Egy ország egészségügyének minőségét nemcsak az mutatja meg, meddig élnek az emberek, hanem az is, hányan halnak meg túl korán úgy, hogy azt meg lehetett volna előzni. Az elmúlt tíz évben a BB Tengely minden országában javult ez a mutató, de a különbségek továbbra is óriásiak – és Magyarország nem tartozik a felzárkózók közé.
Egy időben elvégzett szűrővizsgálat, egy védőoltás, egy korábban felállított diagnózis – sok haláleset múlik ennyin. A statisztika külön számon tartja azokat az idő előtti, jellemzően hetvenöt év alatti haláleseteket, amelyeket a mai orvosi és közegészségügyi tudás mellett el lehetett volna kerülni: ezek nem a biológia végső határát jelzik, hanem azt a rést, amely a lehetséges és a tényleges ellátás között tátong. A BB tengely tizenegy országában ez a rés az elmúlt évtizedben mindenütt szűkült – korántsem egyforma tempóban.
A most vizsgált szám az Eurostat elkerülhető halálozási rátája, amely a hetvenöt év alatti népességben mért, elkerülhetőnek minősített haláleseteket összegzi százezer lakosra vetítve, a korösszetétel hatását kiszűrő, úgynevezett standardizált formában.
Az elkerülhető halálozás két részből áll: a megelőzhető halálozásból, amely hatékony közegészségügyi és megelőző beavatkozásokkal – például szűréssel, oltással vagy az egészségesebb életmód ösztönzésével – hárítható el, valamint a kezelhető halálozásból, amelyet időben nyújtott, megfelelő gyógykezeléssel lehetne megakadályozni.
Fontos, hogy ennél a mutatónál fordítva érdemes olvasni a számokat: az alacsonyabb érték a kedvezőbb, hiszen kevesebb elkerülhető halálesetet jelent.
Az egész régióban sokat javult a mutató
A régiós átlag tíz év alatt érdemben mérséklődött: a 2013-as 449-ről 2018-ra 412-re, mára pedig 382 elkerülhető halálesetre csökkent százezer lakosonként, ami nagyjából tizenöt százalékos javulás. A rangsor élén – vagyis a legalacsonyabb, legkedvezőbb értékkel – Szlovénia áll 235-tel, mögötte Csehország 281-gyel. Mindkét ország a teljes vizsgált időszakban végig ugyanezt a két helyet foglalta el, és a rangsor felső harmada egyébként is figyelemre méltóan stabil: Lengyelország (341) és Horvátország (351) mindhárom időpontban a harmadik, illetve negyedik helyen állt.
A mezőny legnagyobb elmozdulása Litvániáé. Az elkerülhető halálozási ráta 2013 és 2023 között 580-ról 428-ra esett, ami több mint 150 pontos, közel negyedével történő csökkenés – a régió legnagyobb javulása mind abszolút értékben, mind arányában. A rangsorban ez két helynyi előrelépést jelentett. Litvánia pályája szorosan összefügg a korábban vizsgált várható élettartaméval: az ország a kétezres évek közepén a keringési és az alkoholhoz köthető halálokok magas szintjével küzdött, és az azóta elért javulás mindkét mutatóban megjelenik. Hasonlóan nagy, közel nyolcvanpontos csökkenést ért el Csehország, Észtország és Szlovákia is; utóbbi kettő egy-egy helyet lépett előre.
A járvány évei ebben a mutatóban is éles nyomot hagytak, ezért az önmagában vett ötéves változás félrevezető lenne.
A régiós átlag a 2019-es 399-ről 2021-re 536-ra ugrott – vagyis az elkerülhető halálozás egyetlen év alatt több mint egyharmadával nőtt -, majd 2023-ra 382-re esett vissza, a járvány előtti szint alá.
A mélypont minden egyes országban pontosan 2021-re esett, ami a COVID–19 közvetlen és közvetett hatását tükrözi; a betegség maga is a megelőzhető halálokok közé tartozik. A tetőzés különösen magas volt Romániában (695), Bulgáriában (685) és Magyarországon (641), a helyreállás azonban mindenütt gyors volt.
Magyarország javult, de azért lecsúsztunk
Magyarország a rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Az elkerülhető halálozási ráta 2013 és 2023 között 517-ről 473-ra csökkent, ami 8,5 százalékos mérséklődés – érdemi javulás, de a régiós átlagnál lassabb ütem. A rangsorban ez két helynyi visszacsúszást jelentett, a nyolcadik helyről a tizedikre, mivel több ország gyorsabban javított. A magyar értéken belül a 2023-as bontás szerint 300 elkerülhető haláleset megelőzhető, 172 pedig kezelhető kategóriába tartozott, vagyis a hangsúly – a régió többségéhez hasonlóan – a megelőzés oldalán van.
A rangsor végén Lettország áll 498-cal, előtte Magyarország (473) és Románia (464). Fontos ugyanakkor, hogy még a mezőny végén álló országok is számottevően javítottak: Lettországban tíz év alatt több mint nyolcvan ponttal, Romániában több mint hatvan ponttal csökkent a ráta. A rangsor tehát nem a stagnálás, hanem az eltérő sebességű, de közös irányú javulás képét mutatja. Egyetlen ország pozíciója romlott érdemben a javulás ellenére: Bulgáriáé, amely a 2013-as ötödik helyről a hetedikre csúszott, mivel a bolgár ráta mindössze hat százalékkal mérséklődött, jóval lassabban a mezőny többségénél.
A tízéves adatsor egységes tendenciát rajzol ki: az elkerülhető halálozás a BB tengely mindegyik országában csökkent, a javulás a bolgár hat százaléktól a litván huszonhat százalékig terjed.
A mezőny szórása is szűkült valamelyest, bár tágabb maradt, mint a legtöbb korábban vizsgált mutatónál: a legkedvezőbb és a legkevésbé kedvező érték között ma is több mint kétszeres a különbség. A nagy mozgások itt is a keleti és a balti perem országaihoz kötődnek, ahol a magasabb kiindulószintről gyorsabb volt a csökkenés – miközben a járvány évei arra emlékeztetnek, hogy ez a mutató, akárcsak a várható élettartam, rövid idő alatt is drámaian megugorhat.
