Meta (Facebook), Apple, Amazon, Netflix, Alphabet (Google), azaz FAANG-óriások, azaz a korábbi évek sikerrészvényei. Aztán jött 2022, és derékba törte a növekedési papírok menetelését, ami tavaly legalább annyi keserűséget okozott a mániát követő befektetőknek, mint amennyi örömöt korábban. Pedig lehet okosabban csinálni.
Az ötös fogat tavaly összesen 3 ezer milliárd dollárt veszített a piaci kapitalizációjából – összehasonlításképp: megegyező volumen a nagy 2020-as amerikai pénznyomtatás dollármennyisége.
Rettenetes évet zárt például a Meta (lánykori nevén Facebook); 64 százalékot gyengült 2022-ben, ami a FAANG-rangsor utolsó helyére lökte Mark Zuckerberg vállalatát. Amerika legnagyobb IT-cégei átlagosan 23 százalékot veszítettek az értékükből, a kommunikációs szolgáltatók (ilyen a Netflix is) 38 százalékot estek, miközben az S&P 500 index csak 19 százalékot zuhant év per év alapon.
Standard and Poor’s 500
Ötszáz, amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát követő index. Magas kritériumok megugrásával lehet felkerülni a nagyok asztalára, aminek fontos indikátora a tengerentúli cégszármazás, a pénzügyi életképesség és a képviselt iparág súlya az Egyesült Államok gazdaságában.
A lejtmenet hátterében ott volt a hozamok emelkedése: a növekedési papíroknál a befektetők általában nem a jelenlegi, hanem a jövőben várható (potenciális) nyereséget árazzák, amit viszont át kell számítani (diszkontálni) a jelenre. A hozamok emelkedésével viszont a diszkontráta is nagyobb lesz, így a társaságok értéke automatikusan csökken. Sőt, a koronavírus-járvány lecsengésének hatására a cégek eredménytermelő képessége is visszaesett az év elejéhez képest, ami mellett a marketingköltések visszavágása is számos vállalatot negatívan érintett a szektorban.
Hullámvasút
Miközben az optimisták rosszul jártak tavaly, a piaci bukást előre látó befektetők alaposan megszedték magukat: a shortoló (a részvényárfolyamok esésére spekuláló) kereskedők nyerhettek is, az óvatos befektetők pedig elkerülhették a 300 milliárd dolláros esést. Persze okosan kellett szektort, illetve részvényt választaniuk, hiszen amíg a FAANG és például a Tesla jó választásnak bizonyultak a shortolóknak, akik az energiaszektor bukását várták, nagyon mellélőttek – erről Szőcs Gábor senior portfóliókezelő kollégám írt bővebben december végén.
A szektorok közül leginkább a szolgáltató és távközlési szegmens zuhanására érte meg fogadni, de a technológiai részvények sem bizonyultak rossz választásnak. Korábban ez pont fordítva működött, ugyanis azok nyertek nagyot – például a Covid-időszakban –, akik a „mániapapírok” emelkedésére tettek.
Szabó Balázs: 2022 a diszkontráta növekedéséről szólt, 2023-ban pedig az lesz a nagy kérdés, hogy a kamatemelések okozta gazdasági lassulás vajon hogyan érintik a profitokat? Az árazási szorzók csökkenése vajon a profitok csökkenését is előrejelezte-e? A ciklikus kockázatokon túl strukturális változásoktól is fél a piac: mintha bizonyos online platformok és a rájuk épített üzleti modellek érett ciklusukba léptek volna, ahogyan azt az online marketing növekedésének lassulása is mutatja. De vannak strukturális kockázatok is, például a Google keresője komoly versenytársat kaphatott a ChatGPT megjelenésével.
Csordaszellem helyett
Mi a részvénypiaci mánia? Nagyon leegyszerűsítve az, amikor először felszalad egy vállalat, vagy egy szektor legtöbb társaságának a részvényárfolyama, aztán pedig jön egy komoly összeomlás.
A mániák jellemzője, hogy beindul a csordahatás; először a befektetési szakemberek csapnak le a jó árazású lehetőségekre, majd jön a lakosság, a kisebb tőkéjű és tapasztalatú befektetők. Nincs két, száz százalékig egyforma tőkepiaci esemény, de ilyen ciklikus folyamatot láthattunk 2020-2022-ben a FAANG-nál, illetve például 1999-2000-ben (dotcom-lufi), és a kétezres évek amerikai ingatlanpiacán is.
Mi történik? Az eszközárak akár éveken keresztül emelkednek és emelkednek, végül pedig annyira drágák lesznek, hogy értékük teljesen elszakad a fundamentumoktól. A további növekedési potenciál helyét a növekedésbe vetett hit veszi át, amit gyakran reális tervek helyett olyan vágyak fűtenek, minthogy mindenki Teslát fog vezetni, vagy a fejlődő világ minden lakosának három Netflix-előfizetése lesz.
Vakmajom bölcsessége szerint az ilyen felelőtlenségnek mindig ez – eszközár-beszakadás – a vége:
„A „bennfentesek” a végén kitömik a fellelkesült lakosságot értéktelen papírral, ami aztán nagy lánggal ég el.”
Hogy kik azok a „bennfentesek”? Akik jókor vannak jó és korai helyen. Akik időben beszállnak a befektetésbe és/vagy tudják, mikor kell kiszállni. Akik hideg fejjel és nem az érzelmeiket vagy a többséget és a könnyűnek tűnő utat követve akarnak pénzt keresni. Általában ők az intézményi befektetők. Számos tanulmány született már arról, hogy a szakemberek hosszú távon jobb eredményt érnek el a kisbefektetőknél.
Kell versenyezni a profikkal? Egyáltalán nem muszáj, hiszen a vagyonkezelés egy lehetőség szakértői kezekre bízni a megtakarításokat.
A HOLD-nál ez online és egyszerűen, akár néhány millió forint befektetésével is elérhető, ráadásul most Plusz Pénz Akcióval.
Soós Péter senior privát bankár: Felsült a “buy and hold” stratégia
Masszív esőév volt 2022 a tőkepiacokon, 5-30 százalék közötti mínuszokkal, az infláció pedig meredeken emelkedett szinte mindenütt a világon. Hogyan reagáltak a helyzetre a befektetők? Milyen eredményeket értek el a vagyonkezelők? Miként alakítsuk át portfóliónkat, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz? – egyebek mellett erről is beszélgettünk Soós Péterrel a HOLD Alapkezelő senior privát bankárával.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.