Mennyit (nem) költünk fenntarthatóságra?

Nem könnyű megválaszolni a kérdést. Ez érthető, egyrészt nagyon sokáig a fenntarthatóság nem szerepelt a gazdasági vagy bármilyen szempontok között, másrészt a fenntarthatóságot a maga komplexitásában nagyságrendekkel nehezebb mérni, mint egy-egy gazdasági indikátort. A gazdasági érdekek is erre hajtották az aktorokat és a döntéshozókat, nem volt ésszerű elvárás olyan mérésre költséget fordítani, ami utána nem került bele a döntéshozatali folyamatba. Sokáig a fenntarthatóság lokális problémaként jelentkezett csak, és újabban érzékeljük globális hatásként.

Egyszerűbb onnan megközelíteni a címbéli kérdést, hogy mennyit költünk másra, ami hatását tekintve ellentétes a fenntarthatósággal, valamint mennyit kellene költenünk azért, hogy ne növeljük, illetve csökkentsük a gazdaságunkat, társadalmunkat és előbb-utóbb az életünket fenyegető globális hatásokat. Az áttekintő grafikonok kiválóan megmutatják a trendeket, a konkrét adatokban való elmélyedés nélkül is.

Amire büszkék vagyunk

Néhány ábra azok közül, amelyek jellemzően büszkeséggel szoktak sokakat eltölteni amiatt, hogy az ipari forradalom óta mennyi haladt az emberiség a fejlődés útján.

Az emberi népesség (globális) változása az elmúlt 320 évben és várhatóan a további közel 30 évre:

A várható élettartam változása az elmúlt 250 évben, kontinensenként:

A világ GDP-je az elmúlt két évezredben:

A világ energiatermelése és fogyasztása az elmúlt 220 évben:

A világ acéltermelése az elmúlt 50 évben:

Amit fenntarthatóságra költünk

Amennyivel újabb kutatási terület és gazdasági szempont a fenntarthatóság, annyival kevesebb a könnyen elérhető vagy egyáltalán létező adatsor és grafikon. Néhány példa:  

Az EU 28 tagállamának környezetvédelmi kiadásai 2003-2013 között, értékben (oszlopok; bal tengely) és a GDP százalékában (vonalak; jobb tengely):

Forrás: Európai Bizottság

A címükben „fenntartható” vagy „fenntarthatóságot” tartalmazó tanulmányok száma évenként és halmozódva az elmúlt 50 évben, részben lineáris, részben logaritmikus skálán; a fekete pöttyök (bal tengely) mutatják az évente megjelenő ilyen tanulmányok számát, a fehér pöttyök (jobb tengely) a halmozódó értéket mutatják a jobboldali skálán:

Forrás: Researchgate.net

Árnyalja a képet a hadikiadások mértéke, ami azért lényeges, mert a hadászat kimondottan olyan ágazat, ahol a fenntarthatóság az utolsó szempont; hadi kiadások a GDP arányában az elmúlt 60 évben:

Forrás: Világbank

Rengeteg, de sajnos csak országra bontott grafikont lehet találni még és elemezni az IMF klímaváltozás műszerfalán.

Itt két grafikont érdemes együtt nézni ugyanazon országokra, a környezetvédelemre fordított kiadásokat és a fosszilis energiahordozókra vonatkozó explicit és implicit támogatásokat, éppen egymás alatt van a két ábra. Jellemzően érdemben nagyobb a támogatások mértéke, mint a környezetvédelemre fordított kiadásoké, de nincs függvényszerű kapcsolat, és vannak országok, például Belgium, ahol van olyan év, amikor a környezetvédelmi kiadások, ha sokkal nem is, de legalább meghaladják a fosszilis támogatásokat.

