Mesterséges intelligencia: sokkal több időnk lesz a “valódi” munkára

Több értékteremtés a vállalkozások számára, és egy szebb, teljesebb munka jövője mindenki számára, ezek lesznek annak az új szövetségnek előnyei, melyet a mesterséges intelligenciával kötünk majd.

Manapság nagyon népszerű téma a mesterséges intelligencia (MI). Záporoznak a hírek róla, például arról, hogy az MI mennyi, melyik és milyen munkahely megszűnéséhez fog vezetni.

Az alábbiakban arról olvashat, hogy a várakozások szerint az MI rövidesen (egyesek szerint már most is) készen áll arra, hogy jelentősen megemelje a munkavégzés minőségét, és nagy lehetőségek lesznek abban, hogy megszabadítja az embereket digitális (munka)adósságuktól és jelentősen növeli majd innovációs képességüket.

Kiderül majd, hogy a jövőbeli felhasználók közül sokan már most azon a véleményen vannak, a mesterséges intelligencia nem egyszerűen „megjavítja” majd a munkát, hanem teljesen új munkamódszereket fog teremteni, de ehhez a cégeknek és vezetőiknek (miután ők is megértették az MI lényegét) nagy energiát kell fordítaniuk arra, hogy segítsenek alkalmazottaiknak megtanulni együtt(!) dolgozni a mesterséges intelligenciával.

Leegyszerűsítve, az MI-vel való munka ugyanolyan (vagy nagyobb) mértékben lesz szerves része munkahelyi életünknek, mint a számítógép és az internet, de egészen más szinten.

A (témában nyilván elfogult) Microsoft tanulmánya szerint az MI segíteni fogja a cégek működését és a dolgozók életét azzal, hogy megváltoztatja a munkamódszereket, hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat, ahogy Satya Nadella a Microsoft elnök-vezérigazgatója mondja:

„Az MI új generációja megszünteti a fárasztó munkát, és szabadjára engedi a kreativitást.”

(„Work smarter not harder”)

31 ország 31 ezer munkavállalóját kérdezték meg egy kutatásban és az alábbi megállapításokra jutottak.

A Work Trend Index-felmérést egy független kutatócég végezte 31 ezer, teljes munkaidőben foglalkoztatott, önálló vállalkozó részvételével 31 piacon 2023. február 1. és március 14. között, az online felmérés 20 percig tartott. Minden piacon ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót kérdeztek meg. Minden piacot úgy vettek fel, hogy reprezentatívak legyenek a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkaerőre kor, nem és régió szerint, minden minta különböző munkakörnyezeteket tartalmazott (személyes, távoli vagy nem távoli, irodai és nem irodai körülményekkel stb.), iparágakra, vállalatméretekre, munkaidőkre és munkaköri szintekre tekintettel.

A vizsgált piacok:

Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Kolumbia, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Németország, Hongkong, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Malajzia, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Szingapúr, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tajvan, Thaiföld, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Vietnam.

1.

A dolgozók jelentős része kerül abba a helyzetbe, hogy a szokásos napi rutin mellett (értekezleteken való részvétel, emailek/chatek olvasása, kommunikáció, adatok kezelése stb.) nem jut ideje kreatív, valódi IQ-t igénylő elmélyült szellemi munkára, ez elmaradó innovációhoz vezet, ami közvetlen negatív hatással van a termelékenységre.

A kutatás szerint 43 százaléknyi munkaidő jut csak a „valódi” munkára.

A nyilatkozó dolgozók közel kétharmada panaszkodik arra, hogy nagyon töredezett a munkanapja, nincs elég, hosszú, megszakítás nélküli ideje az ezt igénylő tevékenységekre, sőt, hiába tölt egyre több időt munkával, mégis romlik kreatív-hatékonysága, mivel az egyre kevésbé hatékonyabb meetingek és a digitális kommunikáció „elveszi magának” a munkaidőt. (Nyilván a dolgozók „fegyelmezetlensége” az, ami létrehozza ezt a helyzetet, de vajon melyik céges szervezet engedné meg (tartósan), hogy a dolgozók tartósan távol maradjanak a meetingekről, vagy ne kommunikáljanak „azonnal”.)

Fotó: Shutterstock

Az alábbiakat válaszolták a megkérdezettek (az említési gyakoriság sorrendjében):

  1. Eredménytelen meetingek
  2. Világos célok hiánya
  3. Túl sok meeting
  4. Motiválatlanság érzése
  5. A munkához szükséges információk megszerzésének nehézsége

Részletesebben vizsgálva, a termelékenység egyértelműen legnagyobb akadályának a nem hatékony meetingeket tartják a dolgozók. (Saját tapasztalataim alapján ezzel a megállapítással én magam sem tudok vitatkozni.)

„A legtöbben azt mondják, hogy nehéz ötletelni egy virtuális megbeszélésen (58%), vagy felzárkózni, ha későn csatlakoztak a megbeszéléshez (57%), hogy a megbeszélés után a következő lépések/teendők nem egyértelműek (55%), és nehéz összefoglalni, hogy mi történt, mi hangzott el, miben maradtak (56%). 2020 februárja óta pedig hetente háromszor több Teams-megbeszélésen vesznek részt (192%).”

(Szerintem, a fentiek nem csak a virtuális megbeszélésekre igazak.)

2.

A kutatás során arra jutottak, hogy a munkavállalók kevésbé félnek attól, hogy az MI miatt elveszítik a munkahelyüket, sokkal inkább várják, hogy könnyebbé és hatékonyabbá teszi munkavégzésüket, megmenti őket a kiégéstől, a tartós túlterheléstől.

