Mennyibe kerül egy labdarúgó-világbajnokság?

Vészesen közeleg a katari labdarúgó-világbajnokság kezdőrúgása. Ha valamikor, akkor most igazán érdemes kitekinteni arra, hogy mégis mennyibe kerül a mostani rendezés, illetve arra is érdemes kitérni, hogy a szokatlan időponton túl miért egészen unikális ez a 2022-es téli esemény.

Mitől egyedi Katar?

Először is fontos leszögezni, hogy ilyen kicsi ország még soha nem rendezett világbajnokságot. Az alig 12 000 km²-nyi felületen elterülő ázsiai ország 3 millió körüli lakossal rendelkezik. Területét illetően még a szintén 3 millió lakóval bíró Uruguay (az első világbajnokság rendezője, 1930) is sokkal nagyobb. Katar tehát Magyarország méretéhez képest is egy nyolcad akkora nagyságú ország. A nyolc helyszín öt városban került felépítésre. Hat stadion teljesen újonnan készült el, és a maradék kettő is komoly rekonstrukción esett át. Katar története során még soha nem szerepelt világbajnokságon, így a novemberben kezdődő esemény igazán különleges lesz az ország történetében. A mérkőzésekre 1,3 millió szurkolót várnak, és nyilván bizonytalan, hogy mennyi olyan ember szeretne belépni az országba, aki csak a hangulatból szeretne szippantani egy keveset. Az egész világbajnokságon megközelítőleg 3 millió meccsbelépő talál majd gazdára, de nem meglepő módon lesznek olyanok, akik több találkozóra is eljutnak majd.

Mennyibe kerülnek a sportesemények?

Összehasonlításként kicsit távolodjunk el a futballtól és nézzük meg különböző nyári – és téli olimpiák költségeit vagy éppen a 2017-es FINA vizes világbajnokság büdzséjét. Ez utóbbi összejövetelt Magyarország rendezte meg, és ekkor épült fel az azóta ikonikussá váló Duna Aréna is. Az összes költség 100 millió dollár körül alakulhatott akkor. Ezzel szemben egy átlagos téli olimpia 3-15 milliárd dollár közötti költséget jelenthet. A nyári olimpiák összege pedig 8-20 milliárd dollár között állhat meg. Ugyanakkor mint mindig, itt is vannak kivételek. Katar esetében ennek még különös jelentősége lesz történetünkben. A kivételek közé olyan események tartoznak, mint a 2008-as pekingi olimpia, amely 44-52 milliárd közötti dollárba került. A mai napig legdrágábbak titulált a 2014-es (téli) szocsi olimpia, amely 55-60 milliárd dollár körüli összeget tehetett ki. Szocsi nem volt túlzottan ideális helyszín, hiszen nem kellően télies, másrészt olyan hegyi építkezéseket kellett kivitelezni a környékén, ami jelentősen megdrágította a projektet. Ezek mellett a korrupció is „fontos” eleme lehetett a végső számlának. Arról már a korábbiakban is hosszasan írtam, hogy a különböző autoriter vagy diktatúra típusú államok számára kiemelten fontosak ezek a sportesemények politikailag, így a kínai vagy orosz számok és a melléjük csapódó maximalizmus sem szolgálnak különösebb meglepetéssel. 2024 kapcsán két olimpiai helyszín esetében is kialakult társadalmi vita. Budapesten végül a Magyar Olimpiai Bizottság maga vonta vissza a rendezési igényét, míg Hamburgban népszavazáson, szoros küzdelemben utasították el a lakosok a pályázást. A tiltakozását nem meglepő módon ezeken a helyeken is a kalkulált büdzsé okozta.

Mennyibe is kerül akkor a futball-világbajnokság?

Ne kerülgessük tovább a forró kását! A katari világbajnokság költségei ugyanis minden elképzelhetőt felülmúlnak. Az átlagos világbajnokságok árai a nyári olimpiák költségeivel vetekedtek az elmúlt években. A brazil világbajnokság (2014) költségét 12 milliárd dollár körüli összegre teszik, míg az oroszországi vébé (2018) büdzséjét 14 milliárd dollár körül kalkulálják. A 2012-es londoni olimpia és a 2016-os riói játékok is 13 milliárd dolláros kiadáson mozoghattak. Hasonló lehetett volna a szerencsétlen sorsú tokiói olimpia (eredetileg 2020, majd 2021) költségvetése is. Azonban az egy év tolódás miatt végül 35 milliárd dollár körül állt meg számláló.

