A BB tengely országai között továbbra is látványosak a jövedelmi különbségek. Miközben a régió egészében csökkent az egyenlőtlenség az elmúlt tíz évben, a szlovák és a bolgár modell között továbbra is közel fejlett–fejlődő gazdaságokra jellemző szakadék húzódik.
A jövedelmek soha nem oszlanak el egyenletesen egy társadalomban – a kérdés nem az, hogy van-e különbség, hanem az, hogy mekkora. A Gini-együttható ezt a távolságot próbálja egyetlen számba sűríteni: nulla jelenti az elméletileg tökéletes egyenlőséget, száz pedig a teljes egyenlőtlenséget. A valóságban a mutató a fejlett gazdaságokban húsz és negyven között mozog, és néhány pont különbség is markáns társadalmi eltérést jelöl.
Gini-együttható
A jövedelmi egyenlőtlenség mérőszáma, amely 0 és 100 közötti értéket vesz fel. A 0 teljes egyenlőséget jelent (mindenki ugyanannyit keres), a 100 teljes egyenlőtlenséget (egy ember rendelkezik az összes jövedelemmel). Minél magasabb az érték, annál nagyobb a szakadék a szegényebb és gazdagabb rétegek között.
A BB tengely tizenegy országa e tekintetben távolról sem alkot egységes képet: a régión belül több mint tizenöt pont a különbség a legkiegyensúlyozottabb és a legegyenlőtlenebb társadalom között.
Az egész régióban csökkent az érték
A tíz éves adatsor egy lényeges általános trendet mutat: a BB tengely átlagos Gini-együtthatója 31,1-ről 29,1-re mérséklődött 2014 és 2024 között. Ez azt jelenti, hogy a térség egésze enyhén a kisebb egyenlőtlenség irányába mozdult. A változás nem drámai, de átfogó – a tizenegy ország közül nyolcban csökkent vagy stagnált a mutató értéke. A kép azonban országonként rendkívül eltérő.
A régió legkiegyensúlyozottabb társadalmait Szlovákia, Csehország és Szlovénia alkotja, mindhárom huszonhárom és huszonnégy közötti Gini-értékkel. Szlovákia mind a tíz évben a dobogósok között szerepelt, miközben a mutató 26,1-ről 21,7-re csökkent – ez közel négy és fél pontos javulás, ami a régió egyik leglendületesebb módosulása. Csehország és Szlovénia ezzel szemben stabilabb pályát mutat: mindkét ország tíz év alatt mindössze egy-másfél pontos elmozdulást mutat, ami arra utal, hogy az alacsony egyenlőtlenségi szint már tartósan beépült a gazdasági szerkezetbe.
Románia pályája a tíz év leglátványosabb fordulata. 2019-ben a Gini-együttható 35,0-án állt, amivel a régió legmagasabb értékei között szerepelt. 2024-re ez a szám huszonnyolcra csökkent, öt év alatt hét ponttal – ez a BB tengely teljes mezőnyéből markánsan kiemelkedő változás. A rangsorban hetedik az ötödik helyre lépett, két helynyi javulással. Az érték azonban egy lényeges figyelmeztetést is magában hordoz: Románia esetében a mért szórás mindvégig magas volt, ami arra utal, hogy a mutató érzékenyebben reagál metodológiai és adatfelvételi változásokra, mint a stabilabb társadalmaknál.
Lengyelország hasonló irányú, bár szervezettebb ívet mutat: a 2014-es 30,8 értékről fokozatosan 26,0-ra csökkent tíz év alatt, ami közel öt pontos mérséklődés. A jelenlegi rangsorban a negyedik helyet foglalja el, ami két helynyi előrelépés. Lengyelország esetében a változás konzekvens és fokozatos, ami arra utal, hogy a jövedelmi szerkezet strukturális átrendeződése zajlik.
Magyarország e mezőnyben közepes mértékű egyenlőtlenséget mutat: a Gini-érték tíz év alatt 28,6-ról 28,0-ra mérséklődött, az ötödik helyet foglalja el a rangsorban, gyakorlatilag holtversenyben Romániával.
A mezőny másik végén Bulgária áll – a Gini-érték 38,4 -, amely az egyetlen ország, ahol a mutató érdemben magasabb a tíz évvel ezelőtti szintnél. 2014-ben 35,4-en állt, majd a tízes évek végére 40,8-ra emelkedett: ez volt a BB tengely teljes vizsgált időszakában mért legmagasabb érték, mára azonban valamelyest mérséklődött. Bulgária a teljes időszakban a rangsor utolsó helyen állt. A balti államok közül Lettország és Litvánia szintén a magasabb egyenlőtlenségű mezőnybe tartozik 34 és 35 közötti értékekkel; mindhárom ország esetében a Gini-mutató részben történelmi sajátosságok – a privatizáció és a gazdasági szerkezet átalakulásának hosszan tartó hatásai – mellett a regionális jövedelemkülönbségeket tükrözi.
Észtország külön eltérést mutat a többi balti államtól. 2014-ben még 35,6-os Gini-értékkel a tizenegyedik, azaz utolsó helyen állt. Tíz év alatt 30,8-ra csökkent, ami közel öt pontos javulás, és a rangsorban a nyolcadik helyre lépett előre. Ez a térségben három helynyi pozitív elmozdulása, ami arra utal, hogy a balti országok között is jelentős eltérések vannak a jövedelmi szerkezet alakulásában.
A tíz éves adatsor átfogó tanulsága, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség a BB tengelyen mérséklődött, ám a kiinduló szintek annyira eltérőek, hogy a térségen belüli különbségek töretlenül megmaradtak. A szlovák 21,7 és a bolgár 38,4 közötti tizenhét pontos szakadék közel olyan nagy, mint amilyen eltérés a fejlett és a fejlődő gazdaságok között szokott megjelenni – a rangsorbeli pozíciókon túl is azt mutatja, hogy a jövedelmi szerkezet a régió országainak egyik legmarkánsabb megkülönböztető jegye marad.
A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.
A sorozat többi részét itt találod.