Cser Tamás: Egyre kevésbé tűnik alulárazottnak a magyar részvénypiac

Miközben a magyar gazdaság betegeskedett, a Budapesti Értéktőzsde indexe „fittyet hányt” erre, és figyelemreméltó emelkedést produkált 2023-ban. A 24.hu cikke szerint izgalmas kérdés, hogy a tartós emelkedés 2024-ben is folytatódik-e.

Miközben a magyar gazdaság gyengélkedett – a tavalyi első három negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a GDP – addig a BUX a 12. helyre tört fel a világ legnagyobbat emelkedő tőzsdeindexeinek listáján 2023-ban.

A tavalyi teljesítmény oroszlánrészét

  • az indexben legnagyobb súllyal szereplő OTP Bank-részvények mintegy 56 százalékos,
  • valamint a Magyar Telekom-papírok valamivel több mint 100 százalékos éves szintű árfolyam-emelkedése hozta össze.
  • Nem hozott kiugró eredményt, de azért emelkedni tudott a Mol (8,6 százalék)
  • és a Richter Gedeon (5,4 százalék) papírok árfolyama is.

Érdemes tudni, hogy ennek a négy cégnek a részvényei teszik ki a BUX-index 90–95 százalékát. A további 58 aktív tőzsdei vállalat lényegében csak a magyar befektetők számára érdekes, a nagyobb tőkét megmozgató külföldi befektetők szemében viszont szinte láthatatlan. Ennek fő oka, hogy alacsony piaci kapitalizációjuk miatt e cégek számukra „befektethetetlenek”, továbbá jellemzően nem érhetők el róluk megfelelő angol nyelvű információk, elemzések.

A tavalyi jó hangulatot ugyanakkor több kis kapitalizációjú cég is nagy sikerrel lovagolta meg – emelte ki a 24.hu cikke. Brutális emelkedést mutattak egyes, a „holdudvarhoz” tartozó vállalatok eszközei:

  • közel 255 százalékos árfolyam-emelkedésen esett át a Jellinek Dániel érdekköréhez sorolt Appeninn Nyrt.,
  • Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global papírjai 205 százalékkal emelkedtek,
  • míg a Schmidt Mária kormánybiztos érdekeltségében lévő Budapesti Ingatlan Nyrt. árfolyama 143 százalékkal növekedett 2023-ban.

Gigantikus kockázati felár, de miért?

Több előrejelzés is arról szól, hogy a BÉT még korántsem merítette ki a lehetőségeit 2023-ban, a szárnyalás az idén is folytatódhat, és nem csak a nagy papírok, hanem több kisebb esetében is vannak komoly lehetőségek. Ez első pillantásra kecsegtető lehet a csökkenő kamatszintekkel és egyre gyengébb állampapír-hozamokkal szembesülő lakossági befektetőknek is.

A magyar tőzsdén a jól sikerült 2023-as évet egy meglehetősen rossz 2022-es év előzte meg, amikor a BUX éves szinten kétszámjegyű visszaesést mutatott. Az orosz-ukrán háború, a nyomában kiteljesedő energiaválság, valamint az infláció globális elszállása és ezzel párhuzamosan a kamatszintek megemelkedése mély, negatív nyomott hagyott nemcsak a BÉT, hanem a többi kelet-közép-európai régiós tőzsde indexeiben is.

“Hiába volt tavaly jelentős emelkedés, az elmúlt két év 30 százaléknyi pénzromlásával számolva a magyar tőzsdei eszközök reálértelemben még mindig alacsonyabb áron forognak, mint két évvel ezelőtt”

– fejtegette a lapnak Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.

Tavaly tehát volt honnan „visszajönni”, az összkép szempontjából a jó teljesítmény okai, hogy némileg megnyugodott a befektetői vélekedés a patthelyzetté alakuló ukrajnai háború kapcsán, miközben az energiaárak jelentősen normalizálódtak, és az inflációs nyomás is érdemben enyhült a világban.

A költségvetési problémákat 2022 óta sokkal nagyobb arányban igyekeztek orvosolni a vállalati profitok kiszivattyúzásával. Ebben továbbra is van kockázat, hiszen a költségvetés tavaly 6 százalék körüli hiánnyal zárt, így fordult rá 2024-re. A kabinet reméli, hogy idén már növekedni tudnak az áfabevételek, de közben a kamatkiadások számottevően gyarapodni fognak. Ugyan a növekedést serkenteni akarják, de nem látszanak az alapjai annak, hogy a hiányt hogyan tudják alacsonyabb, fenntarthatóbb szintre csökkenteni.

„2024 folyamán van kockázata annak, hogy a kormány deficitcsökkentés céljából újra belenyúl a vállalati szektoradókba”

– jelentette ki Cser Tamás.

