A művészeknek esélyük sincs a mesterséges intelligenciával (MI) szemben – írta nemrég a HOLDBLOG-on Énekes Tamás, aki a Divány.hu-nak adott interjújában már egy fokkal árnyalta a képet.
Véleménye szerint a mesterséges intelligencia egy olyan technológiai váltás, mint amilyen egy generációval korábban az internet volt. Ha ezt is megértjük, és megtanuljuk jól használni, akár sikert is kovácsolhatunk belőle.
A HOLD Alapkezelő privátbankára a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia fejlődését, és maga is alkalmazza azt a generatív mesterséges intelligenciát, amely megadott tartalmi elemek alapján képes szöveget, képet vagy akár zenét is létrehozni. Tapasztalataira alapozva határozottan az a véleménye, hogy ha okosan alkalmazzák, akkor az MI nemhogy nem von le egy-egy szellemi alkotás művészi értékéből, hanem akár még hozzá is tesz.
Divány.hu: A képalkotás terén milyen fejlődési utat járt be a mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban?
Énekes Tamás: Tavaly áprilisban a Dall-E 2 nevű képalkotó mesterséges intelligencia minőségben inkább gyerekrajzhoz hasonló képeket tudod elkészíteni a szöveges formában kapott instrukciók alapján. Az elmúlt egy évben óriási fejlődés történt, hiszen ma már létezik egy másik program, amely designereket vagy fotósokat meghazudtoló képeket készít. Olyan alkotásokat hoz létre, melyek még egy igen ügyes digitális művésznek is többórás munkájába telne. A program ennek ellenére még nem tökéletes, de hamarosan az lehet, hiszen igen gyors ütemben zajlik a fejlődése. Gondoljunk csak bele, eddig mit csinált egy művész? Leült, elkezdett alkotni, csinált néhány szkeccset, amit meg tudott mutatni a megrendelőnek, majd a kiválasztott vázlatokat kidolgozta. Ma pedig már meg tudja azt csinálni, hogy előveszi a tervezőprogramot, amibe elég beírnia, hogy mit szeretne látni a képen, és ennek alapján 20 másodperc alatt készít négy képet a program. A tökéletességhez még mindig szükség van a művészre, azonban a tökéletesítést megelőző sok munkát az elején meg lehet spórolni. Ez nagyságrendekkel csökkentheti le az alkotási folyamatot.
Mindez hová vezethet hosszú távon? Mi lesz azokkal, akik már most magas szinten űzik a hagyományos művészetet? Előfordulhat, hogy egy ilyen közepes tehetségű alkotó a mesterséges intelligencia segítségével túlszárnyalhatja azokat, akik valóban ecsetet ragadnak, odaülnek a vászon elé, és veszik a fáradságot, hogy önálló gondolatok alapján saját képet készítsenek?
Ha művészi értékű képre van szükségünk, akkor nyilván egy festőt fogunk megkeresni, de ha olyan képet szeretnénk, amit a social mediában görgetve is látunk, vagy egy termék, illetve szolgáltatás reklámozásához szeretnénk plakátot, akkor a művészi tehetséget helyettesíteni tudja a mesterséges intelligencia.
De ez utóbbi sem azt jelenti, hogy a művészek, az alkotók vagy az ő munkájuk teljesen lecserélhető. Sokkal inkább azt jelenti, hogy ha használják és kihasználják ennek a technológiának a lehetőségeit, akkor a saját munkájukat tudják jelentősen felskálázni. Vagyis ha eddig egy hét alatt 10 képet tudott megcsinálni egy művész, akkor a mesterséges intelligenciával akár 50 vagy 100 képet is meg fog tudni csinálni.
Tehát nem kell az MI ellen harcolnunk, sokkal inkább meg kell tanulnunk ezt a technológiát, hogy a segítségükkel megkönnyíthessük a saját munkánkat.
Ha jól értem, akkor azért nem kell aggódnunk, hogy a mesterséges intelligencia miatt elvesznek a valódi egyediségek a művészetből.
A mesterséges intelligenciát ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor megjelent a fényképező. A festők addig is és azóta is leülnek a vászon elé, ha tájképet akarnak festeni. De oda tud menni valaki egy kamerával is, és csak megnyom egy gombot, és kész a kép. Ma már ez utóbbira is gondolhatunk művészetként, csak nyilván jóval kevesebb energiabefektetést igényel a fotózás, mint a festészet. Úgy gondolom, ha a mesterséges intelligenciát is jól használjuk, és a beletáplált információkkal ki tudjuk hozni belőle azt, amire nekünk szükségünk van, legyen az szöveg, kép vagy zene, akkor az ember és a mesterséges intelligencia közösen fogja tudni létrehozni a legjobb, a legszebb és a leggyorsabb munkákat.
Milyen szerzői jogi kérdéseket vethet fel a mesterséges intelligencia használata, tekintettel arra, hogy az MI nem önmagától, hanem az általunk beletáplált információk alapján dolgozik? Ehhez pedig szükség van előzetes munkákra.
Miután nem vagyok jogász, ebben a kérdésben nem tudok állást foglalni, de tudomásom van arról, hogy Amerikában van rá példa, hogy jogi úton próbáltak rendezni hasonló esetben felmerülő vitás kérdéseket. Véleményem szerint a jövőben nagy szerephez jutnak majd azok az adatplatformok, melyeknek rengeteg szerzői jogdíjas kép van a birtokukban. Ezekből a fotókból egy mesterséges intelligenciára épülő alkalmazás végtelen képet tud majd készíteni mindenféle szerzői jogi vita nélkül.
De létezik ma már egy olyan új eszköz is, ami egyetlen képből egy négy – vagy a legújabb frissítés óta tizenhat – másodperces videót is képes csinálni. Képzeljük el, hogy van egy képünk, mondjuk egy szarvasról, ami áll a mezőn. Ezt betöltjük a programba, ami ez alapján az egy kép alapján megérti, hogy mi van a képen, és készít egy rövidfilmet belőle, amiben a szarvas elkezd füvet enni, vagy elszalad. Ha logikusan végig gondoljuk ennek a technológiának a jövőjét elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben akár egy egész filmet is tud készíteni majd a mesterséges intelligencia. A ChatGPT megírja a jeleneteket, a jelenetekhez képeket készít, a képekből videót csinál, a végén pedig a film zenéjét is meg tudja írni. Ezt egyelőre talán nehéz elképzelnünk, de nem is olyan utópisztikus felvetés, ha látjuk, hogy ez a technológiai fejlődés nem lineárisan, hanem exponenciálisan zajlik.