„A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon sokan megváltoztathatatlan tényként kezelik az aszályt, a klímaváltozást, miközben bőven lenne lehetőség az aszálykárok kivédésére” – idézte Vakmajom legújabb posztjában az Mfor.hu cikkét.
Mint írták, Magyarországon ugyanis jól kiépített csatornahálózat, öntözési infrastruktúra van, csak most nagyon elhanyagolt állapotban. Ez bosszantó hiányosság, miután víz van bőven. Ha a tavasszal beérkező mennyiség egy részét megfognánk melléktározókban, majd bevezetnénk a fő- és mellékcsatornákba, akkor semmi gond nem lenne az öntözéssel. A csatornák most is megvannak, csak ki kellene őket tisztítani. Jelenleg azért nem folyhat bennük víz, mert a medrüket a nád benőtte, feliszaposodtak, sőt azt tapasztaltam, hogy sok helyütt már fák nőttek bennük. A hálózat azonban teljesen kész van, azt elejeink száz-százötven éves munkával kiépítették, amiből most szinte semmit nem használunk.
A mellékcsatornákon olyan jó volt a vízellátás, hogy komoly méretű halakat lehetett fogni. Ma ezeknek a mellékcsatornáknak a többsége teljesen száraz, és emiatt a talajvízszint is jelentősen csökkent.
Van, aki önerőből megcsinálta a vízkiemelést. Körösladány és Gyomaendrőd határában például egy mezőgazdasági vállalkozó több mint ezer hektáron dolgozik:
„Kitisztíttatta a csatornákat, alapcsöveket fektetett, szivattyúkat vett, és lineár öntözőrendszerrel szerelte fel a földjeit. Az ő kukoricája múlt szerdán – amikor ott jártam – haragoszöld volt. Mellette ötven méterre, amit nem öntöztek, teljesen elszáradt. Az öntözés, ennek a vállalkozónak – aki egyébként csemegekukoricát termeszt – hektáronként 3-3,5 millió forint árbevételt hoz, ez ezer hektáron közel 3,5 milliárd forint. Miközben az összes többi gazda e háromszögben 30 ezer hektáron összesen nem termel meg idén ekkora értéket. Ezzel érzékeltetni szeretném azt a hatalmas potenciált, ami a rendelkezésünkre áll. Az ország ugyanakkor nem használja ki ezt az óriási lehetőséget.”
A cikk szerint jól példázza a helyzetet, ami a Balaton vizével történik. Minden évben februárban megnyitják a Sió-csatornát.
A Balaton ivóvíz-tisztaságú vize három hónapon át ömlik a Dunába, ahelyett, hogy felfognák ezt a vízmennyiséget: a Sión legalább három tározót kellene építeni, és Mezőföld, valamint Tolna megye kiváló minőségű földjeit lehetne vele öntözni.
Hány milliárd forint plusz termelési értéket lehetett volna ezzel elérni?! – tette fel a (költői) kérdést a Menedzsment Fórum. Milyen ország az, amely így eltékozolja a lehetőségeit, a természeti kincseit? Más európai országok gondosabbak nálunk, nézzük csak meg a Pó folyó völgyét, vagy a Friuli, Veneto tartományokat, a holland csatornákat.
Minden talpalatnyi földet öntöznek, és micsoda hatalmas értéket termelnek, pedig ott sem esik az eső, ott is egyre nő a kánikulai napok száma.
Forrás: Vakmajom Facebook-oldala
Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Magyar mezőgazdaság
A magyar mezőgazdaságra mekkora hatással lehet az orosz-ukrán konfliktus? Válaszolunk!
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.