Közvetlen hatások

Globális üzemanyag felhasználásból és ipari folyamatokból eredő szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 270 évben, milliárd tonnában:

Forrás: Statista

A mikroműanyag-szennyezésről ilyen grafikon nem érhető el, mivel a probléma csak mostanában bukkant fel. Itt inkább a térkép szolgálja a vizualizációt. A globális áramlatok nagyon hatékonyan terítik szét a szennyezést, a tengeri szennyezés háromnegyedét a műanyag és mikroműanyag adja. A különösen ijesztő része a problémakörnek, ami átvitt értelemben és nagyon közvetlen módon is fejfájást okoz, hogy nem tudjuk, hogy a mért értékek nagyok vagy kicsik, veszélyt jelentenek már most vagy majd csak a következő nagyságrend átlépésekor, miközben a szennyezés már megtörtént, nagyítóval sem könnyű mikroműanyag szennyezéstől érintetlen területet találni.

A globális mikroműanyag-szennyezés eloszlása:

Forrás: GRID-Arendal

A városi területekről a gumiabroncsokból származó mikroműanyag-szennyezés felhalmozódása távoli területeken:

Közvetett hatások

A kibocsátott mellék- vagy bomlástermékek mellett számolnunk kell közvetett hatásokkal is. A tudományos közösségben mostanra már nem maradt semmiféle kétség arról, hogy a közvetlen hatások állnak a közvetett hatások mögött is, a sokasodó problémák oka az emberi tevékenység, a gazdaság globális fenntarthatatlansága. Néhány közvetett és egymással összefüggő hatás:

Átlagos évi hőmérsékletváltozás:

Légköri CO2 koncentráció 1900-tól napjainkig havi szinten és éves változásban:

A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák száma az elmúlt 40 évben:

Hogy állunk most, és főleg merre tartunk?

Ami nagyon világosan látszik a trendekből, hogy a kibocsátásunk és fogyasztásunk, ezzel együtt a környezetünkre gyakorolt hatásunk exponenciálisan növekszik, és az utóbbi jó pár évtizedben beléptünk a növekedési görbék különösen gyorsan felfelé ívelő szakaszába. Ehhez képest a környezetre gyakorolt hatásunkat tompítani, csökkenteni vagy visszafordítani kívánó fenntarthatósággal csak az utóbbi pár évben, évtizedben kezdtünk foglalkozni. Itt is már látszik egy-két részterületen exponenciális emelkedés, vagy legalább a szintén exponenciálisan növekvő GDP-hez kötődő, így összességében szintén hatványozottan emelkedő környezetvédelmi ráfordítás, de az erős időbeli eltérés miatt a már most is hatalmas különbség jelenleg még gyorsulva nő. A büszkeségünkre okot adó eredményeket még a növekedési görbék közel lineáris fázisában értük el, a mostanra tetemesre hízott hatásunkat viszont a kibocsátásunk és fogyasztásunk meredeken exponenciális és a fenntarthatóságra fordított költségek szinte lineáris emelkedése mellett kellene a különbséget visszafordítanunk. A természeti környezetünk tehetetlenségét is figyelembe véve minél előbb érdemes változtatni a fogyasztásunkon és kibocsátásunkon, hogy a következő 10-20 évben legyen esélyünk belátható közelségbe kerülni a fenntarthatósághoz.

Ez hatalmas kihívás, de mi az alternatíva? 

A cikk szerzője Major Imre, közgazdász

Ami az ESG keretrendszeréből hiányzik

Az ESG-keretrendszer tudottan hiányos. Az eltérő értékelések miatt, a különböző független értékelő szervezetek esetében az egyes szempontok eltérő súlyozása miatt nem hasonlíthatóak közvetlenül össze a kapott értékek még iparágon belül sem, még ha jó képet is adnak az adott vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási elkötelezettségéről, különösen hosszabb távon nézve az értékek alakulását. A különböző iparágakban tevékenykedő cégek összehasonlítása ennél is nehezebb feladat, itt reálisabb képet kapunk, ha elmélyedünk az értékelés részleteiben és nem csak az összefoglalóra vagy az összesített értékekre hagyatkozunk.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.