“Befektetési alternatívát mutatunk, ingatlanokon és állampapíron túl”

Jelenleg mintegy 750 milliárdos vagyont kezel a HOLD Alapkezelő, és ezzel a független magyarországi alapkezelők közül a legnagyobbak a piacon – mondta el Tuli Péter a Mandinernek. A társaság intézményi üzletágvezetője szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy a hazai befektetők túlzottan rövid időtávban gondolkoznak és túlzottan óvatosak a részvénybefektetésekkel szemben. Holott az infláció ütemének a csökkenésével muszáj jó hozamot ígérő, mégis szakértők által összeállított befektetésekkel színesíteni a portfóliót.


Halaska Gábor/ Mandiner: Úgy tudom, hogy a HOLD Alapkezelő különlegességeket nyújt a hazai piacon. Miben áll az önök egyedisége?

Tuli Péter: Jelenleg mintegy 750 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal a független magyarországi alapkezelők közül a legnagyobbak vagyunk a piacon. Kilencvenen dolgoznak a pénzügyi vállalkozásunknál, többségében természetesen közgazdászok, elemző és vagyonkezelő szakértők. Úgy gondolom, hogy a piacon három téren is különlegeset nyújtunk. Egyfelől, ahogy említettem, mi független vagyonkezelők vagyunk, azaz a döntéseinket nem egy nagy nemzetközi pénzügyi anyavállalat hozza. Azaz miközben ugyanolyan szigorú felügyeleti szabályok vonatkoznak ránk, ez a függetlenség nagyobb rugalmasságot ad a napi befektetési döntéseinkben. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben igen versenyképes hosszabb távú hozamokat tudunk felmutatni, ha a korábbi évek trendjeit megnézzük. A másik, hogy saját, dedikált elemzőcsapattal dolgozunk, nem csupán a nagy nemzetközi cégek anyagai alapján döntünk arról, hogy egy-egy alapba milyen papírokat vásárolunk.

Mi a harmadik dolog, ami megkülönbözteti önöket?

Talán ezzel kellett volna kezdenem, hiszen ez kiemelten fontos a befektetőinknek. A fő alapelvünk, hogy a tágabban vett régió részvénypiacait is vizsgáljuk, ráadásul jóval közelebbről látunk rá a dolgokra, mint a nagy nemzetközi versenytársaink. Továbbá olyan vállalatok részvényeibe igyekszünk fektetni, amelyek stabil nyereséges üzletmenet mellett, inkább alulértékeltek az adott körülmények között.

Tuli Péter, a HOLD intézményi üzletágvezetője
Fotó: Ficsor Márton / Mandiner

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A magyarországi és más V4-es országok mellett a görög, osztrák, török, illetve néhány nagy EU-s tőkepiacon is aktívan jelen vagyunk. Ezeken a piacokon összesen 250-300 olyan tőzsdei nagyvállalatot azonosíthatunk, amely kellően nagy forgalommal (likviditással) és reputációval büszkélkedhet, tehát befektetésként szóba jöhet a hozzánk hasonló nagybefektetők számára is. Ezek közül pedig mi a legígéretesebbeket válogatjuk ki. A legjobban árazott 100-150 részvénybe fektettünk az elmúlt években és ezt tervezzük a jövőben is. Tudatosan olyan vállalatokat keresünk, amelyeket a piac – különböző okok miatt – jelenleg alulértékel.

Milyen papírokban és milyen időtávon érdemes gondolkodni?

Inkább a klasszikus ágazatokat, például az olajipart vagy az energetika más ágait, a pénzügyi szektort (bankok, biztosítók), telekommunikáció vagy az egészségipart célozzuk. Természetesen mi nem hetekben, hónapokban mérjük a befektetési időtávot. Mivel független alapkezelő vagyunk, így akár hosszabb távon is tudunk „ülni a papírokban”, azaz megvárhatjuk, hogy a piac a helyén értékelje az adott nagyvállalatokat. Ez a gyakorlatban akár 3-5 éves időtávot is jelenthet. De persze előbb is kiszállhatunk, ha a körülményekben olyan jelentős változás következik be, amivel nem számolhattunk eredetileg, vagy az árazás helyreáll, és az árfolyam-növekedési potenciál csökken. Mivel pedig több mint 80-100 különböző részvényt tartunk az alapokban, így a kockázatot jelentősen csökkentjük.

Tud olyan érdekes vállalati példákat mondani, amely segít megérteni egy önökhöz hasonló nagybefektető gondolkodásmódját?

Az elmúlt években kézenfekvőnek tűnt például a fenntartható energiaszektorban vállalati részvényeket vásárolni, ám a megújuló energia hiába van benne a köztudatban, mint nagy üzlet, ezek a cégek a 2022 tavaszán kitört ukrajnai háború óta rosszul teljesítenek. Egyrészt a finanszírozás és az ilyen beruházások költsége is megdrágult, másrészt az így előállított energia ára relatíve magas, így a támogatásoktól és a változó kereslettől is függ több ilyen cég sorsa. Ellenben vannak olyan alulértékelt vállalatok, mint például a Maersk világpiaci szállítmányozó óriás vagy a tengeri szélerőműplatformokban utazó Ørsted, amelyek manapság számos mutató szerint olcsónak számítanak.

