Ahogy az már-már szokássá vált, a Facebook – avagy új nevén Meta – negyedéves jelentését az árfolyam pánikszerű zuhanása követte. Most már tényleg értetlenül kereshetik a befektetők az újabb jelentős esésre való magyarázatot; mi lehetett a kiváltó ok, ami a növekedés megállását, a növekedő iparági versenyt, a kedvezőtlen makrogazdasági környezetet, és a felemás eredményeket felmutató metaverzum-kampányt követően is ekkora további negatív hatással van a Meta részvényeire? Tényleg annyira rossz irány a metaverzum, ahogyan azt a befektetők beállítják?
A Meta olyan értékeltségen forog jelenleg, hogy az a legtöbb befektetőt – legalábbis az érték alapon cselekvőket biztosan – elgondolkodtatja. Míg korábban 20 feletti Enterprise Value/EBITDA hányadon forgott a cég, jelenleg ez az érték mindössze 6 körül mozog. Kicsit talán szokni is kell a gondolatot, hogy az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb közösségi média/hirdető vállalata és a Nasdaq egyik meghatározó részvényének vállalatértéke az EBITDA hatszorosával egyezik meg.
Elképzelhető, hogy a különböző részvénytulajdonosok rotációja látható a Meta-nál, vagyis a növekedés elapadásával a növekedési sztorikba fektető kereskedők eladnak, míg az érték alapú befektetők lassan megjelennek ismét a cégnél. Ebbe egy új csavart tesz a metaverzum ígérete, amely az utóbbi csoportnak kockázatosnak tűnhet, a növekedésbe fektetők pedig, amíg nem látják, hogy ez mekkora árbevétel növekedést termel a vállalatnak, várhatóan szintén nem húzzák meg a ravaszt.
Mit mondanak a számok?
Fontos előszőr megjegyezni, hogy a koronavírus-járványt követő időszak jelentősen megemelkedett bázisértékeket alakított ki a hirdetőcégeknél, a megugró online kereskedelem és felhalmozódott megtakarítás következményeként. Ezek mellett pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy ugyan a digitális hirdetők pénzügyi teljesítményét sokan nem ciklikusnak tekintik – tehát a gazdaság növekedésétől/helyzetétől független – a magasabb kamatkörnyezet a cégek kiadásainak csökkenéséhez vezethet, és így az online és közösségi médiás hirdetések iránti keresletben is változás alakulhat ki.
A napi aktív felhasználók száma 3 százalékkal nőtt a Facebookon, és 4 százalékkal a teljes appcsaládot nézve (például WhatsApp, Instagram, Messenger is a Meta-csoport része). Az előző év azonos időszakához képest 4 százalékkal csökkentek a cég bevételei (a deviza mozgásokat nem számítva 2 százalékkal nőttek), az egy részvényre jutó nyereség közel a felére csökkent az előző évhez képest.
Tehát a harmadik negyedévben sem sikerült a cégnek a korábbi növekedést (újra)produkálnia, igaz, a magas 2021-es bázis és a makrokörnyezet kedvezőtlen körülményeket biztosított. A növekedés megállása/lassulása és az üzlet érett fázisba lépése azonban nem feltétlenül indokolná a 10 körüli P/E- (Price to Earnings) és 6 körüli EV/EBITDA mutatókat.

Forrás: Meta negyedéves jelentés
A szabad pénzáramlásokat vizsgálva azonban érdekes dolgok láthatóak. A Meta működési pénzáramlása ugyan csökkent a megemelkedett 2021-es szintekhez képest, de 2020 azonos időszakával körülbelül megegyező értéket ért el. Ami azonban szembetűnő, hogy a free cash flow szintje alig tudott pozitív maradni, „csupán” 173 millió dollárt tett ki.
A különbség egészen meglepő, amikor a számokat a cég 2020-as harmadik negyedévével hasonlítjuk; a két időszak alatt közel megegyezett a működési cash flow, azonban 2020-ban körülbelül 6 milliárd dollár free cash flowt generált a cég az idei 173 millióval szemben. Az eltérés a metaverzummal kapcsolatos beruházásokból eredeztethető. A magasabb kutatás-fejlesztési (R&D) ráfordítások mellett a tőkebefektetések (CAPEX) mértéke is a 2020 Q3-as 3,7 milliárdhoz képest a legutóbbi negyedévre 9,5 milliárd fölé szökött.
Ennek fényében az értékeltségre visszatérve, lehet, hogy csalóka képet mutatnak a relatív mutatók, legalábbis a klasszikus P/E és EV/EBITDA. Amennyiben az ár és a várható free cash flow hányadosát használjuk, az alacsonyabb cash flow következményeként 40 feletti mutatót kapunk, így pedig már egyből nem tűnik olyan alulértékeltnek a vállalat.
Az alábbi ábrán látható a Meta P/FCF értékeltsége az utóbbi 3 év során a következő 12 hónapra becsült szabad pénzáramlást alapul véve.

Forrás: TIKR Terminal
A vezetőség a következő negyedévre 30-32,5 milliárd dollár közötti bevételt becsül, mely ismét csökkenést jelentene az előző évhez képest. A 2023-as évre vonatkozó költségek mértékét 96 és 101 milliárd dollár között várják, mely az idei számokat is megelőzi.
Elfáradt a Facebook?
Amikor egy üzleti egység folyamatosan növekedésben van, idővel eljön egy pillanat, amikor elfogynak a további lehetőségek, ennek hatására a bevételek és az ügyfélszám stagnálni kezdenek, akármilyen erőfeszítéseket is tesz a menedzsment. Ez alapvetően egy természetes folyamat, azonban a 2008-as válságot követő laza monetáris politikával és alacsony kamatkörnyezettel jellemezhető időszak jelentősen támogatta a technológiai szektor meredek növekedési pályával rendelkező vállalatait – „természetellenesen” felgyorsítva az érettségi ciklus lefolyását.
