A gyorsétterem-hálózat teljes amerikai ellátási láncának energiaéhségét egyetlen texasi napelempark fogja kielégíteni.
A McDonald’s logisztikai egysége és partnercégei szerződést kötöttek a Blue Jay Solar napelemfarmmal az összes egyesült államokbeli mekis raktár, logisztikai központ és egyéb ellátáslánci egység energiaellátására – írta a Bloomberg. A Texasban, Houstontól 160 kilométerre épülő szolárpark éves 189 megawatt energiát biztosít majd a gyorsétteremláncnak.
Ez az energiamennyiség 38 ezer texasi háztartás éves energiaszükségletét tudná biztosítani.
A napelempark az Enel projektje. Az olasz megújulóenergia-óriás már eddig is jelentős összegeket fektetett be Texasban és további beruházásokat is tervez. Novemberben indította el az első helyi szolgáltatóegységét, ami energiát értékesít.
A PV Magazine szaklap arról írt, hogy 2023-ban már működik és termel majd a napelempark, 189 megawattos tétel szerintük 900 amerikai McDonald’s-étterem éves energiafogyasztását is le tudná fedni. Nem mellesleg a beruházás 275 építkezési dolgozónak ad munkát és 41 millió adóbevételt jelent Texas államnak.
Még tenni kell a zéró Mekiért
A zöldüzlet egy aránylag kis lépés a McDonald’s fenntarthatóság felé vezető útján; a Bloomberg elemzése szerint az ellátási lánc működtetése az étteremháló teljes károsanyag-kibocsátásának alig 15 százalékáért felelős.
Egy vállalat ellátási láncának károsanyag-kibocsátása a „Scope 3-as” emissziós kategóriába tartozik, tehát olyan üvegházhatásó gázok kibocsátását jelenti, amelyek közvetetten keletkeznek, például nyersanyagok beszerzésével, szállításával, termékgyártással, a végtermék létrehozásának teljes értékláncában. A World Resources Institute szerint a cégek teljes emissziójának 75 százalékáért ez a harmadik kör felel.
Igazán nagy zöldülést akkor érne el a hamburgeróriás, ha a termékpolitikájában venne 180 fokos fordulatot, és még több növényalapú termék beépítésével visszaszorítaná a marha- és disznóhús, illetve a sajt, az emissziós értelemben legkárosabb alapanyagainak feldolgozását és értékesítését. Ebbe az irányba tett lépés például az együttműködésük a mesterséges húst előállító és forgalmazó Beyond Meattel.
Egyelőre vegyesek az eredmények, az alternatív hús egyelőre nem is érhető el a teljes 13 ezer üzletes amerikai mekihálózat összes egységében. A vállalat hivatalos célja, hogy 2030-ra 36 százalékkal csökkentse az étteremhálózat üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 2050-re pedig „zéró” kibocsátóvá váljon.
Recesszióban is sül a krumpli, készül a burger
A globális élelmiszerár-infláció és az egyre vékonyabb lakossági pénztárcák ellenére a McDonald’s 9,5 százalékos étteremegységen belüli eladásnövekedést jelentett a legutóbbi negyedév végén.
Chris Kempczinski vezérigazgató szerint ebben semmi váratlan vagy csoda sincs: a versenytársakhoz képest megfizethető(bb) árszabással tartják meg a vendégeiket, sőt, kínálnak alternatív lehetőséget azoknak a fogyasztóknak is, akiknek most nem férnek bele a drágább étteremszolgáltatások.
Fontos ok a cég egyedi üzleti modellje is; az ingatlanportfólió-építés és -fenntartás. A McDonald’s a világ egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa, a franchisepartnerek az anyagcégtől bérlik (piaci ár felett) az egyébként összességében nagyon jó elhelyezkedésű üzleteket. A termékértékesítés mellett a bérleti díjakból származó bevétel egy kiszámítható lába a gyorsétterem-óriásnak. Nem véletlen, hogy McDonald’s a 2007-2009-es válságot is – sok vállalattal szemben – zökkenőmentesebben vészelte át akár, a kereskedelmi-értékesítési számokat, akár a részvény teljesítményét nézzük.
