Lecsúszóban van Magyarország a távközlési infrastruktúra minőségében, miközben az internet- és mobilszolgáltatások drágulnak. Mi áll a háttérben? – a HVG a HOLD Alapkezelő szakembereit, Cser Tamást és Szőcs Gábort is kérdezte a telekommunikációs piacról.
Mint kiemelte a lap, sajátosan jellemezte jövőbeni kilátásait első negyedéves tőzsdei gyorsjelentésében a Magyar Telekom: jelentős bizonytalanságokat azonosított a magyarországi gazdasági és üzleti folyamatokkal kapcsolatban, „beleértve a versenyhelyzet változását a magyar távközlési piacon”.
Ám a HVG-nek arra a kérdésére, hogy pontosan mi tölti el aggodalommal a piacvezető távközlési óriást, dipomatikusan kitérő választ adott. E szerint „a távközlés egy rendkívül beruházásigényes iparág, a fogyasztók adat iránti éhsége továbbra is töretlenül növekszik. A további fejlesztések előmozdítása érdekében azt gondoljuk, a beruházásokat ösztönző adópolitikára van szükség” – fogalmazott meg finom kritikát a szektort különadókkal sújtó kormányzattal szemben (a vállalat esetében ezek az adott negyedévben több mint húszmilliárd forintra rúgtak).
A „versenyhelyzet változása” valójában azt jelentheti, hogy Magyarországon a távközlési szektorban minimálisra csökkent a piaci verseny. Gyakorlatilag két és fél szereplő maradt, amióta a kormányhoz közel álló, eredetileg informatikai orientációjú, Jászai Gellért többségi tulajdonában álló 4iG erőltetett menetben, nem csekély állami segédlettel és részvétellel távközlési akvizíciókat hajtott végre, s felvásárolta a magyarországi Digi-csoportot az Invitellel vagy a Vodafone-t az egykori UPC-vel együtt. A „feledik” szereplő a kizárólag a mobilüzletágban utazó, 25 százalékban a magyar állam befolyása alatt álló, arab–cseh hátterű Yettel.
Márpedig alapigazság – írta a HVG –, hogy ahol kevesebb a szereplő, ott csökken a verseny és vele a kényszer arra, hogy a szolgáltatók kedvezőbb árakkal csalogassák magukhoz, illetve tartsák meg az ügyfeleket. Igaz, a 4iG-nek más a véleménye a versenyhelyzetről, ahogy ezt interjúnkban Fekete Péter vezérigazgató kifejti.
„Az elmúlt 10-15 évben létezett verseny Magyarországon, s ez látszott az árakban is, melyek bőven a beruházások megtérülését biztosító szintek alatt voltak – a fogyasztók örömére. Ebben hozott változást az idén az, hogy a szolgáltatók automatikus inflációs árindexálást vezethettek be”
– állapította meg Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő szenior portfóliókezelője.
Habár a fogyasztó utólag már nem reklamálhat az indexálás miatt, és nem mondhatja fel a szerződést az áremelésre hivatkozva, az NMHH „megelégedett” azzal, hogy közleményt adjon ki erről, miközben az állam százmilliárdokat költ arra, hogy óriásplakátokon „csúsztatásokat” hirdessen.
A 4iG-csoport is emeli az árakat: ahol tud, él az erőfölényével. A Digi akár 70–100 százalékos áremelést is végrehajtott, s ennél ugyan kevésbé látványosan, de a Vodafone is drágít.
„Ez részben elkerülhetetlen volt, mert a Digi rendkívül alacsony árai átmeneti időre szóltak, a piacszerzést célozták korszerű, de nem csúcsminőségű szolgáltatásokkal”
– magyarázta Cser Tamás, a HOLD vezető részvényportfólió-kezelője, hozzátéve, hogy az internet gyorsasága terén bennünket leköröző Romániában azonban máig élnek a kedvező, az uniós átlagnál lényegesen alacsonyabb Digi-árak.
Az ügyfelek panaszai elárasztják az internetet, s az NMHH-t is sokan megkeresik. Mint egyikük a HVG-nek elmondta: 2022 júliusa és 2023 májusa között 57,5 százalékkal nőtt az internet- és kábeltelevízió-előfizetésének a havi díja. Szerinte ezt sem az infláció, sem a szolgáltatás minősége nem indokolta. Kifogásolta azt is, hogy hiába hűséges évek óta a céghez, nem jár neki automatikusan az elektronikusan igényelhető kedvezményes díjszabás, ami amúgy csupán tízszázalékos árcsökkentést eredményezne. Miután a szolgáltató 30 nap alatt nem válaszolt a panaszára, az NMHH-hoz fordult. A hatóság azonban nem állapított meg jogszabálysértést, mert a Digi előre értesítette az ügyfelet a várható díjemelésről, ami ellen akkor nem tiltakozott.
A hatósági vizsgálat után a Digi is reagált: nem ismerte el, hogy indokolatlanul emelte volna a tarifáit, de egyhavi díjat jóváírt az ügyfélnek. Kérdés, hogyan lép a versenyhatóság, amely sem a Digi, sem a Vodafone megszerzését nem vizsgálhatta előzetesen, mivel azokat a kormány nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságúnak minősítette. Pedig e tranzakciókkal számos településen monopolpozícióba került a 4iG, megszüntetve az addigi versenyt. Három éve a GVH még súlyos aggályokat fogalmazott meg a Digi és az Invitel kisebb súlyú összefonódása kapcsán – de hát akkor éppen a Digi gyengítése volt a mögöttes központi szándék.