Azt már a 24.hu tette hozzá, hogy a gazdaságpolitika átláthatatlansága, például a hiánycélról szóló összefüggéstelen kommunikáció, illetve a KSH-adatok hitelességének megkérdőjeleződése szintén a magas kockázatot betonozhatja be.

A magyar részvénypiac egy része átláthatatlan

A lap által megkérdezett elemzők szerint a magyar blue chipek (a legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú papírok) mögött álló cégek, vagyis az OTP, a Mol, a Richter és a Telekom kifejezetten transzparensnek nevezhetők. Legalábbis a hazánkban befektetést kereső külföldi cégek kockázatkezelőinél biztosan nem csapják fel a piros lámpát. Annak ellenére, hogy például a Mol vezetésében és felügyelőbizottságában is a kormányzat szempontjából lojálisnak mondható emberek ülnek, a céget abszolút piaci, kormánytól független működésű vállalatként tartják számon. A képet egyelőre az sem zavarta meg, hogy a Mol esetében 25 százalékos, a Richter esetében 5,25 százalékos korábbi állami tulajdonrész a nyilvánosság számára nem transzparens működésű kormányközeli alapítványokhoz került 2021-ben.

Cser Tamás szerint sem okoz gondot egyik blue chipnél sem az átláthatóság, annál inkább a sok állami beavatkozás. A Mol esetében például az ad hoc kormányzati intézkedések miatt nagyon nehéz megmondani, hogy milyen lesz a hosszú távú és fenntartható profitabilitás.

Ha viszont elkanyarodunk a nagy részvénykibocsátóktól a kisebbek felé, akkor az átláthatóság tekintetében egy sor papír esetében komoly problémák merülhetnek fel. 

„A HOLD Alapkezelőnél egy olyan modell mentén fektetünk be, amelyben törekszünk arra, hogy alaposan megértsük a vállalatok fundamentális működését, s ez alapján próbáljuk megállapítani a cégek valós értékét. Ennek nyomán olyan vállalatokba fektetünk be, amelyeknek a részvényei e becsült valós értékhez képest alulárazottak lehetnek. Az állami, kormányzati szereplőkhöz közeli vállalatoknál jellemzően nem tudjuk jól megérteni a fundamentumokat, így azok tartósságában sincs bátorságunk bízni.

Ennek oka, hogy rendszeresen váltakoznak azok az iparágak, amelyben érdekeltek, nem látunk tartós, kiforrott működést, amely tükrözné, hogy egy adott iparágban milyen piaci pozíciót szereztek és milyen stratégiájuk van. Általában nem látjuk azt sem, hogy a menedzsmenteknek lenne már bizonyított múltja, és sikeres tevékenysége, továbbá a gyakori vezetőcserék is gyengítik az átláthatóságot”

– fogalmazott a vezető részvényportfólió-kezelő.

Kiemelte azt is, hogy az ilyen cégeknek a papírjai rövid idő alatt képesek masszív emelkedést mutatni anélkül, hogy lennének olyan publikus hírek, amelyek a rallyt alátámasztanák.

„Egy normálisan működő tőkepiacon a vállalatokat érdemben befolyásoló információkat azonnal közzéteszik mindenki számára”

– fűzte hozzá.

A 24.hu azon felvetését, mely szerint az ilyen részvények árfolyammozgásait bennfentes információk alakíthatják, a szakember nem kívánta kommentálni. „Inkább afféle egymást gerjesztő spekulációs hullámok dagadnak, majd pukkadnak ki e papírok körül – az is előfordul, hogy minden alap nélkül” – tapasztalta.

Tekintve, hogy a NER-közeli cégek üzleti modelljét gyakorta a több milliárdos, és túlárazottnak tűnő állami megrendelések határozzák meg, esetükben valóban a spekuláció vihet mindent a hagyományos befektetési szemlélettel szemben.

Mi várható idén?

Cser Tamás szerint a BUX tavalyi szárnyalása után sokat csökkent a magyar piac alulárazottsága. Jelenleg egyáltalán nem érzékeli, hogy a magyar piac különösen olcsóbb vagy vonzóbb lenne régiós társaihoz képest.

„A leginkább lelkesek a magyar piacon továbbra is a Magyar Telekom-részvények iránt vagyunk. A vállalat eredményeit jelentősen befolyásolja, hogy idén ismét inflációkövető díjemelést fog alkalmazni. Azzal hogy 4iG nagy szereplő lett a távközlési szektorban, a kormány hozzáállása a korábbiakhoz képest «barátságosabbá» vált az egész iparághoz. A szolgáltatók stratégiai megállapodást kötöttek az állammal, aminek eredményeképp idén kivezetik a vezetékadót, és ígéretet tettek arra is, hogy 2025-től eltörlik a távközlési különadót. Ha a szándékokban nem lesz gyökeres változás, akkor még a mostaninál is többet érhetnek majd a Telekom-papírok”.