Aswath Damodaran – a modern vállalatértékelés tudományának meghatározó alakja, a Columbia Egyetem professzora – az utóbbi hetekben készült, Facebookal foglalkozó videósorozatában külön kitért a technológiai cégek életciklusának rövidségére a tőkeigényesebb iparágakkal szemben.
Elképzelhető, hogy a Meta hagyományos közösségimédia-felületei, mint a Facebook és az Instagram, kezdik elérni határaikat és így a „Family of Apps”-nek keresztelt üzleti egység konzervatívabb növekedési pályára áll vagy stagnálni fog. Az ilyen érett fázisú cégekre azonban inkább a kiadások, költségek csökkentése és a megtermelhető profit maximalizálása jellemző, ami a Meta jelenlegi tevékenységével ellentétes.
A metaverzum védelmében
Philip Fisher – a „Közönséges részvények – rendkívüli profitok” című könyv szerzője – egyik kérdése, melyet vállalatok vezetőinek tett fel így szól: „Mi olyat tesznek, amit a versenytársaik még nem?”. Ez a kérdés roppant egyszerű, de közben mégis megragadja a hosszan fenntartható vállalati működés esszenciáját.
Amikor már az összes nagyvállalat csendben a metaverzum jelenlétét, azon belül betöltött szerepét építgeti, már nem lehet figyelmen kívül hagyni a koncepció jelentőségét.
A Citi márciusi kutatásában 2030-ra 8000 és 13000 milliárd dollár közöttire becsülte a metaverzum piacának méretét, míg a McKinsey ugyanerre az évre 5000 milliárdos értéket becsül. Az még nem teljesen tiszta, hogy a Meta ebből milyen módon szeretne kapitalizálni – az biztos, hogy nem a VR-szemüvegek és egyéb hardver termékek árusításának céljából ugrott Zuckerberg a metaverzumba –, de a sok lehetőség közül a metaverzumon belüli online hirdetések és annak egyéb tevékenységekkel való kombinációja tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak.
Ha az internetnek valóban ezt az új formáját fogják a cégek, majd a nagyközönség is adoptálni, az jelentős átrendeződéseket hozhat az online hirdetésben tevékenykedő (például Meta, Alphabet) és egyéb technológiai cégek erőviszonyai között. Zuckerberg azonban nem csak szereplő szeretne lenni az internet új iterációjában. Az eddigi döntései arra mutatnak, hogy nemcsak pénzt öl a metaverzum projektbe, hanem a fogyasztók szemében elsőként szeretne egyesülni ezzel az új világgal – így a Meta Platforms név –, és látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a metaverzummal integrált jövő a lehető leghamarabb elérkezzen az emberek életébe.
Elképzelhető, hogy ezekkel a törekvésekkel jelentősen növelni tudja piacát az online hirdetési iparágban, ezzel ismét meredek növekedési pályára állítva a céget. Ez azonban rendkívül kockázatosnak tűnik, figyelembe véve a konkrétumok megadása nélküli hatalmas méretű befektetéseket, és a Family of Apps-üzletág termékeinek (például Facebook, Instagram) látszólagos elhanyagolását. A metaverzum megoldást jelenthet a Meta növekedési problémájára, azonban a befektetők addig nem tudnak beállni a tervek mögé, amíg nem látják az hogyan térül meg a jövőben. Lehet, hogy nem is élvez prioritást a befektetők meggyőzése a menedzsment számára?
Zuckerberg, az uralkodó
A cég vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, nem fektetett le pontos képet arról, hogy a metaverzum befektetések hogyan fognak megtérülni, de elképzelhető, hogy nem is olyan fontos számára a befektetők véleménye.
Zuckerberg körülbelül 13 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, azonban a B osztályú részvényei révén – amelyek darabonként 10 szavazatot érnek – több, mint 50 százalékos irányítói részesedést birtokol. Ez azt jelenti, hogy az igazgatói tanács nem tudja őt cserélni vezérigazgatói szerepében, és a nagyobb részvényesek nyomása – mint az utóbbi hetekben kapott nyílt levél – sincs rá jelentős hatással.
A probléma gyökerét alapvetően a metaverzum-irány kérdésessége és Zuckerberg „teljhatalma” együttesen képezi. Azzal, hogy a vezetőség rengeteg pénzt öl a Reality Labs-be (a metaverzum üzleti egység), anélkül, hogy pontos irányvonalakat, megtérülést vázolna, a növekedési és érték alapú befektetők egyaránt bizonytalanul tekinthetnek a cégre. Ezen az utóbbi hetekben bejelentett elbocsátások és a költség csökkentő narratíva sem igazán tud segíteni várhatóan.
A metaverzum befektetés hatalmas potenciállal kecsegtet, azonban a jelenlegi körülmények között bizonytalan a megtérülése. Ennek ellenére, amennyiben az utóbbi időben tapasztalt magas kiadások átmenetiek, és a Family of Apps-üzletág nem mutat igazán jelentős romlást számok terén, elképzelhető, hogy ez a fura helyzet egy jelentősen alulértékelt részvényt alakít ki, a metaverzum tevékenység sikerességétől függetlenül.
A cikk szerzője Hadnagy Milán, a Budapest Investment Club tagja
A folyók tanítása: nem sietnek, mégis mindig célba érnek
Még szárazon kellene tartani a befektetői puskaport, és nem szabad elsietni a részvényvásárlásainkat.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.