Nem csupán részvényalapjaik vannak, igaz?

Természetesen vannak – sőt, fókuszban vannak – különböző abszolút hozamú alapjaink, vegyes (állampapíros és részvény-) alapjaink és döntően csak részvényeket tartalmazó alapjaink is, így a magánbefektetők és az alapok alapja típusú termékeket kínáló intézményi partnereink is megtalálják a termékeink közt a számukra legideálisabbat.

Mi az, amit egy magyar befektetési alapkezelő szakember javasol annak, akinek szabadon mozgatható, akár csak pár százezer forintos megtakarítása van?

Világszerte és Magyarországon is mérséklődhetnek a kamatok, így nem elegendő az inflációt pusztán csak lekövető, csökkenő hozamokat kínáló állampapírokban gondolkodni. A jelenlegi piaci várakozások szerint 2024 végére 5-5,5 százalék körüli szintre csökkennek a hazai kamatok. Bár e várakozásokat kissé optimistának tartom, még ennél egy-két százalékponttal magasabb kamatszint, illetve állampapírhozam-szint sem lesz igazán elegendő ahhoz, hogy a hosszabb távon gondolkodó, például nyugdíjra takarékoskodó átlagemberek számára, hogy ne veszítse el a félretett megtakarítás a reálértékének egy részét.

Mi tehát ön szerint a megoldás?

Azt látom, hogy a magyar kisbefektetők különösen konzervatívak, az ügyfeleink közt is akadnak például orvosok, ügyvédek, sikeres mérnökök, akik – akár nagyobb magánvagyonuk ellenére is – szinte kizárólag ingatlanokban és állampapírban gondolkodnak. Természetesen a mai extra kamatozású, adómentes állampapírok igen jó alternatívát jelentenek, de a 2023-as magas hozamszintek már az idén sem maradnak fenn, folyamatosan csökkennek. Ez azt jelenti, hogy érdemes a portfólió bizonyos arányában abszolút hozamú alapokat, részvényalapokat, esetleg jól kiválasztott részvényeket vásárolni, a hosszabb távú megtakarítások egy részét ilyen eszközök felé terelni.

A világgazdaság egészét hogyan látja? Biztonságos ma a részvénybefektetés?

A részvények az állampapíroknál általában kockázatosabbak, de a várható hozamok is magasabbak. Ha részvényalapba fektetünk, akkor jelentősen csökken a kockázatunk ahhoz képest, mintha magunk választanánk ki néhány részvényt. A globális helyzet kapcsán előre kell bocsátani, hogy egy ilyen, számos egymásra épülő válságot hozó időszakot évtizedek óta nem látott a világ. A nagy elemzőházak is legalább három különféle szcenárióban gondolkodnak. Az egyik szerint a növekedés fokozatos lassulásával egy puha földet érés (soft landing) valósul meg, a másik szerint gyors és kemény lesz a növekedés fékeződése, a harmadik verzió szerint pedig megmarad a bővülés, de a korábbiaknál sokkal nagyobb inflációs környezetben. Személy szerint reménykedem a puha földet érésben, de azért nem vagyok felhőtlenül optimista.

Melyek a nagyobb pénzpiaci kockázati tényezők a világban?

Először is a kínai ingatlanpiacot említeném. Kevesen tudják, hogy a hatalmas ország ingatlanpiacának jóval nagyobb az összértéke, mint az Egyesült Államok részvénypiacának. A világ gazdasági növekedésének a közel 40 százalékáért pedig közvetlenül a távol-keleti nagyhatalom a felelős, 30 százalékáért pedig azok a fejlődő országok, amelyek többsége ezer szálon kötődik Kínához. A másik nagy kérdés, hogy az őszi amerikai elnökválasztások miképp befolyásolják majd a világ vezető hatalmának külpolitikáját, gazdaságpolitikáját. Az arany magas árfolyama azt mutatja, hogy a befektetők többsége tart attól, hogy az elmúlt évek turbulens időszaka még egy darabig fennmarad.

A magyar gazdaság szempontjából milyen kockázatot lát?

Számunkra a következő pár évben mindenképpen a német gazdaság mutatói lesznek igazán irányadók. Mert bár gazdaságilag is markáns lenyomatai vannak a keleti nyitás politikájának – gondoljunk a kínai akkumulátor- vagy e-autó-gyártók megjelenésére – azért a következő években még nagyon meghatározó marad a német–magyar-tengely súlya a hazai gazdaságban.

Az interjú eredetileg a Mandiner hetilap 2024. február 22-i számában került publikálásra.

Borítókép: Ficsor Márton / Mandiner