„Befektetői szemmel milyen állapotban látjátok most a magyar mezőgazdaságot, agráriumot?”
A koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború hatására elszálló energia- és terményárak jócskán visszaestek a 2022-es csúcsukról, de ahogy a Bloomberg Mezőgazdasági Indexén is látszik hosszú távon magas szinten stabilizálódtak az árak:
Az orosz–ukrán konfliktus egyik nagy meglepetése az, hogy milyen gyorsan sikerült új útvonalakat találni az ukrán termények számára. Természetesen továbbra is fontos, hogy maradjon a „Grain Deal”, ami a tengeri útvonalat biztosítja a gabonaexport számára. Ettől függetlenül, a vártnál sokkal gyorsabban történik a gabonakivitel vasúton a kelet európai országok irányába, ahol gondot is okozott a helyi termelőknek a hihetetlenül olcsó ukrán gabona.
Az összeeső gázárak hatására szépen lecsorogtak a műtrágyaárak, így elmúlt a tavalyi félelem, hogy versenyképtelenné válnak a régiós műtrágyagyárak. Mivel a műtrágya az egyik legjelentősebb mezőgazdasági input, ennek árváltozása meghatározza a gazdák árazását és az éves profitjukat. A világpiaci gabonaárak 2021-es szintekre estek vissza, historikusan azért ez még magas szintnek számít.
A régiós mezőgazdaságban most a fő probléma, hogy azok a termelők, akik magas árakon szerezték be az inputokat (például műtrágyát, növényvédőszereket, magokat), most alacsonyabb áron tudják értékesíteni a terményeiket. A magas költség oldal és alacsonyabb bevételi oldal miatt, hiába lesz jó terméshozam, még így is előfordulhat, hogy veszteséggel zárják az évet. A régiós országok közül Romániából hallottunk már fizetési nehézségekről, de valószínűleg itthon is lesznek rosszul időzítő gazdák, akik finanszírozási problémával nézhetnek szembe. Észben kell tartani azonban, hogy a magyar mezőgazdaság koncentráltabb a keleti szomszédjánál, itthon a nagyobb szereplők jobban tudják kezelni a kockázataikat.
Az időjárás kegyes volt Európához: tavalyi szárazság után idén bőven volt (és van) csapadék, jó termésre lehet számítani. A dél-európai országok küszködnek szárazsággal továbbra is, ott állami segítségre is szükség lehet a gazdák túlélése érdekében. A mi régiónkban rekordtermés várható, mert a víztározók is fel vannak töltve, ami csökkenti az előttünk álló időszak időjárásából fakadó kockázatokat. Összességében tehát magas terméshozam várható, a profitmarzsokban viszont zsugorodás lehet, a korábban magas áron vásárolt inputok és az időközben összeeső világpiaci terményárak miatt.
„Hogyan képzelné el Szabó László az élelmiszerárak emelését? Én gondolkoztam rajta, és azon kívül, hogy csökkentjük a termőterületek nagyságát (ha jól értem, ezt irányozza elő az új KAP ökológiai része, ahol például már egy mezővédő erdősáv is támogathatóvá válik) maximum további állami beavatkozásokat tudok elképzelni. A piac ezt nem oldja meg magától. Lehet persze regeneratív gazdálkodásban gondolkodni, és azt valahogy preferálni, ami a termésátlagok csökkenésével járhatna, de inkább látom, hogy precíziós irányba mennek el sokan, és az adott output mellett szeretnék az inputot minimalizálni.”
A legfontosabb cél, hogy az élelmiszerárak tükrözzék a valódi ráfordításokat. Jelenleg a költségek jelentős részéről nem veszünk tudomást, ezek a társadalomra lőcsölt externáliák formájában jelentkeznek, ezért az optimalizálás érdelében elkerülhetetlen minél pontosabb kimutatásuk.
Az externáliák valódi költséggé alakítása nem új gondolat, ez a folyamat a legtöbb iparágban már régen elkezdődött. Az átállás persze nem egyszerű. Vannak viszonylag egyszerűen lépések, mint például a termőtalaj vastagságának és szervesanyag-tartalmának csökkenésének vagy a folyóvizekbe kerülő foszfor- és nitrogén szennyezés mértékének számszerűsítése. Szintén nagyon lényeges azoknak a bonyolultabb hatásoknak a megközelítő árazása, amelyek a különféle tömegesen használt kémiai anyagok (rovarirtók, totális gyomirtók, antibiotikumok) és az emberi egészség romlása között állnak fenn.
Arra számítok, hogy a valódi költségek kimutatása világossá teszi, hogy a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat valójában fenntarthatatlanul drága. Ebből következik, hogy a kizárólag a termésmennyiségre optimalizáló gyakorlat felváltása az emberi egészségre koncentráló gazdálkodással valójában nem növeli, hanem csökkenti a táplálkozással kapcsolatos társadalmi összköltséget.
Az externáliák valódi költséggé konvertálása azt is világossá teszi, hogy egyrészt a mezőgazdasági termékek ipari célú hasznosítása valójában pazarló, ezért ezzel nagyrészt fel kell hagyni, másrészt hosszú távon a húsfogyasztást elsősorban a külterjesen tartott állatok húsának fogyasztására kell alapozni (csökkenteni).
Ennek a két hatásnak az eredőjeként számottevő mezőgazdasági terület szabadulhat fel az intenzív hasznosítás alól. Ezek a tartalékok egyrészt kezelhetővé teszik az emberi egészségre optimalizáló mezőgazdasági művelés terméshozamának csökkenését, másrészt megteremtik az elkerülhetetlennek látszó hazai vízmegtartó képesség növeléséhez szükséges (időszakosan víz alá kerülő) területek biztosítását.
A helyzet nem reménytelen. A nagyrészt zárt, erőteljesen a támogatások által meghatározott európai mezőgazdaságban elméletileg megindulhat egy olyan folyamat, ahol a gazdák profitjának nagy részét jelentő támogatás a jövőben kizárólag egészséges élelmiszerek fenntartható előállítását preferálja. Lehet, hogy ennek a folyamatnak a kezdeti suta lépéseit tapasztaljuk a jelenlegi agrártámogatási stratégia módosításában. Amíg azonban a fogyasztók számára nem válik világossá, hogy egészségügyi kiadásaik, befizetett adójuk nem elhanyagolható része a káros mezőgazdasági gyakorlat negatív következményeiből adódik, addig nem várhatunk lényegi társadalmi támogatottságot. Ebből következik is, mivel kellene kezdeni…
„Mit gondoltok a termőföld-befektetésekről?”
A termőföldpiac eléggé behalt, nehéz nagy mennyiségben vásárolni, mert minden gazda ragaszkodik a saját területéhez, és a szinte garantált nyereségből, amelyet az extenzív mezőgazdaság jelenleg termel, folyamatosan új földeket venne, de eladó nincs nagyon. Ezek alapján új vételekre nem nagyon alkalmas a piac, de akinek van, azt javasolnám, hogy tartsa, mivel a fenti kereslet-kínálati viszonyok miatt valószínűleg tovább csúsznak felfelé az árak.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.