Egyre többször elhangzik, hogy a cégeknek elegük lett az akadozó beszállítói láncból, alapanyaghiányból, a kiszámíthatatlan beszerzésből, a vevők panaszaiból és új raktár építésbe, kezdenek, ugyanis nem szeretnének a fenti problémákra több energiát pazarolni és inkább növelik a raktárkészletet – ha lehet.
Mi történt az elmúlt egy évben?
2019 év végén elindult a Covid-19 Kínában, amelynek terjedése ellen az egyik legjobb védekezés a karantén. A karantén miatt sorra zártak be az üzemek először Kínában, majd a többi alapanyaggyártó országban, összezavarva ezzel az egyébként is feszített tempóban működő gyártást és logisztikát. Mivel a járvány 2020 elejére már világméretűvé vált, a legtöbb helyen leállt a „mobilitás eszközeinek” vásárlása, (mint például az autók, ruhák, cipők). Eközben a gyártás újra indult Ázsiában, de a fogyasztói igények megváltoztak és hirtelen őrült mennyiségű home office eszközökre lett szükség (tablet, játékkonzol, notebook, kanapé) a mobilitás eszközei helyett. A megnövekedett és megváltozott igények miatt gyártósorokat kellett átállítani és közben lekötötték a teljes konténer-kapacitást is. Néhol teljes kikötőket zártak le ezzel is lassítva a szállítást.
Nagyot tudott profitálni, akinek volt árukészlete home office eszközökből, mivel a megnövekedett igény miatt emelni tudta az árakat. Az árukészlet pótlása már számukra is sokkal nehezebb.
Kell raktárbővítés vagy sem?
Amennyiben egy termékből nagyobb profittal sokkal többet el lehet adni és közben a vevői kör is stabilizálódik – kell az új raktár és a megnövelt árukészlet. A kérdés az, meddig lesznek itt a lezárások, akár az új szuper mutációk miatt és milyen ütemben, tempóban alakulnak át újra a fogyasztói szokások, azaz megfelelő ütemben tud-e átalakulni az árukészlet, ha újra változik a világ. A fogyasztói igények változását jelzi például az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök iránti igény megnövekedése, vagy az irodaházak iránti igények változása.
Visszakanyarodva a raktárakat szorosabban érintő témához, jelenleg is akadozik a beszállítói lánc, miért lenne megoldás a nagyobb raktár, főleg, ha a jelenlegi raktárkapacitások sincsenek kihasználva, mert nem érkezik meg az áru? Számomra azonban szintén érdekes kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy időben indul el az új raktárak feltöltése és a pénzcsapok elzárása. Ha az infláció megfékezése érdekében a jegybankok elkezdik elzárni a pénzcsapokat, nem lesz több helikopterpénz. Hirtelen visszaeshet a fogyasztás. Az árukészletek megmaradhatnak, ami csökkenő logisztikai és alapanyagelőállítási terhelést jelent, azaz normalizálódik. Mindez hatással lesz a nyersanyagárakra, szállítási költségekre is. A többletrendelés végül magasabb áron beérkezik és a raktárban marad.
Arra érdemes visszaemlékezni, hogy néhány éve még az irodaházépítési, azelőtt pedig a bevásárlóközpont-építési láz volt, majd arról jöttek a hírek, hogy Amerikában sorra zárnak be a bevásárlóközpontok.
2019 októberében, a pandémia kapujában még azt olvashattuk Erős a bérleti kereslet, ezért történelmi minimumra süllyedt a kihasználatlansági ráta a Budapest iroda- és ipari-logisztikai piacán most pedig a cégek kisebb irodabérleteken gondolkodnak.
A döntés szempontjából a fő kérdés, mikor lesz vége a járványnak és elzárják-e a pénzcsapokat.
A következő ábrákból azt a következtetést tudom levonni, hogy az irodai munkák esetében megnőtt az otthon dolgozók aránya, ami előre vetíti, hogy nincs szükség akkora irodára, és nőtt is a kihasználatlansági ráta, a lejáró bérleti szerződések alkalmával kell átgondolni a folytatást, de akár tovább nőhet. Mindeközben a feldolgozóiparunk nem nőtt jelentősen, inkább átalakult. Ha a visszaalakulás hasonló sebességgel történik, mint az átalakulás, könnyen lehet, hogy sok új raktár kihasználatlanul fog állni (a kihasználatlansági ráta emelkedett az elmúlt időszakban).
