Ha érdekel Földünk megóvása, érdemes tisztában lenni a nagyságrendekkel arra vonatkozóan, hogy a repüléssel, autózással, buszozással, vonatozással mekkora környezetszennyezési különbségek között választhatunk. Ehhez szemléletes segítséget ad az alábbi ábra, amely egy-egy utasra és azonos távolság megtételére vetítve hasonlítja össze az egyes járművek CO2-kibocsátását.
Kiemelném, hogy a személygépkocsi itt kifejezetten dízel autóra vonatkozik. Egy benzines vagy hibrid jármű esetén természetesen nagyságrendekkel kisebb is lehet a károsanyag-kibocsátás. Illetve, arra hívnám még fel a figyelmet, hogy egy személy repülése, autózása vagy buszozása tulajdonképpen nagyon hasonló nagyságrendben okoz CO2 szennyezést a távolságra vetítve. A repülés súlyos problémája inkább az, hogy nagy mennyiségben okoz egyéb károsanyag-kibocsátást. Míg az autó vagy busz hátránya, hogy kanyargós utakon haladva, jóval nagyobb távolságot bejárva jutunk el az úticélunkig, ellentétben a légvonalban közlekedéssel.
Az elsődleges következtetésünk az lehet, hogy vonattal – vagy legalább többen utazva egy autóval – sokat csökkenthetünk a környezetszennyezésünkön. A másodlagos következtetésünk pedig talán az, hogy a károsanyag-kibocsátásunk leginkább attól függ, hogy milyen messzire akarunk eljutni. Tehát, egyszerűen azzal használunk a legtöbbet, ha nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy milyen a világ Európán kívül.
Nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy az emberiség teljes szennyezésének csak 10 százaléka az autózás és 2-3 százaléka a repülés következménye. Tehát, a fogyasztásunk más területein tudatos fáradozással bőven ellensúlyozhatjuk az utazgatási vágyunkat. Mindezt látva, a legfontosabb üzenet viszont sajnos éppen az, amivel az emberiség a legkevésbé szeretne szembesülni. A bolygót akkor tudjuk megóvni magunktól, ha kevesebbet fogyasztunk, nem megyünk sehová, és lehetőleg nem is vagyunk. Ez pedig olyan feloldhatatlan dilemmákkal fonódik már össze, mint az emberi élet értéke, vagy egyáltalán az élet értelme. Erre szemléletesen megbotránkoztató ábra az alábbi, amely azt mutatja meg, hogy a Földet körülbelül 2 tonna károsanyagtól óvjuk meg azzal, ha egy évig nem használunk autót, ha lemondunk egy tengerentúli utazásról vagy otthon átállunk zöld energiára. Míg ezzel szemben 58,6 tonnára becsülik az éves károsanyag-kibocsátást, ami egy gyermek nevelésével jár. Ideértve persze az étkeztetésétől a közlekedésén át, a Kínából importált és évente kinőtt cipőig sok mindent.
Ha zárásként szabad egy személyes javaslattal szembe mennem a sok statisztikával, az mégis az lenne, hogy neveljünk és okosítsunk minél több tehetséges kis gyerkőcöt a jövő emberiségének! Annál nagyobb esélyünk lesz arra, hogy páran közülük világmegváltó találmányokkal felülírják mindazt, amiről ez a bejegyzés szólt.