A válság utáni nadrágszíjszorítás, a gazdagoknak kedvező jövedelempolitika és az EU-s támogatások hatására Magyarországra áramló pénzek megtették hatásukat: a hazai lakossági vagyon 2007-8-hoz képest duplázódott!
Nézzük, mennyi volt a hazai lakossági pénzügyi vagyon az MNB statisztikái alapján az adott évek végén:
| Év | milliárd Ft |
|---|---|
| 1995 | 3 600 |
| 1998 | 6 500 |
| 2003 | 11 500 |
| 2008 | 15 500 |
| 2012 | 22 500 |
| 2016 | 34 500 |
Ha a GDP-hez viszonyítjuk a számokat, akkor sokkal érthetőbb mi történik (lakossági nettó pénzügyi vagyon osztva a GDP-vel
| Év | |
|---|---|
| 1995 | 62% |
| 1998 | 62% |
| 2003 | 61% |
| 2008 | 57% |
| 2012 | 78% |
| 2016 | 97% |
A magyar lakosság pénzügyi vagyona (szemben a korábbi stabilitással) a válság óta gyakorlatilag felrobbant, vélhetően a bevezetőben felsorolt három tényezőnek köszönhetően. Azonban azt is tudjuk, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősen nőttek a 2008 utáni időszakban, magyarul míg korábban viszonylag stabil vagyoni helyzet volt jellemző, 2008 óta azonban a gazdagok nagyon meggazdagodtak.
Ennek egyébként fontos kihatása van az ingatlanpiacra is, nem véletlen a Budapesten és néhány nagyobb városban bekövetkezett ingatlanárrobbanás. Ha azt feltételezzük, hogy a lakosságnak van egy megcélzott pénzügyi vagyon-ingatlanvagyon aránya, akkor ebből az is következik, hogy a pénzügyi vagyon növekedése szinte automatikusan magával hozza az ingatlanvagyon (ingatlanárak) növekedését. Leegyszerűsítve: a sok pénzt valamibe rakni kell, és ennek egyik csatornája az ingatlan, ha túl sok van már állampapírban, bankbetétben, miegymásban, akkor kell rakni ingatlanba is.
Jelenleg kb 50 ezer milliárd Ft a hazai lakásvagyon értéke, az FHB lakásárindexe alapján megbecsülhetjük, hogy ez a múltban hogy alakult, és hogyan aránylott a lakossági megtakarításokhoz
Lakásvagyon becsült értéke
| Év | milliárd Ft |
|---|---|
| 1998 | 12 500 |
| 2003 | 37 000 |
| 2008 | 46 000 |
| 2012 | 37 000 |
| 2016 | 50 000 |
És az arányok (lakossági pénzügyi vagyon osztva lakásvagyon):
| Év | |
|---|---|
| 1998 | 52% |
| 2003 | 31% |
| 2008 | 34% |
| 2012 | 61% |
| 2016 | 69% |
Ez tehát azt mutatja, hogy a pénzügyi vagyon (bankbetét, befektetési alap, stb) hogyan aránylik a lakásokban megtestesülő vagyonhoz. Amikor ez az érték alacsony, akkor a lakosság teljes vagyonának nagy része van ingatlanban, kevés friss pénz van ami még ingatlant akarhat vásárolni, leegyszerűsítve: az ingatlan drága. Amikor az érték magas, akkor nagyon sok
pénzügyi vagyon van a lakásvagyonhoz képest, sok a még potenciálisan ingatlanba forgatható pénz, az ingatlanárak alacsonyak.
A fura helyzet tehát az, hogy – főleg az EU-s pénzeső és a gazdagoknak kedvező jövedelempolitika miatt – még mindig nagyon sok olyan pénz van Magyarországon, amely potenciálisan ingatlanba mehet, így hiába mentek már sokat az ingatlanárak, sok pénz hever még a partvonalon, jelentős a potenciális ingatlan iránti kereslet. A hazai ingatlanboom – hacsak nem jön valahonnan egy hirtelen világgazdasági válság – még távolról sem ért véget. További folyomány, hogy amíg dől be az EU-s pénz, addig várhatóan egyéb formákban (lakossági állampapír, befektetési alap) is rapid módon fog nőni az állomány.