A vezérigazgató egyébként borúlátó: Amerikában mérsékelt, Európában egy ennél mélyebb és hosszabb rossz gazdasági időszakot vár – bár arról kommunikál, hogy felkészültek a recesszióra.
Kempczinski arról is beszélt, hogy a kínai zéró Covid politika megnehezítette a helyi piacon a dolgukat, mégis, szerinte összességében stabil és erős az üzletük globálisan.
Ezt a kijelentést azért árnyalja a Meki kelet-európai és közép-ázsiai helyzetkébe. Miközben Lukasenka alig egy hónapja még arról beszélt, hogy a Fehéroroszországból kivonuló McDonald’s helyét a fehérorosz vállalkozásoknak és gyártóknak kell átvenniük, hiszen ők
„ugyanúgy ketté tudnak vágni egy zsemlét és beletenni egy szelet húst”,
addig az étteremlánc helyét Oroszországban átvevő Vkusno & tochka (Tasty & that’s it) beismerte, hogy rendszeresen egyeztet – szigorúan videóchaten és nem személyesen – a nagy előddel.
Megállapodást kötöttek ugyanis a Meki év eleji kivonulásakor, hogy strukturált és zökkenőmentes márkaleépítés hoznak tető alá. Ez a termékmegjelenésre, a szín- és arculathasználatra, sőt a szósztípusok összetevőire is szigorú szabályokat hárít az orosz utódra, ami nemrég a Big Macet Big Hit-re, a Happy Mealt pedig Kid’s Combora alakította át.
Bevállalható áldozat, ha már átvették a piacot egy olyan cégtől, ami a kivonulással éves 300 millió dolláros működési bevételtől esett el…
Kicsit délebbre, a kazah McDonald’s-ok (24 étterem) pedig már hetek óta zárva vannak, mivel nem jutnak alapanyagokhoz, amik korábban Oroszországból érkeztek. (A kazah, ukrán és orosz mekihálózat egy ellátási láncra volt kapcsolva a háború előtt.)
Általános jelenség, hogy a vállalatok igyekeznek csökkenteni környezetterhelésükön. A kezdeti lépések a Scope 1 és 2 szinteket célozzák jellemzően (tehát tevékenységük közvetlen hatásait igyekeznek tompítani), míg a Scope 3-at célzó intézkedések még viszonylag ritkák. Ennek egyik oka, hogy a Scope 3 hatás mérése sem igazán pontos még napjainkban, rengeteg becslésre épül, és könnyen előfordulhat, hogy a sok áttételes tényező nem mindegyike kerül számszerűsítésre. Ilyen bizonytalan környezetben pedig nehéz döntést hozni a szükséges beruházás méretéről, így pedig arról is, hogy hogy mit kell tenni ahhoz, hogy egy cég valóban nettó zéró kibocsátó legyen.
A McDonald’s működésével kapcsolatban pedig érdemes szem előtt tartani a kiskereskedelemben már többször bemutatott úgynevezett downtrading hatást, tehát amikor a fogyasztó olcsóbb termékvariánsokat, helyettesítő termékeket vagy saját márkás termékeket vásárol. Hasonló jelenség figyelhető meg az éttermek piacán is: jellemzően a fejlett országokban, ahol a gyorséttermi étkezés egy olcsó alternatívának számít, az értékesítési volumen kevésbé sérül, sőt növekedhet is, ugyanis kiváltja a drágább éttermi étkezést. Ezzel ellentétben a fejlődő régiókban, ahol bár a gyorsétteremláncoknál ugyanazokat a termékeket olcsóbban vásárolhatjuk meg, mint a fejlett országokban (erre utal a Big Mac index is), ez mégis arányosan egy drágább alternatívának számít, így recesszióban jobban sérülhet a volumen, mint egy fejlett országban.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.