A figyelem középpontjába természetesen a duplázódó osztalék került, de talán ennél is fontosabb, amit a vállalat menedzsmentje a fundamentumokról gondol – ami sokkal pozitívabb, mint az elemzői elképzelések.
Kezdjük az osztalékkal
A társaság szerdán 70 százalékban állapította meg a részvényesi juttatás (osztalék plusz visszavásárlás) eredményre vetített arányát a kitűzött 60-80 százalékhoz képest. A befektetők a minimumra számítottak.
Ráadásul az összetétel is pozitív meglepetés, a tavalyi évhez képesti másfélszereződő kifizetés növekedése teljes mértékben az osztalékot emeli (duplázza), a visszavásárlás mértéke változatlan marad. Mindez azért fontos, mert eddig az volt sok befektető vélekedése, hogy azért fizetnek kevés osztalékot és preferálják a visszavásárlást inkább, mert így lent lehet tartani az árfolyamot és közben a Deutsche Telekom olcsón tudja növeli a tulajdonrészét.
A társaság 2022-ben 50 forint körüli részvényenkénti cashflow-t termelt, 2023-ra pedig 60-at jelez előre. Ezekre vetítve a 45 körüli részvényesi juttatást, 75-90 százalékos kifizetési arányt kapunk. Érdekes módon az általunk tavaly publikusan közzétett osztalékpolitika-tervezet a mostani eladósodottsági szint mellett a középtávú CF-termelés 60-80 százalékának kifizetését javasolta. Egy év késéssel ugyan, de nagyjából megtörtént, amit kértünk.
És akkor a fundamentumok
Tavaly októberben arról írtam, hogy a távközlés következő évei nem az 5G-ről fognak szólni, hanem az áremelésekről. Ezt megerősítendő, január 17-én a társaság bejelentette, hogy az üzletszabályzatában meghatározott, legfeljebb az infláció mértékével lehetséges áremelési teret 2023-ban maximálisan alkalmazza, 14,5 százalékkal emelve a szolgáltatási árakat. Ezzel összhangban, a társaság friss negyedéves jelentésében megfogalmazott 2023-as és 2024-es árbevétel és eredmény előrejelzései folyamatos, dinamikus emelkedést mutatnak. Mindez azért érdekes, mert ahogy az októberi cikkemben rámutattam, az elemzők nem (és a részvényárat látva vélhetően a befektetők sem) ezt várják a Magyar Telekomtól.
Hasonló képet mutat, ha nem a közeljövőre fókuszálunk, hanem a hosszú távú képre. Aki tanult vállalatértékelést, azt tudja, hogy egy vállalat értékét nagyrészt ez határozza meg, így itt lehet a legnagyobbat hibázni is. Az alábbi táblázat anonim módon mutatja az általunk hozzáférhető, négy regionális elemzőcég MTEL-modelljét, akik frissítették a várakozásaikat az elmúlt pár hónapban. Míg a diszkontáláshoz használt hosszú távú állampapírhozamokat fokozatosan húzzák fel az elemzők (lecsökkentve a cégértéket), addig a hosszú távú növekedési várakozások változatlanul nulla közelében maradtak.
Az MTEL inkább reál-, mint nominális eszköz, mégsem így tekintenek rá
Jól láthatóan az elmezők nem hitték el, hogy a társaság tud árakat emelni, inflációt áthárítani. Hiszen a megemelkedett kötvényhozamok mögött nagyrészt nincs más, mint jóval magasabb hosszú távú magyar inflációs várakozások. A kötvénypiac szerint a magyar infláció nem fog tudni visszamenni a jegybanki célkitűzéshez, be fog ragadni egy közepes szinten (5-7 százalék). Vagy így lesz, vagy nem. De ha igen, akkor az a kérdés, hogy reális-e egy 5-7 százalékos inflációs környezetben azt gondolni, hogy az MTEL növekedése 0,5 százalék lesz. Szerintem az inflációs klauzula beépítése és a most adott 2024-es menedzsment előrejelzés nem erre utal.
2022 decemberében az év/év alapú infláció váratlan megugrás után 24,5 százalékra növekedett. Ezt azonnal lereagálni egy hosszabb távú szerződésekkel operáló iparágban nem lehet. Ettől függetlenül az MTEL EBITDA-ja 14 százalékkal emelkedett volna, ha nem vezetik be a távközlési különadót. 2023-ra a kormány célja az egyszámjegyű infláció elérése, amit nagyjából az elemzők is közel elfogadnak, 10 százalék körülre várva a decemberi év/év alapú adatot.
Az MTEL ebben a környezetben 5-10 százalékos árbevétel- és EBITDA-növekedést jelez előre úgy, hogy közben az idei – inflációkövető – áremelések csak márciustól élnek. Nem úgy tűnik, hogy az infláció megugrása érintetlenül hagyná a társaság árazását, növekedését. És ahogy az októberi cikkemben rámutattam, az elmúlt évtized bérnövekedése és stagnáló távközlési árai után bőven van tér áremelésre anélkül, hogy a lakosság jelentős távközlési fogyasztáscsökkentésre váltson.
A megváltozott inflációs környezet hatásait nem csak az elemzők teszik lassan magukévá, hanem a befektetők is. A mai napig állandóan belefutok olyan érvelésbe, hogy jó ez a megemelt osztalék, de még ez sem sokkal több hozamhoz vezet, mint a hosszú távú magyar állampapír 8,5 százalékosos szintje (hát még a rövidhez képest!), minek ezért kockázatot vállalni…
Még mindig rutinszerűen hasonlítják egy – fenti érvelésem alapján inkább – reáleszköz hozamát nominális kötvényekhez. Pedig a világban még mindig csak 1-2 százalék az elérhető kockázatmentes reálhozam. Az MTEL pedig a menedzsment előrejelzés alapján idén mintegy 15 százalékos cashflow hozamot fog csinálni (szektoradóval a nyakában). Mindezt reál értelemben, ha folytatni tudják az inflációs áremeléseket.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.