Ebben az esetben is igaz, hogy minél jobban ismersz és értesz valamit, annál jobban tudod saját céljaidra használni, a kutatásból egyértelműen kitűnt, hogy minél jobban értik a dolgozók az MI-t, annál több lehetőséget látnak benne.

A felmérés azon kérdésére, hogy „Ha a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásának növekedése a következő előnyökhöz vezetne, melyik adná a legtöbb értéket az Ön munkahelyének?” az alábbi válaszok születtek (zárójelben az összesített adott súly):

+ növeli a dolgozók produktivitását (31%)

+ segíti a dolgozókat az ismétlődő napi teendők elvégzésében (29%)

+ növeli a dolgozók munkahelyi jóllétét (26%)

+ csökkenti/megszünteti az időrabló, alacsony hozzáadott értékű munkavégzést (25%)

+ növeli a humán képességeket (24%)

+ növeli a munkatempót (24%)

+ könnyebben elérhetővé teszi az intézményes tudást (21%)

+ segít összehangolni a munkavállaló közvetlen munkacéljait a cég céljaival (21%)

+ segíti a hibrid munkavégzés könnyebb megvalósulását (20%)

+ növeli a munkahelyi közösség befogadási/együttműködési képességét (18%)

+ dolgozói létszám csökkentése (16%)

A következő kérdés, melyet a Microsoft kutatásában feltettek, az alábbi volt:

„Képzelje el, hogyan változhat munkája 2030-ig, ha az MI-vel kapcsolatos változtatások bármelyikét végrehajthatná munkájában anélkül, hogy további erőfeszítéseket tenne, és melyiket értékelné a leginkább?”

A válaszok csoportosítva:

(zárójelben a válaszra adott súly)

A. Időmegtakarítás (kb. kétszeres hatékonyság):

+ magas minőségű munka fele annyi idő alatt (33%)

+ új képességek megtanulása fele annyi idő alatt (30%)

+ meetingek számának felére csökkentése (21%)

B. Okosabban dolgozni:

+ megtalálni a módját annak, hogy a legértékesebb munkatevékenységekre fordítsuk az időt (26%) és az energiát (25%)

C. Megszüntetni az információs túlterhelést:

+ ne ismétlődhessen meg újra az, hogy túlterhelődjek szükségtelen és/vagy irreleváns információk miatt (23%)

+ felére csökkenteni az emailek és chatek megválaszolására szükséges időt (23%)

+ jelentősen növelni a hozzáférési képességet a korábbi meetingeken, emailekben, csetekben, stb. található tartalmakhoz, adatokhoz, információkhoz (21%)

D. A munkatúlterhelés megszüntetése:

+ a túlterhelést okozó túlmunka kiszervezése (az MI-nek) (17%)

+ minden eddigi munkatevékenységem összegzéséhez való hozzáférés (17%)

E. A keresési feladatok csökkentése, azaz többé ne kelljen (hosszas és fárasztó) keresési feladatokat végezni:

+ információk, adatok megszerzéséért, (15%)

+ és azért, hogy megtudjuk ki rendelkezik a nekünk szükséges válaszokkal, információkkal, adatokkal (15%)

F. Felszabadítani a kreativitást az energiákat:

+ ne kelljen többet tervezetet/előzetest írni (15%)

+ ne kelljen többet átélni a kreativitási-, írói válságot (15%)

+ az ötletek megvalósításának kiszervezése (14%)

3.

 „Ön szerint az alábbi készségek közül melyek lesznek a leglényegesebbek ahhoz, hogy alkalmazottai felnőjenek a változásokhoz?”

A felmérés fenti kérdésére az alábbi válaszok születtek (zárójelben az összesített adott súly):

Képesség arra, hogy

+ eldönthesse, szükséges-e MI-t használni (felmérés és értékelés) (30%)

+ alkalmazkodjon az MI munkafolyamatba építéséhez (rugalmasság) (29%)

+ eldöntse, mikor érdemes emberi erőforrást használni az AI-erőforrás helyett (27%)

+ értékelje/felmérje az MI által készített tartalmat (24%)

+ a megfelelő módon a megfelelő kérdést tegye fel az MI számára (23%)

+ az MI működési hibáit észlelje (22%)

+ konkrétan, közvetlenül használja az MI-t. (21%)

A fentiek kapcsán (is) megállapították:

„Az olyan készségek, mint

+ a kritikai gondolkodás,

+ az elemző- és ítélőképesség,

+ a komplex problémamegoldás,

+ a kreativitás

+ az eredetiség

az új alapkompetenciák.”

Kritikus fontosságú tehát, hogy az alkalmazottak megtanulják, mikor érdemes használni az MI-t.

A mesterséges intelligencia átformálja a munkát, az emberi és mesterséges intelligencia együttműködése lesz a következő új munkaminta.

Az MI-vel való iteratív munkavégzési képessége minden alkalmazott kulcsfontosságú készsége lesz. 

Ismét a Google fújja a passzátszelet az AI-versenyben

Heves árfolyam-reakcióval indult meg az Alphabet (a Google anyacége) részvényeinek jegyzése északi irányba május 10-én, és ennek jó oka volt, hiszen aznap tartották a Google I/O-t, a Google szokásos éves fejlesztői konferenciáját, Mountain View-ban. A techvilág lélegzetvisszafojtva várta, vajon képes lesz-e a sorozatos pofonokat követően – amiket jórészt az OpenAI osztott ki – kiállni és megmutatni, hogy valóban ők-e a királyok AI-képességek terén, és a Google nem okozott csalódást.