Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia előretörésével, a robotizációval és a digitalizációval forradalmasítja a világot. A másik a klímavédelem jegyében zajló energiaátmenet, amely a fosszilis energiaforrások leváltására és a megújuló energiaforrások térnyerésére fókuszál.
Mindkét megatrendre dollárok ezer milliárdjait költik évente. Ám míg a tőzsdén előbbivel nagyot lehetett kaszálni 2023-ban és 2024-ben is, addig utóbbival hatalmasat buktak a befektetők.
A technológiai cégeket tömörítő NASDAQ index közel duplázott, míg az S&P Clean Energy index értékének 40 százalékát elveszítette két év alatt.

A technológiai cégek ma a legdivatosabb, legnépszerűbb befektetések a világon, miközben a zöld átmenethez kapcsolódó iparágak kegyvesztetté váltak. Az elmúlt két évben a befektetők fele távozott a BlackRock tiszta energia alapjából, ami passzív módon követi az S&P Clean Energy indexet.
Mi áll a tőzsdei divergencia mögött?
Míg a technológiai forradalom már rövidebb távon hatékonyságbővülést hoz a világnak, az energiaátmenetre költött milliárdok rövid távon hatékonyságveszteséggel járnak.
Az olcsó, de szennyező szénhidrogénektől való megszabadulás, az elektrifikáció rendszerszinten átmenetileg rezsinövelést okoz, de hosszabb távon a klímakatasztrófától óv meg minket, aminek megkérdőjelezhetetlen a társadalmi és gazdasági hozadéka.
A technológiai szereplők egyelőre egyeduralkodóak, kvázi monopóliumként működnek, így hatalmas profitrátával tudnak dolgozni. A befektetők pedig hisznek abban, hogy ez a jövőben is így marad. A jövőbeni volumennövekedés magas profitrátával hatalmas profitnövekedést vetít előre, és így magasra pumpált árazási szorzókat okoz a jelenben.
Ezzel szemben a tiszta energia aliparágaiban hatalmas a verseny.
A know-how jellemzően nem egy-két cég kezében összpontosul. Kis túlzással bárki képes naperőművek telepítésére és azok alkatrészeinek gyártására, sokan tudnak akkumulátort és elektromos autót is gyártani. A szereplők létszáma igen magas, ráadásul Kína előreszaladt a gyártókapacitásokkal, dominálja a szektort.
A kínai gyártók által élvezett versenyelőny a nagy volumenekkel párosulva nehéz helyzetbe hozza a piaci szereplőket. Jellemző, hogy 2024-ben bármennyire is új csúcsra tört a globálisan telepített naperőművek száma, csődbe ment az egyik legnagyobb napmodulgyártó társaság, a Maxeon.
2024-ben ráadásul „politikai pofonok” is érkeztek. Ősszel megválasztották Trumpot, a német koalíció pedig szétesett, és minden valószínűség szerint a zöldek kikerülnek a kormánykoalícióból a következő választások, a küszöbön álló januári választások után. Kína ugyanakkor hatalmas lendülettel halad egy zöldebb jövő irányába.
Lassan már minden második eladott autójuk elektromos, atomerőművek sorát építik és szórják tele az országot nap és szélerőművekkel.
Befektetői szempontok a zöld részvények kapcsán
A visszapillantó tükörbe nézve nehéz elhinni, hogy egy uralkodó trend fordulhat, még akkor is, ha ezt a részvénypiaci történelem számtalanszor produkálta. A várakozások megváltozása mégis bármikor bekövetkezhet. Az eufóriát kiábrándulás követi, a letargiát pedig optimizmus váltja, amióta tőzsde a tőzsde.
Míg a technológiai cégekbe jelenleg fokozott várakozásokkal fűtött magas árazottság mellett lehet beszállni, addig az energiaszektorban jóval olcsóbban adódnak lehetőségek.

Ráadásul a két szektor egy fontos ponton kapcsolódik. A mesterséges intelligencia áramigénye óriási. Egy AI-szerver tízszer annyi áramot fogyaszt, mint egy hagyományos. A globális techvállalatok pedig igyekeznek minél több zéró emissziós áramszerződést kötni, azaz keresletet támasztanak a tiszta energia értékláncára. Becslések szerint az adatközpontok generálta áramkereslet duplázódhat és 2030-ra már a világ áramfogyasztásának 12 százalékát is adhatja.
Értékalapú befektetőként, a globális energiapiacra fókuszálva, úgy vélem, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és növelni kell az energiaátmenethez kapcsolódó „zöld” részvények arányát. Az energiaátmenet vonata ugyanis robog előre és most jócskán leértékelt jegyet váltva lehet rá felszállni.
A siker kulcsa abban rejlik, hogy a „lemészárolt” zöld piacon olyan vállalatokat válasszunk, amelyek nemcsak a környezetbarát energiainfrastruktúra kiépítésében jeleskednek majd, hanem képesek lesznek ezt a részvényesek számára jövedelmező módon megtenni.
Ott, ahol kisebb a verseny, nagyobbak a belépési korlátok, a technológiai know-how és más adottságok pedig biztosítják a pénzügyi értékteremtés megvalósulását is.
A szerző, Szőcs Gábor a HOLD Orion Befektetési Alap portfóliókezelője. 18 éve követi az energia- és részvénypiacokat. Az Orion Alap egyik stratégiai célja, hogy globális palettáról válogatott, alulértékelt energia-, közmű- és nyersanyagpiaci részvénybefektetésekkel növelje az alap hozamát.
A Tele Energiával sorozat többi részét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