A katari számok viszont 220 milliárd dolláros (!) összeget tesznek ki az egyöntetű beszámolók szerint. Ahogyan a korábbiakban említettem is, hat, teljesen új, modern stadion jött létre az országban. A 2026-os amerikai-kanadai-mexikói világbajnokságon az infrastruktúra ehhez képest kis túlzással már teljes mértékben rendelkezésre áll. A katari stadionokra elköltött összeg akár a 10 milliárd dollárt is kitehette, amely más rendezések esetében a teljes költséget jelenthette. A katariak 36 milliárd dollárt önthettek egy komplex metrórendszer létrehozására, amelyet iszonyúan olcsón lehet majd használni. A meccsjeggyel rendelkezők pedig ingyenesen vehetik igénybe a világbajnokság hetei alatt ezeket a járatokat. A további pontos költségeket igen nehéz kibogozni, de az egészen bizonyos, hogy Katar egy teljesen egyedi, innovációs központot húzott fel, amely szállodákkal, repülőterekkel és számos szolgáltatási egységgel áll rendelkezésre. A 2014-ben átadott Hamad nemzetközi reptér költségei ugyan nyilvánosságra kerültek, és ezek 17 milliárd dollárt tettek ki. Az információk szerint Katar a rendezéssel a 2030-as évekbeli terveinek megalapozását és további üzleti projekteket kíván előkészíteni. A számítások szerint csak a 2022-es téli vébé 17 milliárd dolláros növekményt tesz majd hozzá a gazdaságukhoz. A világbajnokság rendezését 2010 telén elnyerő ország mindenesetre nem tétlenkedett az elmúlt évtizedben, hogy a maximumra tekerje a felkészülést és a hosszú távú tervezést.

A 2026-os amerikai-mexikói-kanadai rendezés költségei még ismeretlenek, de a Boston Consulting Group számításai szerint a rendezővárosok akár 100-500 millió dolláros nyereséggel számolhatnak. Igaz viszont, hogy a legtöbb városban akár 300 millió dollár körül kell megelőlegezni a projektet. Ugyanakkor ez nem tűnik túlzottan nagy árnak a lehetséges növekmény érdekében. Ráadásul Toronto vagy Vancouver számára ez egy igen komoly eseménynek ígérkezik. Kanada ugyanis még soha nem rendezett meg ekkora sportrendezvényt, és mindez még akkor is igaz, ha a 80 találkozóból csupán 10 lesz az országban. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy meglévő infrastruktúrának hála a számok nem szaladnak majd el és a katari vébé költekezéseit jó eséllyel soha nem dönti meg senki. Érdekesség, hogy 2028-as Los Angeles-i olimpia büdzséjét jelenleg 7 millió dollár körülire számolják az Egyesült Államokban.

Kik tudnak megrendezni egy nagy sporteseményt?

Ahogyan az a fentebbiekből is kiderül, ezen sportesemények anyagi, logisztikai, társadalmi és minden további költségei hatalmasak. A 2017-es magyarországi vizes-világbajnokság példáján igyekeztem érzékeltetni azt a különbséget, hogy tulajdonképpen akár kétszázszoros is lehet egy olimpia vagy labdarúgó-világbajnokság megrendezésének ára. Katar költéseinek ismeretében pedig már nem is igazán érdemes számolni a különbségekkel. A labdarúgásban a növekvő válogatott szám (2026-tól 32-ről 48-ra), az olimpiákon a bővülő és egyedi sportágak (gördeszka, golf, pálya-kerékpározás, BMX stb.) igényei jelenthetnek további komoly kiadásokat a jövőbeli világeseményeken. Egyáltalán nem véletlen tehát, ha az olimpiákra továbbra is olyan országok akarnak bejelentkezni, mint Kanada, Oroszország, Kína, India vagy az elmúlt időszak rendezéseit elnyerő Franciaország, Egyesült Államok és Ausztrália. A labdarúgó-világbajnokságok esetén megszaporodni látszanak a közös rendezésű, akár három-négy országot is magába ölelő tervek. Kimondható tehát, hogy a meglévő, komoly infrastruktúrával rendelkező helyszínek mellett már csak az olyan próbálkozók rúghatnak majd labdába, ahol a politikai igény megjelenik arra, hogy egy-egy gigantikus rendezvénnyel sikerüljön felhívni a figyelmet bizonyos államokra.

A cikk szerzője Sziklai Attila