjából ez volt a konszenzus, bár volt, aki azt mondta, hogy valamivel 20 százalék alatt is lehet az infláció. Ez talán csak a kormányzatnak kedvezett volna kommunikációs szempontból.
Tavaly szeptemberben emelkedett először 20 százalék fölé az inflációs ráta. Azóta tíz egymást követő hónapban volt éves alapon a pénzromlás üteme nagyobb, mint 20 százalék. (Mindezt úgy, hogy a kormány gyakorlatilag „kézzel nyúlt bele” az árakba: az ársapkák mellett kötelezően előírt akciókat is.)
„Az általános konszenzussal összhangban jelentős mérséklődésre számítunk a hazai inflációban az év második felében, amely alapvetően a bázishatásoknak köszönhető. Várakozásunk szerint decemberben már nagy eséllyel 10 százalék alatti inflációt láthatunk” – erősítette meg a Forbes.hu kérdésére Maróti Ádám, a HOLD Alapkezelő részvénypiaci elemzője.
A szakember szerint ugyanakkor gazdaságpolitikai szempontból a következő évi inflációs folyamatok sokkal meghatározóbbak lesznek és a piaci szereplőket is ez érdekli leginkább.
„Gazdaságtörténelmi tapasztalatok alapján hosszú évekig tarthat, amíg egy kifejezetten emelkedett inflációs időszak után a jegybank képes visszaterelni az inflációt a cél közelébe. Ez leginkább abból fakad, hogy ilyenkor az inflációs várakozások könnyen magasan ragadhatnak. Jellemző ezen időszakokra, hogy már eltűntek azok a költségsokkok, amelyek eredetileg az infláció megugrásáért feleltek. Azonban a gazdasági szereplők a múlt alapján továbbra is magasabb inflációra számítanak és e szerint hozzák meg az árazási döntéseiket. Ez pedig klasszikus ár-bér spirálhoz vezethet.”
Ráadásul – tette hozzá a szakember – a geopolitikai feszültségek hatására számtalan kapacitást telepíthetnek vissza Európába az előttünk álló években, amely a magasabb gyártási költségek hatására az árak további emelkedését eredményezheti az öreg kontinensen és az importált infláción keresztül Magyarországon is.
„Ezek alapján a következő években egyszámjegyű, de bőven a jelenlegi 3 százalékos jegybanki cél feletti inflációra számítunk.”