MÁP Plusz vs. euró: game over

A tavalyi év egyik legolvasottabb témája blogunkon a MÁP Pluszba fektetés és az euró tartása közti dilemma vizsgálata volt. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy a kifejezetten likvid, kockázatmentesen megőrzendő vagyont a hazai lakossági állampapírok királyába, a MÁP Pluszba vagy inkább valamilyen formában euróba helyezzék a befektetők?

A kevésbé likvid lakossági állampapírok, tehát a forintos, vagy akár eurós inflációkövető PMÁP-ok nem fértek be a vizsgálandó eszközök közé, hiszen a gondolkodás teljesen likvidnek tekinthető befektetésekről folyt. Olyasmikről, amiből gyorsan tud az ember átugrani egy részvény vagy például ingatlan megvásárlásába – ha ilyen lehetősége adódik.

Tavaly még azt hihettük, hogy a verseny öt évig fog tartani. Azonban a korábbi bejegyzésemben kifejtettem, hogy a hazai befektetők jelentős része már hozzáfér előnyösebbnek ígérkező hozamokhoz állami garancia mellett. Tehát ideje (már) most végeredményt hirdetnünk, a MÁP Pluszt pedig kihúznunk a fontosnak és vizsgálandónak tartott állampapírjaink közül.

Nos, a verseny tulajdonképpen nagyon szorosnak volt tekinthető az Ukrajnában zajló katonai konfliktus kitöréséig.

Ha valaki ősszel vagy télen visszatekintett az elmúlt két és fél esztendőre, arra jutott, hogy bár sokat gyengült a forint, és elmenetelt 320 környékéről 360 körülre, de a lakossági állampapírba fektető emberek számára a kamat ezt a folyamatot ellensúlyozta. Mindegy volt, hogy euró alapon számlapénzben vagy készpénzben tartották a megtakarításukat a magyarok, vagy vettek belőle MÁP Pluszt.

Azt, hogy a versenyben az eurót kell győztesnek kihirdetnünk 2022 tavasza döntötte el. Egy előre nehezen megjósolható háború lett az tehát, ami a hazai megtakarítók számára az euró tartását jutalmazta végül nagyobb vagyonnövekedéssel.

Nincs más hátra, minthogy új versenyt írjunk ki, azonban egyelőre nehezen tudnánk kiválasztani, hogy kik is álljanak rajthoz. A kamatmentes, likvid euró ott áll a rajtkockán. Vele szemben pedig számtalan, egyre magasabb hozamú forint eszköz sorakozik. Nincs azonban köztük egy sem, amit „szuperállampapírnak” nevezhetnénk, mint egykor a MÁP Pluszt. Hiszen a piaci hozamot esetleg meghaladó lakossági állampapírokért cserébe likviditási áldozattal fizetünk.

Amint az állam előáll olyan ajánlattal a kisbefektetők számára, amely rendszeres, garantált, 100 százalékos árfolyamú visszavásárlást tartalmaz, illetve a kamata meghaladja a szabadpiacon elérhetőt, újra meglesz az euró egyértelmű kihívója.

Milyen „hét bő esztendő”?

Többször is foglalkoztunk már azzal, hogy úgy tűnik, a világgazdaság és Magyarország túl van a „hét bő esztendőn”, most következik a „hét szűk esztendő”. Mit jelent ez?

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.